Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR389.71 FtUSD359.07 FtCHF397.77 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Ha valaki külsősként osztatlan közös tulajdonban vesz tulajdoni hányadot, és az nem éri el az 1ha-t, nem árt ha tisztában van azzal, 3 évig szabad préda. Vagyis, ha valamely másik tulajdonostárs megindítja a közös tulajdon felszámolását, akkor elúszik a tulajdoni hányada. Arra is van esély, hogy olcsóbban, mint ahogyan vette. Igaz, ebben az esetben van lehetőség igazságügyi szakértővel értékbecslést készíttetni.
Válasz Belizár #2889. hozzászólására
max 1 ha az egész van benne vagy 40 tulaj minimum plusz az állam akkor felesleges első körbe ajánlatot tenni az államnak és megvenni, hanem mehet a bekebelezés.?
Viszont ha megvan a minimum tulajdoni hányaduk, nem hajlandók a megosztás során eladni egy másik tul. társnak.
Most talán lesz erre is megoldás, a megbízómnál az első kör lement, amit tanácsoltam. 9 tul. társ van, ketten vannak benne akiknek megvan a minimum terület, az egyik az állam. Most megcsinálom úgy, hogy megszerezzük az állami tulajdonrészt is.
Szerintem az NFK-nál is azon múlik kihez kerül a dolog. Én most is csinálok egy erdő megosztást, van benne 1 ha alatti állami tulajdonrész, nincs gond, elfogadták az ajánatot.
Ami húzósabb, az egyrészről a külföldi tulajdonostársak, másrészről, hogy az egyik tulajdoni hányadon van végrehajtás, de azt is rendezni tudtam.
Na meg természetesen van vezetékjog. Amit eddig csináltam osztatlan megszüntetést a 2. alcím szerinti megosztással, alig volt olyan, amin ne lett volna vezetékjog.
A mi esetünkben egyetlen tulajdonostársi bekebelezésnél, az értesítési határidő lejárta előtt kéz nappal küldtek egy levelet, hogy a megosztást kezdeményező tájékoztassa őket, hogy érkezett-e ellenajánlat és az mennyi, akkor majd nyilatkoznak, hogy hogy döntenek, már mint az állam.
Na most a megszüntetést felvállaló iroda, írt nekik egy levelet, hogy ilyesmi adatkiadásra ez az eljárás nem tesz lehetőséget, és mivel a határidőig nem nyilatkoztak, hogy elfogadják-e az ajánlatot, új ajánlatot sem tettek, nem nyilatkoztak, hogy osztatlan közösben maradnának valakivel, így az állam része is bírósági letétbe került.
Mihez képest?
Ha az állami tulajdoni hányad nem éri el a minimum területi mértéket,, vagyis bekebelezhető, akkor elfogadja az ajánlaotot, megadja a számlaszámot, ahová utalni kell.
Ha a 2. alcím szerinti eljárásról van szó, és megvan a területi minimuma az államnak, akkor passzív, nem fog licitálni.
Sziasztok! Csinált már valaki közös osztatlan megszüntetését bekebelezéssel?Pontosítva termőföld) a múlt évben? A tul. társak között a magyar állam is benn van. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem.
Tullapot tegnap kertem le frisset, a szerint nincs valtozas. A terulet 30 eve a mienk, 20eve ebben a tablaban nem volt tulajdon jog valtozas.
Erre anno nem inditott az allam kimerest, mert amikor volt mindenhova kertuk a megszuntetest.
Koszonom a valaszt!!
Akkor valószínűleg az államilag finaszírozott eljárásról lehet szó, és te , vagy a jogelődöd ezt nem kérted még anno tizenéve. így valószínűéeg maradsz osztatlanban a hasonló cipőben járókkal együtt. Bár......ha volt használati rend, azt figyelenómbe kellett volna venni...Viszont ebben az esetben szintén bizhtosítani kell a megközelíthetőséget.
De az is lehet, hogy csak használati rendet csináltak, bár akkor is meg kellett volna küldeni az ajánlatot tértivevényesen. Persze ha más cím szerepel a tulajdoni lapon, akkor az lehet, hogy megtörtént.
A legegyszerűbb ha lekérsz egy tul. lapot, és rákérdezel a földhivatalba.
Azert furcsa, mert en semmi papirt nem kaptam, de mar zajlik a kimeres. Ezert kerdeztem, hogy mi a teendo ilyenkor. 10 tulajdonos van, de csak 2 valik ki. Ut nincs, es nincs is most kimerve sem. Azert gondoltam, hogy majd a megmaradokebol veszik ki az utat aki pedig most kilep dorzsoli a markat, hogy az uthoz sem kellett hozzajarulnia tulajdon resszel.
En nem biztam meg senkit, igy nem is tudom mi az ugymenet ill. hol tart. Csak furcsallom, hogy tulajdonos tarsak bevonasa nelkul zajlik, ezert szerettem volna segitseget kerni.
Illetve azt is tudom, hogy egyesseg sem lesz, mert cserelni sem hajlado senki sem. Ezert kerdeztem maradhat e osztatlanban a megmarado, ha az min 6ha lesz.
Ezt így nem lehet levezetni. Minden kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell vagy úttal, vagy szolgalmi joggal. Ha már van önálló hrsz-ú út akkor az megoldás. Ha viszont lesz olyan földrészlet, amit ez nem érint, azt meg kell oldani. Úttal nem egyszerű, mert azt nem lehet kialakítani csak abban az esetben, ha minden olyan tul. társ hozzájárul, akinek a tulajdoni hányadából emiatt területet kell elvenni.
De aki ezt a megosztást megcsinálja, az gondolom azért vállalta, mert ezeket tudja......
A megmarado resz siman 6ha felett maradna. Kerdes, hogy a kimerteknek az utjahoz a tulajdonreszt mar kiveszik vagy majd azt az osztatlanbol vonjak ki? Mert amikor a teljes osztatlan szunt meg akkor egysegesen vettek le mindenkitol az ut miatt, de igy nem tudom, hogy most nagyresz marad osztatlanban.
Ki lehet alakítani osztatéan közöst, de ahhoz egyrészről minden érintett hozzájárulása szükséges, másrészről az így kialakított földrészletnek is el kell érnie a minimum területi mértéket. Ha nem. akkor ezeket valakinek be kell kebelezni.
A tobbi maradhat osztatlan kozosben? Ketten ki tudnak valni de meg mindig marad 4 tulajdonresz ami 0,9ha-t erne el a minosegi osztaly tolódás miatt. Azokkal mi lesz? Kotelezo lesz megszuntetni?
Ha a kiindulási helyzet alapján számítva legalább két tulajdonostársnak megvan a szükséges minimum területi hányada, akkor a 2. alcím szerinti megosztást kell elindítani.
Az, hogy a megosztás során figyelembe kel-é venni ezt, az egy más kérdés. A földhivatalok egy része szerint igen, szerintem nem, feltéve, hogy egyrészről a minimum két önálló 1/1-es tulajdoni hányadot ki kell alakítani, másrészről, hogy tiltakozik-é ez ellen az érintett tulajdonostárs.
Ebben az esetben addig kell variálni az osztóprogrammal, amíg nem sikerül ezt kialakítani, ha több minőségi osztály van. Nem mindig egyszerű, volt már többször ilyen gond nekem is, de meg lehet oldani.
Egy olyan kérdésem lenne, hogy átlagaranykorona alapján számítva megvan az egy hektár terület (használati megállapodás alapján) osztatlanban, de a terület kiosztása során (több minőségi osztályba esik) az új terület már van esélye, hogy nem lesz meg az egy hektár ekkor mit lehet tenni? A szerencse dönt? Tehát, ha alacsonyabb osztályba esik akkor 2ha-om lesz, ha magasabba akkor pedig 0,9ha-al maradok osztatlanba?
Most csinálok egy olyan megosztást, ahol az egyik bekebelezendő tulajdoni hányadra végrehajtás van bejegyezve. Ez korábban tisztázatlan történet volt, de módosították a törvényt, és úgy néz ki, működik a dolog, le lehet vetetni a bekebelezett tulajdoni hányadról a végrehajtást.
Egyébként a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok államilag finanszírozott megszüntetésére is új szabályok érvényesek. Pl. aki nem kérte a kiosztást - mert pl. vette, vagy örökölte a tul. hányadot, és azt a jogelődje sem kérte , az alapesetben marad osztatlanban. Ez rossz buli, mert mondjuk hiába volt 5 éve tulajdonostárs a megosztott ingatlanban, az újban - a közös tulajdonban - a számolás kezdődik elölről. Vagyis ha a földhivatal szigorúan értelmezi a törvényi előírást, akkor az Foktftv. alapján nem szüntetheti meg a közös tulajdont, csak ha eltelt a 3 év. Ennek kiküszöbölésére az államilag finanszírozott eljárás megindítása előtt több megoldás is van.
Az egyik, hogy a Foktftv. alapjkán szünteti meg a közös tulajdont.
Igen volt olyan is aki kérte de az 2010 ben volt a ki mérés meg 2013 ban erre felé de ezt sokan nem kérték mert nem tudtak róla vagy tudtak de nem kérték mert így másokét is tudták használni. Sok olyan terület volt ami a kimérés után "össze ment".
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez egyértelmű, ha a teljes terület kvesebb mint 2 ha. Ha több, akkor már nem.
Amit Te mondasz, az az a verzió lehet mikor a földrészletben mondjuk van EGY olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területet. Ebben az esetben alaphelyzetben nem alakítható ki két önálló, a területi minimumot meghaladó földrészlet.
Ha egy ilyen esetben valaki megindítja a bekebelezést, akkor licit van, és ez úgy működik, mint a hegylakó. A végén csak egy maradhat. Ebben az esetben az a tulajdonostárs is elbukhatja a tulajdoni hányadát, akinek a területe meghaladja a minimumot, ha nem bírja a licitet.
De ez sem egészen igaz, mert ha ez a terület meghaladja a 2 hektárt, akkor van megoldás.
Korábban én ezt úgy oldottam meg, hogy ez a tulajdonostárs megindította a 2. alcím szerinti eljkárást, az osztás során kialakítottam neki két, 1 ha-nál nahgyobb önálló földrészletet.
Ez nem nagyon tetszett a földhivataloknak, de nem tudtak olyan jogszabályi helyet fölhívni, ami ezt tiltaná. Elsírták a panaszukat a minnisztériumnak, és az módosította a Vhr-t.
"1. Általános rendelkezések
1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Probléma megoldva. Vagyis nem. Nekem ugyan is ez sem akadály.
Én hallottam ezt már máshogy is. Ha az egyetlen tulajdonostárs általi eljárás kerül megindításra, akkor a liciten csak egy bekebelező lesz, mindegy mekkora területek vannak, akár még az eljárást megindító, sokhektárral rendelkező is elvesztheti a földjét, ha nem bírja a licitet, egy pár négyzetméteressel szemben. Állítólag....
Itt már nincs akinek segíteni keljen, már mindenét meg csináltam, sok évvel ezelőtt. De te ezt tudtad ha innét is meg kerestek osztatlannal, biztos elmondták hogy itt Koczka okoskodott. De csak kész lett. Ja ez úgy 10 éve volt.
Na csak ki szeded belőlem. Pl alapítványok nem juthatnak földhöz még cserével sem de ugyan ez igaz a jogi személyekre, illetve cégekre. Csak a többi ember okulása miatt hogy tudják nem mind arany ami fényleni akar.
Akinek a kiindulási állapot szerint a tulajdoni hányadához rendelhető területe meghaladja a minimum területi mértéket, azt nem lehet bekebelezni, de megvenni a tulajdoni hányadát lehet. Sőt el is ajándékozhatja bármelyik tul. társnak.
Alaphelyzetben nincs. A 2. alcím szerinti eljárásban azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, amelyek nem érik el a minimum területi mértéket, valamely tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kivéve, ha ezen tulajdonostársak élnek a törvény biztosította lehetőséggel, és a tulajdoni hányduk az eljárás során eléri a területi minimumot.
2950 hozzászólás
Ha valaki külsősként osztatlan közös tulajdonban vesz tulajdoni hányadot, és az nem éri el az 1ha-t, nem árt ha tisztában van azzal, 3 évig szabad préda. Vagyis, ha valamely másik tulajdonostárs megindítja a közös tulajdon felszámolását, akkor elúszik a tulajdoni hányada. Arra is van esély, hogy olcsóbban, mint ahogyan vette. Igaz, ebben az esetben van lehetőség igazságügyi szakértővel értékbecslést készíttetni.
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-12 08:55:02
Moderálási elveink miatt törölve: 2024-02-06 08:19:13
Válasz Belizár #2895. hozzászólására
nem
Válasz Belizár #2894. hozzászólására
igen
egy másik földben benne vagyok de még nem értem el a 3 évet, úgy néz ki hogy valaki elindította a bekebelezést, licitálhatok én is ?
Válasz Belizár #2889. hozzászólására
max 1 ha az egész van benne vagy 40 tulaj minimum plusz az állam akkor felesleges első körbe ajánlatot tenni az államnak és megvenni, hanem mehet a bekebelezés.?
Válasz Pont #2891. hozzászólására
Viszont ha megvan a minimum tulajdoni hányaduk, nem hajlandók a megosztás során eladni egy másik tul. társnak.
Most talán lesz erre is megoldás, a megbízómnál az első kör lement, amit tanácsoltam. 9 tul. társ van, ketten vannak benne akiknek megvan a minimum terület, az egyik az állam. Most megcsinálom úgy, hogy megszerezzük az állami tulajdonrészt is.
Válasz Pont #2891. hozzászólására
Szerintem az NFK-nál is azon múlik kihez kerül a dolog. Én most is csinálok egy erdő megosztást, van benne 1 ha alatti állami tulajdonrész, nincs gond, elfogadták az ajánatot.
Ami húzósabb, az egyrészről a külföldi tulajdonostársak, másrészről, hogy az egyik tulajdoni hányadon van végrehajtás, de azt is rendezni tudtam.
Na meg természetesen van vezetékjog. Amit eddig csináltam osztatlan megszüntetést a 2. alcím szerinti megosztással, alig volt olyan, amin ne lett volna vezetékjog.
Válasz jogértő erdész #2890. hozzászólására
A mi esetünkben egyetlen tulajdonostársi bekebelezésnél, az értesítési határidő lejárta előtt kéz nappal küldtek egy levelet, hogy a megosztást kezdeményező tájékoztassa őket, hogy érkezett-e ellenajánlat és az mennyi, akkor majd nyilatkoznak, hogy hogy döntenek, már mint az állam.
Na most a megszüntetést felvállaló iroda, írt nekik egy levelet, hogy ilyesmi adatkiadásra ez az eljárás nem tesz lehetőséget, és mivel a határidőig nem nyilatkoztak, hogy elfogadják-e az ajánlatot, új ajánlatot sem tettek, nem nyilatkoztak, hogy osztatlan közösben maradnának valakivel, így az állam része is bírósági letétbe került.
Válasz Belizár #2889. hozzászólására
Mihez képest?
Ha az állami tulajdoni hányad nem éri el a minimum területi mértéket,, vagyis bekebelezhető, akkor elfogadja az ajánlaotot, megadja a számlaszámot, ahová utalni kell.
Ha a 2. alcím szerinti eljárásról van szó, és megvan a területi minimuma az államnak, akkor passzív, nem fog licitálni.
BEkebelezésnél az állam mit csinál?
Válasz Belizár #2887. hozzászólására
Tedd fel.....
Sziasztok! Csinált már valaki közös osztatlan megszüntetését bekebelezéssel?Pontosítva termőföld) a múlt évben? A tul. társak között a magyar állam is benn van. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem.
Válasz MTZ1221.3 #2885. hozzászólására
Meg kell nézni a széljegyet, is, illetve a III.részben a jogok, és tények feljegyzését.
Na meg meg kell kérdezni a földmérőket....
Válasz jogértő erdész #2884. hozzászólására
Tullapot tegnap kertem le frisset, a szerint nincs valtozas. A terulet 30 eve a mienk, 20eve ebben a tablaban nem volt tulajdon jog valtozas.
Erre anno nem inditott az allam kimerest, mert amikor volt mindenhova kertuk a megszuntetest.
Koszonom a valaszt!!
Válasz MTZ1221.3 #2883. hozzászólására
Akkor valószínűleg az államilag finaszírozott eljárásról lehet szó, és te , vagy a jogelődöd ezt nem kérted még anno tizenéve. így valószínűéeg maradsz osztatlanban a hasonló cipőben járókkal együtt. Bár......ha volt használati rend, azt figyelenómbe kellett volna venni...Viszont ebben az esetben szintén bizhtosítani kell a megközelíthetőséget.
De az is lehet, hogy csak használati rendet csináltak, bár akkor is meg kellett volna küldeni az ajánlatot tértivevényesen. Persze ha más cím szerepel a tulajdoni lapon, akkor az lehet, hogy megtörtént.
A legegyszerűbb ha lekérsz egy tul. lapot, és rákérdezel a földhivatalba.
Válasz jogértő erdész #2882. hozzászólására
Azert furcsa, mert en semmi papirt nem kaptam, de mar zajlik a kimeres. Ezert kerdeztem, hogy mi a teendo ilyenkor. 10 tulajdonos van, de csak 2 valik ki. Ut nincs, es nincs is most kimerve sem. Azert gondoltam, hogy majd a megmaradokebol veszik ki az utat aki pedig most kilep dorzsoli a markat, hogy az uthoz sem kellett hozzajarulnia tulajdon resszel.
En nem biztam meg senkit, igy nem is tudom mi az ugymenet ill. hol tart. Csak furcsallom, hogy tulajdonos tarsak bevonasa nelkul zajlik, ezert szerettem volna segitseget kerni.
Illetve azt is tudom, hogy egyesseg sem lesz, mert cserelni sem hajlado senki sem. Ezert kerdeztem maradhat e osztatlanban a megmarado, ha az min 6ha lesz.
Válasz MTZ1221.3 #2881. hozzászólására
Ezt így nem lehet levezetni. Minden kialakított földrészlet megközelítését biztosítani kell vagy úttal, vagy szolgalmi joggal. Ha már van önálló hrsz-ú út akkor az megoldás. Ha viszont lesz olyan földrészlet, amit ez nem érint, azt meg kell oldani. Úttal nem egyszerű, mert azt nem lehet kialakítani csak abban az esetben, ha minden olyan tul. társ hozzájárul, akinek a tulajdoni hányadából emiatt területet kell elvenni.
De aki ezt a megosztást megcsinálja, az gondolom azért vállalta, mert ezeket tudja......
Válasz jogértő erdész #2880. hozzászólására
A megmarado resz siman 6ha felett maradna. Kerdes, hogy a kimerteknek az utjahoz a tulajdonreszt mar kiveszik vagy majd azt az osztatlanbol vonjak ki? Mert amikor a teljes osztatlan szunt meg akkor egysegesen vettek le mindenkitol az ut miatt, de igy nem tudom, hogy most nagyresz marad osztatlanban.
Válasz MTZ1221.3 #2879. hozzászólására
Ki lehet alakítani osztatéan közöst, de ahhoz egyrészről minden érintett hozzájárulása szükséges, másrészről az így kialakított földrészletnek is el kell érnie a minimum területi mértéket. Ha nem. akkor ezeket valakinek be kell kebelezni.
Válasz jogértő erdész #2878. hozzászólására
A tobbi maradhat osztatlan kozosben? Ketten ki tudnak valni de meg mindig marad 4 tulajdonresz ami 0,9ha-t erne el a minosegi osztaly tolódás miatt. Azokkal mi lesz? Kotelezo lesz megszuntetni?
Válasz MTZ1221.3 #2877. hozzászólására
Ha a kiindulási helyzet alapján számítva legalább két tulajdonostársnak megvan a szükséges minimum területi hányada, akkor a 2. alcím szerinti megosztást kell elindítani.
Az, hogy a megosztás során figyelembe kel-é venni ezt, az egy más kérdés. A földhivatalok egy része szerint igen, szerintem nem, feltéve, hogy egyrészről a minimum két önálló 1/1-es tulajdoni hányadot ki kell alakítani, másrészről, hogy tiltakozik-é ez ellen az érintett tulajdonostárs.
Ebben az esetben addig kell variálni az osztóprogrammal, amíg nem sikerül ezt kialakítani, ha több minőségi osztály van. Nem mindig egyszerű, volt már többször ilyen gond nekem is, de meg lehet oldani.
Válasz jogértő erdész #2876. hozzászólására
A tulajdonos társak közötti megszüntetésre gondoltam. Elnézést egy lényegi információ lemaradt.
Válasz MTZ1221.3 #2875. hozzászólására
Mit értesz kiosztás alatt? A z állam által finaszírozott osztatlan felszámolást, vagy a tulakdonostársak közötti megszüntetést?
Válasz az őrző #2839. hozzászólására
Egy olyan kérdésem lenne, hogy átlagaranykorona alapján számítva megvan az egy hektár terület (használati megállapodás alapján) osztatlanban, de a terület kiosztása során (több minőségi osztályba esik) az új terület már van esélye, hogy nem lesz meg az egy hektár ekkor mit lehet tenni? A szerencse dönt? Tehát, ha alacsonyabb osztályba esik akkor 2ha-om lesz, ha magasabba akkor pedig 0,9ha-al maradok osztatlanba?
Most csinálok egy olyan megosztást, ahol az egyik bekebelezendő tulajdoni hányadra végrehajtás van bejegyezve. Ez korábban tisztázatlan történet volt, de módosították a törvényt, és úgy néz ki, működik a dolog, le lehet vetetni a bekebelezett tulajdoni hányadról a végrehajtást.
Válasz Pont #2868. hozzászólására
Ez érdekelne.
Bekebeleznék kicsit és nagyot.
Ezért a fórumért fölösleges a klaviatúrát koptatni.
erdoagro58@gmail.com
Ha valakinek gondja van........
Egyébként a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok államilag finanszírozott megszüntetésére is új szabályok érvényesek. Pl. aki nem kérte a kiosztást - mert pl. vette, vagy örökölte a tul. hányadot, és azt a jogelődje sem kérte , az alapesetben marad osztatlanban. Ez rossz buli, mert mondjuk hiába volt 5 éve tulajdonostárs a megosztott ingatlanban, az újban - a közös tulajdonban - a számolás kezdődik elölről. Vagyis ha a földhivatal szigorúan értelmezi a törvényi előírást, akkor az Foktftv. alapján nem szüntetheti meg a közös tulajdont, csak ha eltelt a 3 év. Ennek kiküszöbölésére az államilag finanszírozott eljárás megindítása előtt több megoldás is van.
Az egyik, hogy a Foktftv. alapjkán szünteti meg a közös tulajdont.
Válasz én 11 #2867. hozzászólására
Igen volt olyan is aki kérte de az 2010 ben volt a ki mérés meg 2013 ban erre felé de ezt sokan nem kérték mert nem tudtak róla vagy tudtak de nem kérték mert így másokét is tudták használni. Sok olyan terület volt ami a kimérés után "össze ment".
Válasz Pont #2868. hozzászólására
Az alapvetés a következő:
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba."
Ez egyértelmű, ha a teljes terület kvesebb mint 2 ha. Ha több, akkor már nem.
Amit Te mondasz, az az a verzió lehet mikor a földrészletben mondjuk van EGY olyan tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányada meghaladja a minimum területet. Ebben az esetben alaphelyzetben nem alakítható ki két önálló, a területi minimumot meghaladó földrészlet.
Ha egy ilyen esetben valaki megindítja a bekebelezést, akkor licit van, és ez úgy működik, mint a hegylakó. A végén csak egy maradhat. Ebben az esetben az a tulajdonostárs is elbukhatja a tulajdoni hányadát, akinek a területe meghaladja a minimumot, ha nem bírja a licitet.
De ez sem egészen igaz, mert ha ez a terület meghaladja a 2 hektárt, akkor van megoldás.
Korábban én ezt úgy oldottam meg, hogy ez a tulajdonostárs megindította a 2. alcím szerinti eljkárást, az osztás során kialakítottam neki két, 1 ha-nál nahgyobb önálló földrészletet.
Ez nem nagyon tetszett a földhivataloknak, de nem tudtak olyan jogszabályi helyet fölhívni, ami ezt tiltaná. Elsírták a panaszukat a minnisztériumnak, és az módosította a Vhr-t.
"1. Általános rendelkezések
1. § * A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) II. fejezet 2. címében foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az eljárás során legalább két önálló helyrajzi számú és különböző tulajdonossal rendelkező, rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas földrészlet kerüljön kialakításra."
Probléma megoldva. Vagyis nem. Nekem ugyan is ez sem akadály.
Válasz az őrző #2860. hozzászólására
Én hallottam ezt már máshogy is. Ha az egyetlen tulajdonostárs általi eljárás kerül megindításra, akkor a liciten csak egy bekebelező lesz, mindegy mekkora területek vannak, akár még az eljárást megindító, sokhektárral rendelkező is elvesztheti a földjét, ha nem bírja a licitet, egy pár négyzetméteressel szemben. Állítólag....
Válasz Koczka József #2865. hozzászólására
Igen 10 évvel ezelőtt a 2012-ben az ossztatlanok ingyenes kimérése .de azt az állam csinálta a a bejelentkezés után néhány évvel.
Válasz Koczka József #2865. hozzászólására
Na ezt a tudást, és tapasztalatot kell itt a fórumon megosztani.
Sok sikert!
Válasz az őrző #2864. hozzászólására
Itt már nincs akinek segíteni keljen, már mindenét meg csináltam, sok évvel ezelőtt. De te ezt tudtad ha innét is meg kerestek osztatlannal, biztos elmondták hogy itt Koczka okoskodott. De csak kész lett. Ja ez úgy 10 éve volt.
Válasz Koczka József #2863. hozzászólására
Örülök neki, hogy ennyire jártas vagy jogi kérdésekben. Úgyis ráérsz, így legalább tudsz segíteni a többi embernek, ha gondjuk van.
Sok sikert!
Válasz az őrző #2862. hozzászólására
Na csak ki szeded belőlem. Pl alapítványok nem juthatnak földhöz még cserével sem de ugyan ez igaz a jogi személyekre, illetve cégekre. Csak a többi ember okulása miatt hogy tudják nem mind arany ami fényleni akar.
Válasz Koczka József #2861. hozzászólására
Például?
Válasz az őrző #2859. hozzászólására
Ez nem válasz. Mert e szerint mindenkivel lehet cserélni. Pedig nem mindenkivel lehet.
Válasz Géza bácsi #2858. hozzászólására
Akinek a kiindulási állapot szerint a tulajdoni hányadához rendelhető területe meghaladja a minimum területi mértéket, azt nem lehet bekebelezni, de megvenni a tulajdoni hányadát lehet. Sőt el is ajándékozhatja bármelyik tul. társnak.
Válasz Koczka József #2857. hozzászólására
2849
Válasz Géza bácsi #2854. hozzászólására
azt is belehet kebelezni akinek megvan a több mint egy hektárja ?
Válasz az őrző #2852. hozzászólására
Nincs válasz?
Moderálási elveink miatt törölve: 2023-11-20 15:17:30
Válasz Géza bácsi #2854. hozzászólására
Alaphelyzetben nincs. A 2. alcím szerinti eljárásban azon tulajdonostársak tulajdoni hányadát, amelyek nem érik el a minimum területi mértéket, valamely tulajdonostársnak be kell kebelezni. Kivéve, ha ezen tulajdonostársak élnek a törvény biztosította lehetőséggel, és a tulajdoni hányduk az eljárás során eléri a területi minimumot.
Válasz az őrző #2844. hozzászólására
Van olyan akit nem lehet bekebelezni?
Válasz az őrző #2852. hozzászólására
Miért szerinted minden esetben lehet és mindenkivel?
Válasz Koczka József #2851. hozzászólására
Például?
Válasz az őrző #2847. hozzászólására
Sajnos nem minden esetben.