Rég nem látott hideg és jelentős hómennyiség érkezett január első hetében, fehér lepelbe borítva az országot. A tél végre a klasszikus arcát mutatja, ami a természet számára akár kedvező is lehet: a kártevők pusztulnak, az élővilág nyugalmi időszakba vonulhat. Az állattenyésztés azonban nem az időjárás miatt kezdi nehézkesen az évet.

Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége igazgatója friss Facebook-bejegyzésében átfogó helyzetképet adott a hazai állattenyésztés aktuális kihívásairól. Elemzése szerint a 2025 végére kialakult sertés- és tejpiaci válság, az aszályos időszak utóhatásai, a járványos állatbetegségektől való félelem, valamint a bizonytalan globális kereskedelmi és geopolitikai környezet egyszerre nehezedik az ágazatra.

A tejtermelők vannak most a legnehezebb helyzetben

Az állattenyésztők közül jelenleg egyértelműen a tejtermelők helyzete a legkritikusabb. A korábban stabilnak tartott tejpiac rövid idő alatt billent ki az egyensúlyából. Bár 2024 jó év volt a termelők számára, és 2025 is összességében pozitívan alakult, 2026 kifejezetten kedvezőtlen kilátásokkal indul.

A tejágazat sajátossága, hogy rendkívül lassan reagál a piaci változásokra: a szarvasmarha biológiai adottságai miatt a termelés növelése vagy csökkentése hónapokat vesz igénybe. A mostani helyzet sem néhány hónap túltermelésének következménye. Az elmúlt tíz évben az Európai Unió tejtermelése több mint 7 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztás inkább stagnált, sőt egyes szegmensekben csökkent.

A közvetlen értékesítés és a tejautomaták ismét előtérbe kerültek, de ezek csak bizonyos mennyiségig nyújtanak megoldást.

A fogyasztók többsége továbbra is az UHT tejet választja, ami könnyebben kezelhető és hosszabb ideig eltartható. Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint ezért minden kommunikációs csatornán hangsúlyozni kell a magyar tej és tejtermékek vásárlásának fontosságát, miközben a kiskereskedelemnek is vissza kellene fognia az importtermékekkel történő árletörést.

Költséghatékonyság és kompromisszumok nélkül nincs stabilitás

A jelenlegi piaci környezetben a költséghatékony termelés vált kulcskérdéssé. Sok gazdaság kivár a beruházásokkal, mások visszalépnek már elnyert vagy nagy eséllyel megszerezhető fejlesztésektől is. A hosszú távra rögzített fix áras szerződések éppúgy kockázatosak, mint a kizárólag spot piaci árak alkalmazása.

A MÁSz igazgatója szerint csak akkor születhet működőképes megállapodás, ha a termelők és a feldolgozók egyaránt hajlandók engedni. A kiszámítható, hosszú távú értékesítési kapcsolatok ilyen válsághelyzetekben bizonyulnak igazán értékesnek. A magyar tejtermelők többsége az európai átlagnál hatékonyabban dolgozik, ami javítja az esélyeiket ebben az egyre élesebb versenyben.

Sertéspiacon: óvatos élénkülés, járványügyi kockázatokkal

A sertéspiacon év végére 500 forint alá süllyedt a hízóár, ugyanakkor az új év első hetében váratlan élénkülés indult. Ez azonban még nem jelenti a válság végét. A horvát határ térségében továbbra is jelen van az afrikai sertéspestis, január elején pedig egy somogyi nagyüzemben Aujeszky-betegség megjelenését is megerősítették.

Magyarország 2015 óta mentes ettől a betegségtől, és a mostani eset egyelőre nem veszélyezteti ezt a státuszt. Ugyanakkor a NÉBIH adatai szerint a hazai vaddisznóállomány 30–40 százaléka fertőzött lehet. EU-s szinten sertéshúsból túltermelés van, így az exportpiacok megtartása létkérdés.

A sertéstartartás az elmúlt években jövedelmező volt, sok telepen jelentős fejlesztések valósultak meg. Ennek köszönhetően az ágazat versenyképessége javult, ami a jelenlegi nehézségek közepette is némi bizakodásra ad okot. A legnehezebb helyzetben azok a gazdaságok vannak, amelyek nem tudtak előrelépni az elmúlt években.

Húsmarha és juh: egyelőre kedvező kilátások

A húsmarha- és bárányárak továbbra is kedvezően alakulnak. A kéknyelv-betegség helyzete nem romlott, december 1-je óta vektormentes időszak van. Tavaly mintegy húsz kitörést regisztráltak több nyugat- és dél-dunántúli vármegyében, de a megfigyelési zárlatokat fokozatosan feloldják.

Ideális esetben egész évben fennmaradhatna a keresleti piac, és kora tavasztól késő őszig jó legelőkön tarthatnák az állatokat.

2026 sem ígér nyugalmat, de van mozgástér

Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint 2026-ban is bőven lesz kihívás az állattenyésztésben, de a megoldás kulcsa az alkalmazkodásban, az együttműködésben és az önmagunkért tett lépésekben rejlik.

Forrás és indexkép: Facebook