Évtizedeken át biztos megélhetést adott egy családnak a szőlőoltvány-előállítás Zalaegerszegen. Kaszás Balázs és felesége, Szilvia generációkon átívelő tudásra, folyamatos fejlesztésre és piaci alkalmazkodásra épített faiskolát működtettek – egészen addig, amíg az amerikai szőlőkabóca és a szőlő aranyszínű sárgulása fitoplazma gyakorlatilag el nem söpörte a kis- és közepes szereplőket a piacról. Ma már nemcsak egy vállalkozás, hanem egy életforma megszűnéséről beszélhetünk.
Kaszás Balázs számára a szőlő nem egyszerűen megélhetés volt, hanem örökség.
Édesapja mellett tanulta ki a szakmát, majd iskolai végzettséggel, engedélyekkel, folyamatos fejlesztésekkel vitte tovább a családi faiskolát. A szőlőoltvány-előállításra specializálódtak, egy olyan szegmensre, amely hosszú ideig stabil keresletet biztosított.

Ősszel 35 ezer szőlőoltványt kellett vermelni a tavaszi értékesítés reményében – vagy inkább reménytelenségében – Fotó: Facebook
A gazdaság évről évre fejlődött. A korai időszakban pályázatos megrendelések is érkeztek, a faiskola az elsők között jelent meg saját weboldallal, majd webáruházzal is a szakmában. A megélhetésük biztos volt, anyagi gondjaik nem voltak, és az oltvány-előállítás sokáig kizárólag engedélyes szőlőiskolák privilégiuma maradt.
A fordulat azonban több irányból érkezett egyszerre.
Egyrészt fokozatosan eltűntek a pályázatos megrendelések. Balázs szerint az országban ma már csak néhány nagy szereplőhöz futnak be ezek a volumenek, a közepes és kisebb faiskolák legfeljebb „ellenárajánlatokra” kellenek – valódi megrendelés nélkül. Ez a bevételi láb már hat-hét éve megszűnt.
Másrészt átalakult a hobbiszőlősök köre is. A korábbi stabil vásárlói bázist főként idősebb, nyugdíjas gazdák adták, akik kis hegyi birtokaikat művelték, bort készítettek, rendszeresen pótolták az ültetvényeiket. Mára azonban ez a réteg megöregedett, elfáradt, segítség híján feladja a művelést, a fiatalabb generációk pedig nem veszik át a stafétát.
A legnagyobb csapást mégis az amerikai szőlőkabóca megjelenése és terjedése jelentette, amely a szőlő aranyszínű sárgulását okozó fitoplazmát terjeszti. A kár elsősorban a kisebb, elszigetelt ültetvényeket sújtja, ahol a környezet rendezetlensége miatt a védekezés szinte lehetetlen. Ezeken a területeken
a gazdák egyszerűen felhagytak a pótlással.
A következmény drámai: a 2025-ös őszi szezonban a vásárlók kétharmada eltűnt. A korábban folyamatos forgalom helyett ma már csak elvétve tér be érdeklődő. A faiskolában 35 ezer darab szőlőoltványt kellett vermelni tavaszi értékesítésre – Balázs szerint szinte biztosan eladhatatlanul.
Közben a munkaerő is elfogyott. A szőlőoltvány-előállítás rendkívül kézimunka-igényes: oltás, csapdarabolás, vakítás, kiültetés – mind ember kellene hozzá. Ezek az emberek ma már nincsenek.
A család döntés elé került. Szilvia elhelyezkedett egy másik munkahelyen, Balázs pedig munkát keres. A faiskola bezárása azonban nem pusztán gazdasági kérdés.
„Ezzel fekszem, ezzel kelek” – mondja. Nyolcéves fiuk is érzi a helyzet súlyát, látja a szülei elkeseredését. A család korábban borászattal is foglalkozott, minden tudásuk, tapasztalatuk ehhez a világhoz kötődik.

Ma már gyümölcsfa-oltványt is lehet kapni (némi képzavarral) minden bokorban – Fotó: Facebook
Balázs szerint ma már egyértelmű: a kis és mozaikos szőlőterületek eltűnnek, csak a többhektáros, egybefüggő ültetvények maradhatnak fenn, amelyeket még meg lehet védeni. Eközben sorra vonják ki a hatékony növényvédő szereket, miközben az inváziós kártevők elleni védekezéshez éppen erősebb eszközökre lenne szükség.
A piac is szétesett: faiskolai oltványt ma már barkácsáruházakban, hipermarketekben is árulnak, az ellenőrizetlen források tovább növelik a kockázatokat. A hagyományos, szakmai alapokon működő faiskolák elveszítik azt a koncentrált vásárlói kört, amely korábban életben tartotta őket.
A zalaegerszegi faiskola története nem egyedi. Inkább tünete annak a folyamatnak, amelyben a szőlészet, a faiskolai szaporítás és általában a kisüzemi mezőgazdaság fokozatosan szorul háttérbe.
Egy szakma, egy tudás és egy családi jövő tűnik el csendben – miközben a szőlőkabóca terjed tovább.
Indexkép: Facebook/Kaszás Oltvány