Az agrárium jövője azon múlik, hogy sikerül-e a fiatalokat korszerű, piacképes tudással felkészíteni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kihívásaira. Az elmúlt években alapjaiban újult meg az agrárszakképzés rendszere, amelynek középpontjába a duális képzés, a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködés és a rugalmas alkalmazkodás került.

„Stratégiai feladatunk, hogy a jövő generációit felkészítsük arra, hogy az agráriumban dolgozzanak” – hangsúlyozta az Agroinform megkeresésére Bagdán Boglárka, duális agrárszakképzés fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, az Agrárminisztérium agrárszakképzési főosztályának vezetője. Mint fogalmazott, ehhez elengedhetetlen, hogy a leendő szakemberek megfelelő tudással lépjenek ki az iskolákból, ami csak folyamatos fejlesztéssel biztosítható.


Országos lefedettség, egységesebb rendszer

Bagdán Boglárka emlékeztetett: az agrárszakképzés szerkezeti átalakítása 2020-ban történt meg, amikor öt agrárszakképzési centrum jött létre. „Ezzel gyakorlatilag lefedjük az ország teljes területét” – mondta. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő centrumok mintegy 52–55 iskolát foglalnak magukba, és ezekben tanul az agrárképzésben részt vevő diákok közel 70 százaléka.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy agrárképzés nem kizárólag minisztériumi fenntartású intézményekben zajlik, de a meghatározó tömeg továbbra is ebben a rendszerben tanul.

A duális képzés valódi munkahelyi környezetet ad

Az egyik legnagyobb változásként a duális képzés megerősödését emelte ki. „A duális képzés több annál, mint hogy a gyerekek gyakorlatot szereznek. Valós környezetben folyik az oktatás” – fogalmazott. Ennek érdekében minden agrárszakképzési centrum ágazati képzőközpontot hozott létre gazdasági szereplőkkel összefogva.

„Évről évre egyre több diák tanul duális képzésben, ami gyakorlatilag már egy munkaszerződést jelent az oktatási évek alatt is” – tette hozzá. A tapasztalatok szerint ez nemcsak a tanulók elhelyezkedési esélyeit javítja, hanem a gazdasági szereplők számára is kiszámíthatóbb utánpótlást biztosít.

Bagdán Boglárka

Bagdán Boglárka – Fotó: Agrárminisztérium

Keresletvezérelt gondolkodás

A főosztályvezető hangsúlyozta: ma már kifejezetten keresleti alapon gondolkodik a szakképzés. „Ahhoz igazodunk, amire valóban igény van, és igyekszünk erre a lehető leggyorsabban reagálni” – mondta. Ebben kulcsszerepet játszanak az ágazati készségtanácsok, ahol a gazdasági szereplők közvetlenül megfogalmazhatják elvárásaikat.

„Ma sokkal közvetlenebb az együttműködés, mint korábban. Az igények eljutnak hozzánk, mi pedig közvetlenebb válaszokat tudunk adni a képzésben” – jelezte.

Alapozás után jön a specializáció

A képzési struktúráról szólva Bagdán Boglárka kiemelte: a mezőgazdasági technikus képzésben a diákok azonos alapokat tanulnak, a növénytermesztési és állattenyésztési specializáció csak a későbbi években jelenik meg.

Ugyanolyan hangsúlyt kap az oktatásban a növénytermesztés és az állattenyésztés is és így kapnak elegendő időt és kellő tapasztalatot a gyerekek arra, hogy eldöntsék, mire specializálódnak

– mondta, hozzátéve: a rendszer rugalmasan igazodik a térségi igényekhez.

Stabil létszám, jó elhelyezkedési esélyek

A minisztériumi fenntartású intézményekben jelenleg mintegy 16 600 diák tanul. „Egy évfolyam nagyjából négyezer főt jelent, és hasonló nagyságrendben végeznek évente” – ismertette. Tapasztalatai szerint a végzettek iránt komoly piaci igény mutatkozik, különösen a középfokú, gyakorlatorientált szakemberekre.

„A gazdaságnak legalább annyira szüksége van középfokú szakemberekre, mint diplomásokra” – hangsúlyozta.

Új szakmák a járványok és kihívások nyomán

Az elmúlt évek állat- és növényegészségügyi kihívásai új képzések indítását tették szükségessé. „Az idei év is megmutatta, mekkora szükség van állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakemberekre” – mondta Bagdán Boglárka. Ennek eredményeként 2026-ban elindul az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus képzés.

Hozzátette: hasonló logika mentén jött létre az édesipari technikus képzés is, amely az élelmiszeripar egy speciális, de egyre fontosabb területére készít fel szakembereket.

Fejlesztések és eredmények

Nagy István agrárminiszter korábban kiemelte: az agrárszakképzésben jelentős infrastruktúra- és eszközfejlesztések valósultak meg. Tanműhelyek újultak meg, modern gépek, precíziós eszközök, digitális tanulási környezetek jöttek létre.

A rendszer eredményességét a versenyeredmények is igazolják: a magyar agrárszakképzés fiataljai hazai és nemzetközi megmérettetéseken is kimagaslóan szerepeltek.

Rugalmas rendszer, helyben maradó fiatalok

Bagdán Boglárka szerint a legfontosabb cél az, hogy a fiatalok a megszerzett tudást saját térségükben tudják hasznosítani. „Azt szeretnénk, hogy a diákok a szülőföldjükön találják meg a boldogulásukat, olyan szakmát tanuljanak, amire ott valóban szükség van” – fogalmazott.

Összegzésként hangsúlyozta: az agrárszakképzés ma már rugalmas, nyitott és képes gyorsan alkalmazkodni. „Ha új igény jelenik meg, akár új szakmát is létre tudunk hozni. Ez a 21. századi kihívásokra adott egyik legfontosabb válaszunk" – jelentette ki zárásként.

Indexkép: iStock