Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR389.71 FtUSD359.07 FtCHF397.77 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Bérlet esetén mindent ki kell függeszteni, különben nem jegyzi be a földhivatal a földhasználatot, tök mindegy, hogy osztatlanban van-e, vagy külön hrsz-on. Vétel esetén korábban valóban nem kellett kifüggeszteni ha osztatlan közös társtulajdonosa vásárolta meg a tulajdoni illetőséget, de most már azt is ki kell!
Válasz #90. hozzászólásra
Gondolom osztatlan közösről van szó,ha a tulajdonostársadtól veszed meg ill. bérled, ebben az esetben úgy tudom nem kell kifüggeszteni.
A kormányrendelet - NFA-nak adott elővásárlási jog miatti - módosítása valóban nem túl következetes.
De egy Tft. 10. § (1) b) pont szerinti (korábban első helyen álló) elővásárlási jogosulttól érkezett ajánlatot teljesen fölösleges - időt, pénzt nem kímélve - kifüggeszteni, ha az egyetlen olyan elővásárlási jogosultat, aki az ügyletbe beleavatkozhat, úgyis postai úton kell értesíteni.
"(1a) Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni."
ez a rendeletből van, ebben is az van, hogy egyidejűleg vagy köteles megküldeni az nfa-nak a kifüggesztéssel együtt.
nem azt írják, hogy nfa-t levélben értesíted, hanem hogy egyidejűleg kell értesítened, namármost viszont ha nem függeszted ki tul. társat, akkor a nem tevéssel egyidőben nehéz bármit is tenni. viccet félretéve, ezt is úgy értelmezik, hogy alapeset a hirdetményi közlés, mindenkit, és hogy nfa-t ki kell-e értesíteni külön, hát ők nem kérik egyelőre a tértivevényt.
bár igaz, azt meg mind tartalmi kelléket külön sorolja a rendelet...
emlékszünk még évekkel ezelőtt, mikor a tul társsal volt ugyan ez a probléma, hogy kell-e a tul társak lemondó nyilatkozata vagy sem, aztán megoldották, berakták a tv-be. ugyan ez lesz most is, gondolom megy befelé a csomó kérdés, meg az eltérő joggyakorlat, aztán majd korrigálják.
érdekes.....
nálatok még 10eft alatt lehet venni ak-ját a földnek?
minden általad bérelt föd tulaja első szóra eladja a földjét?
és te eddig erről semmis se sejtettél?
A törvény - általános szabályként - valóban hirdetményi úton történő közlést ír elő, ugyanakkor felhatalmazza a Kormányt a részletes (beleértve a speciális) szabályok megállapítására. A speciális szabály pedig "felülírja" az általános szabályt.
A hirdetmény, mint közlési mód, csak kisegítő eszköz. Akkor alkalmazzák, ha az értesítendők köre nagyszámú, vagy nem teljesen ismert. (Pl. helyben lakónak minősülhet több környékbeli falu teljes lakossága, ennek a körnek még a meghatározása is igen gázos lenne, hát még az egyenkénti értesítésük.) A hirdetményi közzététellel kizárható, hogy bárki utólag megtámadhassa az ügyletet arra hivatkozva, hogy őt nem értesítették.
Egyetlen, név és cím szerint ismert fél esetén sohasem alkalmazzák a hirdetményi úton történő közlést. A Korm. rendelet ezért írja elő az NFA esetében a postai úton történő közlést.
a földhivatal úgy értelmezi, hogy a törvény azt mondja, hogy a jogosultakat hirdetményi úton kell kiértesíteni.
épp ezért nem kérik az nfa-nak elküldött levelet, mert ha törvény szabályoz valamit (nevezetesen a hirdetményi közzétételt), akkor ezt korm rendelet nem írhatja felül, tehát a korm rendeletnek az a része, hogy nfa-t levélben kell értesíteni, szerintük irreleváns.
vagyis ha nfa-t nem külön levélben kell értesíteni, akkor viszont ki kell függeszteni még a tul társasat is, hiszen a tul társ sem az első helyen álló.
nemtom lehet-e követni a logikát, amit írok.
szóval ha nincs külön utas szabályozás az nfa-ra, akkor muszáj mindent kitenni, és eszerint is járnak el.
Tft. 10. § (3a) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
Ha nem áll fenn elővásárlási jog, nincs miért közölni az ajánlatot sem hirdetményi, sem bármilyen úton.
Az (1) bekezdés a) pont szerinti jogosult (=NFA) tekintetében a közlés módjára vonatkozóan a Korm. rendelet eltérő szabályt állapít meg. Az NFA-nak az ajánlatot postai úton, tértivevénnyel kell megküldeni.
A törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy rendelettel megállapítsa a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait [ez a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet].
Ha csak az NFA-t kell értesíteni, valószínűleg azért nem kötelező a hirdetményi közzététel, hogy az eladót feleslegesen ne terhelje ennek az igazgatási szolgáltatási díja.
Egyébként a más jogszabályban meghatározott (azaz nem a Tft. vagy a Ptk. alapján fennálló) elővásárlási jog esetén is írásban - és nem hirdetményi úton - kell a jogosultat az ajánlatról értesíteni.
első helyen állónak valóban nem kell kifüggeszteni, de a haszonbérlő nem az első helyen álló vevő az elővásárlási sorrendben.
első helyen aug 1-től az NFA áll!!!!!!!
tehát MINDENT ki kell függeszteni, még azt is, ha tul. társ vásárol.
persze a közeli hozzátartozók és a gazdaság átadásos pályázatos egymás közötti adás-vételeket nem kell.
sőt, nem elég kifüggeszteni, hanem szept. 1-től az NFA-nak írásban tértivevénnyel külön meg is kell küldeni a kifüggesztéssel egy időben (bár, velem együtt ezt sokan kifogásolják, ugyanis ezt korm. rendelet írná elő, miközben az erősebb jogforrás, a törvény azt mondja, hogy hirdetményi úton kell közölni mindenkivel. de ettől függetlenül biztos ami biztos, küldeni kell NFA-nak külön...)
16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet
a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól
1. § (1) A Tft., valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki.
Ha neki van első számú elővásárlási joga,mint bérlőnek,akkor miért kell kifüggeszteni,ha a pénz nem számít,azaz a második a sorban pénzzel nem licitálhat fölé az elsőnek,h.ezzel megszerezze a tulajdonjogot?????
Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozó javára lehet átruházni. [Tft. 4. § (3) bek.]
A cég tulajdonszerzési korlátozás alá esik [Tft. 6. § (1) bek.], kérdés, hogy az ajánlatát az elővásárlási jogi sorrendben milyen helyen álló magánszemély "képében" teszi meg.
Ha a falubeliek valóban hajlandók - akár alacsonyabb áron is - neked eladni a földet, akkor célszerű lenne, ha te tennél ajánlatot a földre, a te ajánlatod kerülne kifüggesztésre. Ekkor már nem a pénz számítana, hanem az elővásárlási jog gyakorlásának a sorrendje.
Válasz #69. hozzászólásra
Ha X forint van kifüggesztve nincs ráigérés...annyiért köteles eladni, mint az elöttem szóló is írta csak a sorrendiségnél van szerepe...ha háttéralku folyik és te vagy a sorrendben az első egyértelműen a tiéd akkor is ha Pénzes Jóska kétszer annyit igér...
Mennyit akarnak adni a földekért?
Az ilyenek nem tudom hogy veszik össze a sok földet.
Vagy hitelből, vagy adózott nyereségből tudja megvenni, az egyik rosszabb mint a másik.
Hali!
Segítségetek kérném a következőben. Az általam művelt földek több mint a felét bérlem. Eddig meg is voltam, de a falu legtöbb területét birtokló cég felakarja vásárolni a maradék területeket, így az általam bérelteket is (2-3szoros áron). Emiatt muszáj lenne megvennem legalább 1-2 területet, a faluban több ismerős, akár távoli rokon is nekem adná el a területeket, de sajna pénzügyileg közel sem érek fel a céggel, biztos nagyobb összeget adnának mint amit én tudok. Vannak más megoldások, hogy nevemre kerüljenek a területek? Ajánlották már az ajándékozást is, de ennek sem vagyok tisztába a feltételeivel, következményeivel. Minden megoldást jöhet.
Köszi!
1-2 dologgal mellékalapáltál az előző hsz-ben, csak ezt szeretném pontosítani:
1. kifüggesztésnél ráígérés nincs, csak elővásárlási jogosultság érvényesítése.
2. csalági gazdaság tagja nevén is lehet földhasználat,
nem csak a vezetője nevén.
3. családi gazdaság tagja is vásárolhat termőföldet (miért ne vásárolhatna)
A kifüggesztés nem arra van ,hogy rád ígérjenek, hanem azért ,hogy a jog szerint előtted álló értesüljön az eladásról, a kifüggesztés utáni jogügylet nem is szólhat más összegről mint amit az okmányiroda láttamozott , éppen ezért ajánlatos nagyobb összeget beírni úgy ha valaki belép a helyedre legalább az eladó jól jár ,de ha egyébként csak az állam van előtted akkor is meg lehet ezt játszani!!
Válasz #65. hozzászólásra
nem kell többet rájuk szavazni -ennyi.
a választásokkor még adtam nekik egy esélyt de többet nem fogok, hacsak valami nagyon nagy pozitív változás nem történik.
Sajnos a gazdabarát kormány nem a hazai gazdák szempontját nézik!!!!
Osztatlan közösben nehogy 5-10 Ak simán megtudjon venni az ember kifüggesztés nélkül egyszerúen hátha ráígér valamilyen ,,jóember" 100 Ft-ot!!!!
Érdekes,hogy mi folyik itt!?????!!!!
Nem beszélve a beigért gázolajtámogatás igénylésről!!!
Családi gazdaként azzal kell foglalkozni,hogy a családi gazda nevén legyen a földhasználat,holott a tagokat az mgszh is meg tudná nézni!!!!
A vámosok elfogadnák!!!!
Nem beszélve arról,hogy a tagok által vásárolt földek utánni 5 éves használatról,h ne fizessenek adót!!!!!
Az apeh jön ezután?????????????????????????????
VÁROM A HOZZÁSZÓLÁSOKAT!!!!!!!!!!!!!
Jó lenne ha törvényalkotás előtt megkérdeznék a GAZDÁKAT!!!!!
,,Ma hallottam,hogy a kukoricaklubbos Mikó szívlapáttal is ütötte a feleségét raktári munkák közben.Annyira fanatikus.Ja és egy lánya van aki az USA-ban él és nem akarja csinálni a gazdaságot mert olyan jól él kint."
Ennek a cikknek a hatására nőt a kereslet???Mert szerintem nem ,mivel korlátozott a szabad tőkével,készpénzzel rendelkezők köre...Azért azt is le kellene szögezni ,hogy az értékbecslők erősen alulárazzák a földeket (ők sem függetlenek ,mert ha nem így tennének akkor nem fogadnák el a bankok a véleményüket és másik szakértöt dolgoztatnának ami ellentétes lenne a szakértő érdekeivel,csak ezzel az a baj,hogy ez meg ellentétes a vásárló ill hitelfelvevő érdekeivel(meg az eladó érdekeivel is mert nem jut ill nehez a reális pénzéhez)...
Megtaláltam a legjobb topikot, ahol meg tudjuk vitatni.
Korábbi beszélgetőtársam már meg is dícsérte.
Mivel lövésem sincs a dologról ezért előre nem akarok semmilyen megállapítást tenni.
Hogy is volt a sorrend? tatár, török, labanc, stb.
Vajon most kik következnek a sorban?
Mivel én a régit sem nagyon ismerem javaslom hasonlítsuk össze, hogy kinek lesz jó az új törvény.
Bizonyára egyes csoportoknak kedvez, másoknak kevésbé lesz előnyös a változtatás.
Az a véleményem, hogy itt SOHA nem fogják elérni a földárak a Nyugat-Európai szintet, de még csak meg sem közelítik. Ez egy termelőeszköz, akárcsak a multi cégeknek az alkalmazottak. A munkabérek sem érték el és SOHA nem is fogják elérni a nyugati szintet, pedig mindig azt mondták, hogy "majd ha jön a rendszerváltás, majd ha jön az Unió...."
Lehet hogy még egy PICIT fog emelkedni a moratórium feloldása után, de nagyon nem fog a fenti okok miatt.
Úgy lesz ez, mint a lakásárakkal. A földárak mentek már fel kb olyan arányban, mint rendszerváltás után jó pár évvel a lakásárak...
Konkurencia nélkül vásárolhatnak a magyar magánszemélyek a földpiacon még jövő év május 1-ig. Ezután vagy az új földtörvény vagy az új vásárlók tőkeereje vagy a kettő egyszerre fogja korlátozni a földvásárlás lehetőségét, ami az utolsó extraprofittal kecsegtető, ugyanakkor szuper biztonságos befektetés - állítja Fűr Zoltán a Földbróker.hu elemzője.
Az új kormány első intézkedései nyomán, a nyáron erős kommunikáció közepette, de lényegesen nem változott a Földtörvény. A Parlament őszi törvénykezési terve szerint nem foglalkoznak a Földtörvénnyel, tehát január 1-jével nem várható változás.
A moratórium-hosszabbítási kérelem dokumentációja nem került nyilvánosságra és a politikai vezetők sem tartják kizártnak, hogy Brüsszel nem hosszabbítja meg a moratóriumot. Jelen állás szerint kevés ország támogatja a moratórium-hosszabbítást: az újonnan csatlakozók és Franciaország, aki vélhetően a következő költségvetési időszak vitáihoz építi előre a szövetségesi körét.
Ezekből adódik a következtetés: a lejáró moratóriummal párhuzamosan 2011. május 1-től lehet új földtörvény, de addig az ismert játékszabályok mellett lehet vásárolni.
A szántóárak erős szórással a 850-950 ezer Ft/ha sávban mozognak, de néhány vidéken már jóval 1 millió Ft felett járnak az árak. Képzeljük el annak a hírnek a hatását, hogy valamelyik fontosabb EU tagállam nyilvánvalóan ellenzi a moratórium meghosszabbítását.
Egy többszereplős piacon a privát befektetők legfőbb konkurenciája a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságok lehetnek, nem a külföldiek. A helyismeretük és banki hátterük komoly lépéselőnyt fog nekik biztosítani mindenkivel szemben.
A Földtörvény szigorításáról elég sok riogatás elhangzott már, de inkább meg kell várni a konkrét törvényi előkészítést, mert annak alkotmányosnak és EU-konformnak kell lennie, (a földtulajdon a tőke szabad áramlása fejezetben van), és közben Magyarország az EU soros elnöke lesz.
Becslésünk szerint a derogáció utáni időszakra 1,5-2,5 MFt/ha közötti árak várhatók a nagyobb területekre (10-500 ha) és 1 MFt/ha alatti árak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.
Befektetőként a mai világban csak ritkán adódik lehetőség a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására. A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a lehetőség a földön hever.
Olcsó, mert nem adjuk el, nem adjuk el, mert olcsó
Parcellák.jpg
A mai kormányülésen hivatalosan is dönthetnek arról, hogy Magyarország kéri az Európai Uniótól a külföldi állampolgárokra vonatkozó földvásárlási moratórium meghosszabbítását. A Vidékfejlesztési Miniszter szerint jó esélyeink vannak a moratórium meghosszabbítására, ezt ágazati forrásaink is megerősítették. Szerdán az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is megkezdi működését. Ha mégsem sikerül elérni a moratórium – egyébként minden párt óhajtotta – meghosszabbítását, ennek a szervezetnek az elővásárlási joga tarthatja távol a külföldieket.
„Ki van zárva, hogy jövő májusban megnyitják a földpiacot a külföldiek előtt” – fogalmazott egy agrártémákban jól értesült, de névtelenséget kérő szakember. Ahhoz, hogy a lejáró vásárlási tilalmat három évvel meghosszabbítsák, első körben legalább két-három erős támogató kell, és ezt a magyar diplomácia az elmúlt hónapokban megszerezte. Úgy tudjuk, négy-öt tagállamnál folyt komolyabb lobbizás.
Az erőfeszítések eredményeként a befolyásos francia agrárminiszter már június elején közölte, hogy támogatja a magyar kezdeményezést. Egy hónappal később a finn agrárminiszter is bejelentette, hogy támogatja a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmának meghosszabbítását. Augusztusban Románia is mellénk állt, ami ezért különösen fontos, mert a korábbi román agrárminiszter az EU jelenlegi mezőgazdasági biztosa.
Legkorábban jövő januárra lehet meg a brüsszeli döntés, ami a vidékfejlesztési miniszter szerint is nekünk kedvezhet. Fazekas Sándor sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jó eséllyel vágunk neki a moratórium meghosszabbításának.
Miért ne vegyenek?
A ma a kormány elé kerülő dokumentum arra kérdésre próbál ütős érveket felsorakoztatni, hogy miért ne vegyenek a külföldiek magyar földet, ugyanis ezt kérdezik tőlünk Brüsszelben is. A miniszter azt mondta, az egyik legalapvetőbb oka a tilalom meghosszabbításának, hogy a nyugatinál jóval alacsonyabb magyarországi földárak miatt a piacnyitással a fiatal magyar gazdálkodók kerülnének hátrányba. A nyugati tőkeerős befektetők könnyűszerrel jutnának földekhez olyan áron, amiről otthon nem is álmodhatnak.
Úgy tudjuk, egy ehhez kapcsolódó másik érv, hogy az egyébként is alacsony földárak a válság miatt most még lejjebb csúsztak, ezért most különösen rosszul jönne a piacnyitás. Egy harmadik kormányzai érv arra épül, hogy mivel a magyar gazdák támogatása 2013-ig kevesebb, mint a régebbi uniós országokban, így megtakarításuk is kevesebb van, hiszen az agrárium jövedelmezősége nem éri el a nyugati szintet. Emiatt kisebb eséllyel jutnának földhöz, mint a nyugatiak, ami tovább növelné leszakadásukat.
A Bajnai-kormány kezdte a lobbizást
A kérelmet még az előző kormány nyújtotta be Brüsszelnek április 8-án. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a dokumentumot megkapta, de már akkor kérte, hogy az új kormány ezt a szándékot a választások után erősítse meg. Az új kormány az előző kabinet érveit újakkal egészítette ki, a kibővített szakmai anyagot múlt pénteken zárták le.
A földárakban tényleg óriási a különbség. Magyarországon egy hektár föld – ez százszor száz méter, azaz tízezer négyzetméter – általában ötszázezer és egymillió forint között mozog, Ausztriában ennek tízszeresét, öt-tízmilliót is kérnek egyetlen hektárért.
Az uniós csatlakozásunk, 2004 előtt még nagyobbak voltak a különbségek, ez volt az oka, hogy sikerült kiharcolni a 2011 április végéig tartó földvásárlási moratóriumot. A kiküzdött hétéves periódus azonban nem volt elég a felzárkózáshoz, nem alakult ki a magyar mezőgazdaságban tőkeerős kis- és középvállalati szektor. A parlamenti pártok agrárprogramjában ezért kivétel nélkül alapelemmé vált a vásárlási tilalom hároméves meghosszabbítása.
A kormány az esetleges kudarcra is készült. Ha a piacnyitás elhalasztásának kilobbizása mégsem járna sikerrel, az új földtörvény tesz majd keresztbe a spekulatív célú felvásárlásoknak. A törvény kimondja, hogy minden egyes hektár termőföld eladásánál az államot illeti az elővásárlás joga. A várakozások szerint így ki lehet szűrni majd azokat, akik spekulatív céllal vennék a földeket.
Földalap pénz nélkül
A Nemzeti Földalap (NFA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) ma kerül vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá, az MNV-nek a földeket november elsejéig kell átadnia. Az NFA vezetőjét [1] a miniszter kedd délelőtt mutatta be.
Mátol hatályos az új földtörvény is, ez elővásárlási jogot biztosít az államnak. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok elsőként az alapnak kell felajánlják eladandó földjüket, és az a helyben kialakult piaci árat fizeti. Az alap földvásárlásokra fordítható pénze csupán nyolc-tízmilliárd forint. Ez nem túl sok, de a tárca várakozásai szerint csupán néhány ezer hektár föld cseréhet gazdát egy évben, tehát elegendő lesz.
Csődöket jósolnak a vállalkozók
A társas vállalkozásoknak nemcsak az elővásárlási, hanem a bérleti sorrend megváltoztatása is gondot okozhat. A földtörvény szerint a cégek az utolsó helyre kerültek az állami termőföldek lehetséges bérlőinek sorában. A vállalkozások félnek, hogy a bérleti szerződések lejártával elfogynak a társaságok által művelhető területek, hiszen elsőként az állam, majd a helyi lakosok lesznek jogosultak a bérlésre. Ez a cégek szerint csődhullámot eredményezhet.
A törvény készítői azt mondják, hogy a vállalkozásoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen magántulajdonban lévő földeket a jövőben is korlátozások nélkül bérelhetnek.
Az állam a felvásárolt földeket megpróbálja hasznosítani, hogy az alapnak ne csak kiadásai, hanem bevételei is legyenek. A még nem végleges tervek szerint ezekből újabb és újabb felvásárlásokat lehet majd finanszírozni.
A bérlők egy része piaci áron kapná meg a területeket, azonban egyes társadalmi csoportok, például a fiatal, többgyermekes párok ingyen juthatnak akár ötven hektáros földekhez, ha gazdálkodni szeretnének. Ezek a tartós bérletek ráadásul adó- és illetékmentesen örökölhetők lennének.
Kaotikus birtokviszonyok
A Nemzeti Földalap körülbelül 1,7–1,8 millió hektár földet kezel, ami Magyarország összes földterületének közel ötöde. Az állam kezében lévő földek becslések szerint hatszázmilliárd forintot érnek, azonban a pontos érték a zavaros nyilvántartások miatt ismeretlen.
A szaktárca még megbecsülni sem tudja, hogy mekkora a hasznosítatlan, parlagon heverő földek aránya, mondta Sebestyén Róbert, az NFA új elnöke. Szerinte akkor lehet majd tisztán látni, ha az új földalap megkapja az MNV-től a vagyonkatasztert, illetve ha a megkapott adatokat összeveti a Földügyi Hatóság adataival.
Az NFA vezetője azt ígéri, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződéseket felülvizsgálják, és a jövőben csak nyilvános pályáztatással lehet terülthez jutni. A használhatatlan nyilvántartások miatt jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki, mennyi ideig és mennyi pénzért bérel területet az államtól.
Brüsszelnél pattog
A kormány szerdai ülésén elfogadta azt a részletes indoklást [2] , amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón.
A vidékfejlesztési tárca irányítója Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.
Válasz #53. hozzászólásra
Péter, en ugy hallottam, hogy az EU-ban nem is ismerik azt a szot, hogy foldhasznalati bejelentes.
Ebben az esetben minden tagallamban ervenyben kellene lennie.
Masfelol, a nemzeti torvenyeknek nem mondhat ellent mas, azon kivuli jogszabaly, ha nincs elfogadva.
talatam egy FVM rendeletet (34/2010. IV.9) amely szerint az MVH ellenorizheti az ugyfel foldhasznalati jogosultsagat, olyan esetekben, ha jogvit, tuligenyles...stb all fenn.
(a torveny es rendelet hierarhiajat pedig nem kell ecsetelni)
Az űber fless, pedig az, hogy ez a rendelet 2010. aprilistol van hatalyban, ami nem vonatkozhatna a 2009-ben beadott igenyleshez.
Nem törvény hanem európai tanácsi rendelet amely a jogszabályi hierachiában a magyar törvények felett áll, nem lenne szabad hogy magyar törvény ellentétben álljon vele de ez a helyzet jelenleg.
Sziasztok,
Mondja mar meg nekem valaki, milyen torveny-rendelet-hatarozat van arrol, ami alapjan az MVH megvonja a tamogatast azoktol, akikinen nincs foldhasznalati bejelentese az altala hasznalt foldre?
A berleti szerzodes es a foldhaszanalat amirol szo van, az en nevemre szol, de a teruletalapu tamogatast a csalad egy masik tagjanak nyujtottuk be. A blok 80%-at en-mi hasznaljuk, tuligenyles, foldhasznalati jogvita volt. Erre az MVH visszadobta a labdat, hogy nem fizet, mert nem annak a nevere szol a foldhasznalat, aki beadta tamogatasi kerelmet.
1994. évi LV. törvény a termőföldről:
11/A. § A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - az Európai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését kivéve - igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartott földhasználatra lehet.
A hangsuly a KIVEVE-ben van. Ezexerint valaminek lennie kell, ami uberli a fenti torvenyt.
egyszerűen kijátszható,ha benne vagy a táblában,mint tulajdonostárs, rád már nem is vonatkozik a törvény,ha nem vagy benne be kerülsz cserével,vagy veszel pár Ak-t 100 ezerért.
a haszonbérleti sorrendre a most hatályos jogszabály a vásárlási sorrendet tekinti irányadónak azzal a kivételllel, hogy azt a személyt aki állattartással foglalkozik a korábbi haszonbérlővel egy sorba teszi.
A Tft. a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd jogi fogalmát az elővásárlási, és az
előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő jogosulti kör kapcsán határozta meg. Ebből
következően az említett jogok jogosulti sorrendjének újraszabályozásánál alapvető kérdés, hogy
mely személyek tartoznak a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalmi körébe.
A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező
őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett
lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld
vagy tanya fekszik, illetőleg akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen
van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van. A
helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik a „helyben lakó jogi személy illetve a
jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet” státusz. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a
jogi személy illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban együtt:
gazdálkodó szervezet) természetes személy tagjait illetve részvényeseit is elővásárlási jog illessen
meg úgy, hogy egyébként ezen személyek nem felelnek meg a hatályos szabályozás szerinti, a
magánszemély helyben lakóra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanis a hatályos szabályozás nem
közvetlenül a gazdálkodó szervezet tagja, illetve részvényese oldaláról állította fel a kritériumokat,
hanem közvetve a gazdálkodó szervezet oldaláról. Márpedig a gazdálkodó szervezet jogai és
kötelezettségei elválnak azok tagjaitól (részvényeseitől.)
A helyben lakó szomszéd fogalmának módosítása azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni,
amikor két termőföldet út, árok, csatorna választ el egymástól, s így a két földrészlet egymással nem
közvetlenül szomszédos. Méltánytalan, és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási
illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az a helyben lakó ne essen a helyben lakó
szomszéd fogalmi körébe, akinek a tulajdonában illetve használatában olyan termőföld áll, amely az
ajánlat tárgyát képező termőfölddel szomszédos, de például azokat éppen a földrészletek
megközelíthetőségét szolgáló út választ el egymástól.
A tervezet alapján a földalapkezelő szervezetre is a hirdetményi közlés szabályai lesznek az
irányadóak. Az elővásárlási jog határidőben történő gyakorlását segíti a 16/2002. (II. 18.) Korm.
rendelet azon rendelkezése, miszerint az ajánlatról a kormányzati portálon tájékoztatót kell
közzétenni.
Ezen módosítással a tulajdonosok mentesülnek a postaköltségek megfizetése alól, továbbá
megszőnűk az állam javára fennálló, a közlési módok közötti megkülönböztetés.
3647 hozzászólás
Válasz #96. hozzászólásra
Azt értem, tekintve, hogy arról volt sz, a bérletet vagy a vételt? gondolom a vételt...
Válasz #95. hozzászólásra
Az osztatlant.
Válasz #94. hozzászólásra
mit nem kell?
Válasz #93. hozzászólásra
............nem kell.............
Megváltoztatták már ezt is azóta..............
Válasz #92. hozzászólásra
Bérlet esetén mindent ki kell függeszteni, különben nem jegyzi be a földhivatal a földhasználatot, tök mindegy, hogy osztatlanban van-e, vagy külön hrsz-on. Vétel esetén korábban valóban nem kellett kifüggeszteni ha osztatlan közös társtulajdonosa vásárolta meg a tulajdoni illetőséget, de most már azt is ki kell!
Válasz #91. hozzászólásra
köszi igen tul.társ és föld használók csak ketten vagyunk,de van aki azt mondja igy van aki úgy
Válasz #90. hozzászólásra
Gondolom osztatlan közösről van szó,ha a tulajdonostársadtól veszed meg ill. bérled, ebben az esetben úgy tudom nem kell kifüggeszteni.
sziasztok azt szeretném kérdezni hogy egy helyrajzi számon vagyok én és egy másik gazda ha ki akarom béreni tőle az ő részét ki kell-e függeszteni???
Válasz #87. hozzászólásra
A kormányrendelet - NFA-nak adott elővásárlási jog miatti - módosítása valóban nem túl következetes.
De egy Tft. 10. § (1) b) pont szerinti (korábban első helyen álló) elővásárlási jogosulttól érkezett ajánlatot teljesen fölösleges - időt, pénzt nem kímélve - kifüggeszteni, ha az egyetlen olyan elővásárlási jogosultat, aki az ügyletbe beleavatkozhat, úgyis postai úton kell értesíteni.
Válasz #80. hozzászólásra
Mindet kikell függeszteni,mivel az első helyen a magyar állam áll.Augusztus 1 óta.
Válasz #85. hozzászólásra
"(1a) Az eladó az ajánlat egy eredeti példányát az ajánlatnak a jegyző részére történő megküldésével, illetve átadásával egyidejűleg köteles a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) részére postai úton, tértivevénnyel megküldeni."
ez a rendeletből van, ebben is az van, hogy egyidejűleg vagy köteles megküldeni az nfa-nak a kifüggesztéssel együtt.
nem azt írják, hogy nfa-t levélben értesíted, hanem hogy egyidejűleg kell értesítened, namármost viszont ha nem függeszted ki tul. társat, akkor a nem tevéssel egyidőben nehéz bármit is tenni. viccet félretéve, ezt is úgy értelmezik, hogy alapeset a hirdetményi közlés, mindenkit, és hogy nfa-t ki kell-e értesíteni külön, hát ők nem kérik egyelőre a tértivevényt.
bár igaz, azt meg mind tartalmi kelléket külön sorolja a rendelet...
emlékszünk még évekkel ezelőtt, mikor a tul társsal volt ugyan ez a probléma, hogy kell-e a tul társak lemondó nyilatkozata vagy sem, aztán megoldották, berakták a tv-be. ugyan ez lesz most is, gondolom megy befelé a csomó kérdés, meg az eltérő joggyakorlat, aztán majd korrigálják.
Válasz #71. hozzászólásra
érdekes.....
nálatok még 10eft alatt lehet venni ak-ját a földnek?
minden általad bérelt föd tulaja első szóra eladja a földjét?
és te eddig erről semmis se sejtettél?
Válasz #84. hozzászólásra
A logika követhető, csak nem elfogadható.
A törvény - általános szabályként - valóban hirdetményi úton történő közlést ír elő, ugyanakkor felhatalmazza a Kormányt a részletes (beleértve a speciális) szabályok megállapítására. A speciális szabály pedig "felülírja" az általános szabályt.
A hirdetmény, mint közlési mód, csak kisegítő eszköz. Akkor alkalmazzák, ha az értesítendők köre nagyszámú, vagy nem teljesen ismert. (Pl. helyben lakónak minősülhet több környékbeli falu teljes lakossága, ennek a körnek még a meghatározása is igen gázos lenne, hát még az egyenkénti értesítésük.) A hirdetményi közzététellel kizárható, hogy bárki utólag megtámadhassa az ügyletet arra hivatkozva, hogy őt nem értesítették.
Egyetlen, név és cím szerint ismert fél esetén sohasem alkalmazzák a hirdetményi úton történő közlést. A Korm. rendelet ezért írja elő az NFA esetében a postai úton történő közlést.
Válasz #83. hozzászólásra
a földhivatal úgy értelmezi, hogy a törvény azt mondja, hogy a jogosultakat hirdetményi úton kell kiértesíteni.
épp ezért nem kérik az nfa-nak elküldött levelet, mert ha törvény szabályoz valamit (nevezetesen a hirdetményi közzétételt), akkor ezt korm rendelet nem írhatja felül, tehát a korm rendeletnek az a része, hogy nfa-t levélben kell értesíteni, szerintük irreleváns.
vagyis ha nfa-t nem külön levélben kell értesíteni, akkor viszont ki kell függeszteni még a tul társasat is, hiszen a tul társ sem az első helyen álló.
nemtom lehet-e követni a logikát, amit írok.
szóval ha nincs külön utas szabályozás az nfa-ra, akkor muszáj mindent kitenni, és eszerint is járnak el.
Válasz #82. hozzászólásra
Tft. 10. § (3a) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén.
Ha nem áll fenn elővásárlási jog, nincs miért közölni az ajánlatot sem hirdetményi, sem bármilyen úton.
Az (1) bekezdés a) pont szerinti jogosult (=NFA) tekintetében a közlés módjára vonatkozóan a Korm. rendelet eltérő szabályt állapít meg. Az NFA-nak az ajánlatot postai úton, tértivevénnyel kell megküldeni.
A törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy rendelettel megállapítsa a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályait [ez a 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet].
Ha csak az NFA-t kell értesíteni, valószínűleg azért nem kötelező a hirdetményi közzététel, hogy az eladót feleslegesen ne terhelje ennek az igazgatási szolgáltatási díja.
Egyébként a más jogszabályban meghatározott (azaz nem a Tft. vagy a Ptk. alapján fennálló) elővásárlási jog esetén is írásban - és nem hirdetményi úton - kell a jogosultat az ajánlatról értesíteni.
Válasz #80. hozzászólásra
első helyen állónak valóban nem kell kifüggeszteni, de a haszonbérlő nem az első helyen álló vevő az elővásárlási sorrendben.
első helyen aug 1-től az NFA áll!!!!!!!
tehát MINDENT ki kell függeszteni, még azt is, ha tul. társ vásárol.
persze a közeli hozzátartozók és a gazdaság átadásos pályázatos egymás közötti adás-vételeket nem kell.
sőt, nem elég kifüggeszteni, hanem szept. 1-től az NFA-nak írásban tértivevénnyel külön meg is kell küldeni a kifüggesztéssel egy időben (bár, velem együtt ezt sokan kifogásolják, ugyanis ezt korm. rendelet írná elő, miközben az erősebb jogforrás, a törvény azt mondja, hogy hirdetményi úton kell közölni mindenkivel. de ettől függetlenül biztos ami biztos, küldeni kell NFA-nak külön...)
Válasz #80. hozzászólásra
OK. köszi!
Válasz #79. hozzászólásra
Nem kell.
16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet
a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól
1. § (1) A Tft., valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) alapján fennálló elővásárlási jog esetén a termőföld vagy a tanya tulajdonosa (a továbbiakban: eladó) az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot (a továbbiakban: ajánlat) a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha az ajánlat az első helyen álló elővásárlási jogosulttól érkezett. Ez a kötelezettség csak az elfogadott ajánlatra terjed ki.
Válasz #75. hozzászólásra
Ha neki van első számú elővásárlási joga,mint bérlőnek,akkor miért kell kifüggeszteni,ha a pénz nem számít,azaz a második a sorban pénzzel nem licitálhat fölé az elsőnek,h.ezzel megszerezze a tulajdonjogot?????
Válasz #76. hozzászólásra
s.martin01@hotmail.com, erre nyugodtan írhatsz.
Válasz #72. hozzászólásra
22e aranykoronánként. Sajnos pénzem nincs megvenni területeket, de még ha hitelt is vennék föl talán megérné, csak nagyon sok lenne össze területre.
Válasz #71. hozzászólásra
Van valami emailed, amin el lehet érni?
Válasz #71. hozzászólásra
Termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozó javára lehet átruházni. [Tft. 4. § (3) bek.]
A cég tulajdonszerzési korlátozás alá esik [Tft. 6. § (1) bek.], kérdés, hogy az ajánlatát az elővásárlási jogi sorrendben milyen helyen álló magánszemély "képében" teszi meg.
Ha a falubeliek valóban hajlandók - akár alacsonyabb áron is - neked eladni a földet, akkor célszerű lenne, ha te tennél ajánlatot a földre, a te ajánlatod kerülne kifüggesztésre. Ekkor már nem a pénz számítana, hanem az elővásárlási jog gyakorlásának a sorrendje.
Válasz #71. hozzászólásra
És az nem megy,h papirt irva elismeri régebbi tartozását neked,amiért a föld van benne fedezetként,és a földdel tud csak törleszteni ?
Válasz #69. hozzászólásra
Ha X forint van kifüggesztve nincs ráigérés...annyiért köteles eladni, mint az elöttem szóló is írta csak a sorrendiségnél van szerepe...ha háttéralku folyik és te vagy a sorrendben az első egyértelműen a tiéd akkor is ha Pénzes Jóska kétszer annyit igér...
Válasz #71. hozzászólásra
Mennyit akarnak adni a földekért?
Az ilyenek nem tudom hogy veszik össze a sok földet.
Vagy hitelből, vagy adózott nyereségből tudja megvenni, az egyik rosszabb mint a másik.
Hali!
Segítségetek kérném a következőben. Az általam művelt földek több mint a felét bérlem. Eddig meg is voltam, de a falu legtöbb területét birtokló cég felakarja vásárolni a maradék területeket, így az általam bérelteket is (2-3szoros áron). Emiatt muszáj lenne megvennem legalább 1-2 területet, a faluban több ismerős, akár távoli rokon is nekem adná el a területeket, de sajna pénzügyileg közel sem érek fel a céggel, biztos nagyobb összeget adnának mint amit én tudok. Vannak más megoldások, hogy nevemre kerüljenek a területek? Ajánlották már az ajándékozást is, de ennek sem vagyok tisztába a feltételeivel, következményeivel. Minden megoldást jöhet.
Köszi!
Válasz #69. hozzászólásra
Az ügyvédjével küldeti,ő nem tárgyal kisemberrel.Ezt neki:
Válasz #67. hozzászólásra
Sajnos ráigérnek.Itt a 800 ha-os vidéki gazda szokta így.Küld egy levelet az eladónak,hogy ő többet ad érte.
Válasz #65. hozzászólásra
1-2 dologgal mellékalapáltál az előző hsz-ben, csak ezt szeretném pontosítani:
1. kifüggesztésnél ráígérés nincs, csak elővásárlási jogosultság érvényesítése.
2. csalági gazdaság tagja nevén is lehet földhasználat,
nem csak a vezetője nevén.
3. családi gazdaság tagja is vásárolhat termőföldet (miért ne vásárolhatna)
Válasz #65. hozzászólásra
A kifüggesztés nem arra van ,hogy rád ígérjenek, hanem azért ,hogy a jog szerint előtted álló értesüljön az eladásról, a kifüggesztés utáni jogügylet nem is szólhat más összegről mint amit az okmányiroda láttamozott , éppen ezért ajánlatos nagyobb összeget beírni úgy ha valaki belép a helyedre legalább az eladó jól jár ,de ha egyébként csak az állam van előtted akkor is meg lehet ezt játszani!!
Válasz #65. hozzászólásra
nem kell többet rájuk szavazni -ennyi.
a választásokkor még adtam nekik egy esélyt de többet nem fogok, hacsak valami nagyon nagy pozitív változás nem történik.
Sajnos a gazdabarát kormány nem a hazai gazdák szempontját nézik!!!!
Osztatlan közösben nehogy 5-10 Ak simán megtudjon venni az ember kifüggesztés nélkül egyszerúen hátha ráígér valamilyen ,,jóember" 100 Ft-ot!!!!
Érdekes,hogy mi folyik itt!?????!!!!
Nem beszélve a beigért gázolajtámogatás igénylésről!!!
Családi gazdaként azzal kell foglalkozni,hogy a családi gazda nevén legyen a földhasználat,holott a tagokat az mgszh is meg tudná nézni!!!!
A vámosok elfogadnák!!!!
Nem beszélve arról,hogy a tagok által vásárolt földek utánni 5 éves használatról,h ne fizessenek adót!!!!!
Az apeh jön ezután?????????????????????????????
VÁROM A HOZZÁSZÓLÁSOKAT!!!!!!!!!!!!!
Jó lenne ha törvényalkotás előtt megkérdeznék a GAZDÁKAT!!!!!
,,Ma hallottam,hogy a kukoricaklubbos Mikó szívlapáttal is ütötte a feleségét raktári munkák közben.Annyira fanatikus.Ja és egy lánya van aki az USA-ban él és nem akarja csinálni a gazdaságot mert olyan jól él kint."
Ui:,,HAJRÁ MAGYAROK,HAJRÁ MAGYARORSZÁG"!!!???
Válasz #63. hozzászólásra
Tényleg nem.
De, ha leírjátok, akkor talán fog sikerülni.
Addig is a link használata általam.
A Word-ben tanultak alapján:
1. A szöveg kijelölése
2. A [ctr]+[C] -vel a szöveg másolása
3. A [ctr]+[V] -vel a szöveg beillesztése.
Aki az egérrel (jobb gomb) tudja, az is ugyanez, csak némelyik szoftver nem engedi. A forró billenytűk használata mindig tuti.
Válasz #62. hozzászólásra
Nem értünk mi ilyenhez.
Tisztelettel megkérek Mindenkit hogy a hosszú linkeket rövidítse le mert így nagyon sok pontatlanság van.
Íme a rövidítő link.:
http://href.hu/
Köszönöm.
Válasz #57. hozzászólásra
Ennek a cikknek a hatására nőt a kereslet???Mert szerintem nem ,mivel korlátozott a szabad tőkével,készpénzzel rendelkezők köre...Azért azt is le kellene szögezni ,hogy az értékbecslők erősen alulárazzák a földeket (ők sem függetlenek ,mert ha nem így tennének akkor nem fogadnák el a bankok a véleményüket és másik szakértöt dolgoztatnának ami ellentétes lenne a szakértő érdekeivel,csak ezzel az a baj,hogy ez meg ellentétes a vásárló ill hitelfelvevő érdekeivel(meg az eladó érdekeivel is mert nem jut ill nehez a reális pénzéhez)...
Megtaláltam a legjobb topikot, ahol meg tudjuk vitatni.
Korábbi beszélgetőtársam már meg is dícsérte.
Mivel lövésem sincs a dologról ezért előre nem akarok semmilyen megállapítást tenni.
Hogy is volt a sorrend? tatár, török, labanc, stb.
Vajon most kik következnek a sorban?
http://www.agromonitor.hu/index.php/foldpiac/66-foldpiac/4184-font-sandor-teljesen-uj-foeldtoervenyre-van-szuekseg-a-jogszabaly-joevre-keruelhet-a-parlament-ele
Mivel én a régit sem nagyon ismerem javaslom hasonlítsuk össze, hogy kinek lesz jó az új törvény.
Bizonyára egyes csoportoknak kedvez, másoknak kevésbé lesz előnyös a változtatás.
Az a véleményem, hogy itt SOHA nem fogják elérni a földárak a Nyugat-Európai szintet, de még csak meg sem közelítik. Ez egy termelőeszköz, akárcsak a multi cégeknek az alkalmazottak. A munkabérek sem érték el és SOHA nem is fogják elérni a nyugati szintet, pedig mindig azt mondták, hogy "majd ha jön a rendszerváltás, majd ha jön az Unió...."
Lehet hogy még egy PICIT fog emelkedni a moratórium feloldása után, de nagyon nem fog a fenti okok miatt.
Úgy lesz ez, mint a lakásárakkal. A földárak mentek már fel kb olyan arányban, mint rendszerváltás után jó pár évvel a lakásárak...
Ezt a cikket jómagam követtem el. Fűr Zoltán, Földbróker.hu, www.foldbroker.hu
Konkurencia nélkül vásárolhatnak a magyar magánszemélyek a földpiacon még jövő év május 1-ig. Ezután vagy az új földtörvény vagy az új vásárlók tőkeereje vagy a kettő egyszerre fogja korlátozni a földvásárlás lehetőségét, ami az utolsó extraprofittal kecsegtető, ugyanakkor szuper biztonságos befektetés - állítja Fűr Zoltán a Földbróker.hu elemzője.
Az új kormány első intézkedései nyomán, a nyáron erős kommunikáció közepette, de lényegesen nem változott a Földtörvény. A Parlament őszi törvénykezési terve szerint nem foglalkoznak a Földtörvénnyel, tehát január 1-jével nem várható változás.
A moratórium-hosszabbítási kérelem dokumentációja nem került nyilvánosságra és a politikai vezetők sem tartják kizártnak, hogy Brüsszel nem hosszabbítja meg a moratóriumot. Jelen állás szerint kevés ország támogatja a moratórium-hosszabbítást: az újonnan csatlakozók és Franciaország, aki vélhetően a következő költségvetési időszak vitáihoz építi előre a szövetségesi körét.
Ezekből adódik a következtetés: a lejáró moratóriummal párhuzamosan 2011. május 1-től lehet új földtörvény, de addig az ismert játékszabályok mellett lehet vásárolni.
A szántóárak erős szórással a 850-950 ezer Ft/ha sávban mozognak, de néhány vidéken már jóval 1 millió Ft felett járnak az árak. Képzeljük el annak a hírnek a hatását, hogy valamelyik fontosabb EU tagállam nyilvánvalóan ellenzi a moratórium meghosszabbítását.
Egy többszereplős piacon a privát befektetők legfőbb konkurenciája a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságok lehetnek, nem a külföldiek. A helyismeretük és banki hátterük komoly lépéselőnyt fog nekik biztosítani mindenkivel szemben.
A Földtörvény szigorításáról elég sok riogatás elhangzott már, de inkább meg kell várni a konkrét törvényi előkészítést, mert annak alkotmányosnak és EU-konformnak kell lennie, (a földtulajdon a tőke szabad áramlása fejezetben van), és közben Magyarország az EU soros elnöke lesz.
Becslésünk szerint a derogáció utáni időszakra 1,5-2,5 MFt/ha közötti árak várhatók a nagyobb területekre (10-500 ha) és 1 MFt/ha alatti árak a kicsi és az osztatlan közös tulajdonokra.
Befektetőként a mai világban csak ritkán adódik lehetőség a nagy nyereség és az alacsony kockázat párosítására. A haszon és biztonság együtt van jelen a földpiacon, azaz a lehetőség a földön hever.
Forrás: Gazdakör
Olcsó, mert nem adjuk el, nem adjuk el, mert olcsó
Parcellák.jpg
A mai kormányülésen hivatalosan is dönthetnek arról, hogy Magyarország kéri az Európai Uniótól a külföldi állampolgárokra vonatkozó földvásárlási moratórium meghosszabbítását. A Vidékfejlesztési Miniszter szerint jó esélyeink vannak a moratórium meghosszabbítására, ezt ágazati forrásaink is megerősítették. Szerdán az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is megkezdi működését. Ha mégsem sikerül elérni a moratórium – egyébként minden párt óhajtotta – meghosszabbítását, ennek a szervezetnek az elővásárlási joga tarthatja távol a külföldieket.
„Ki van zárva, hogy jövő májusban megnyitják a földpiacot a külföldiek előtt” – fogalmazott egy agrártémákban jól értesült, de névtelenséget kérő szakember. Ahhoz, hogy a lejáró vásárlási tilalmat három évvel meghosszabbítsák, első körben legalább két-három erős támogató kell, és ezt a magyar diplomácia az elmúlt hónapokban megszerezte. Úgy tudjuk, négy-öt tagállamnál folyt komolyabb lobbizás.
Az erőfeszítések eredményeként a befolyásos francia agrárminiszter már június elején közölte, hogy támogatja a magyar kezdeményezést. Egy hónappal később a finn agrárminiszter is bejelentette, hogy támogatja a külföldiek magyarországi földvásárlási tilalmának meghosszabbítását. Augusztusban Románia is mellénk állt, ami ezért különösen fontos, mert a korábbi román agrárminiszter az EU jelenlegi mezőgazdasági biztosa.
Legkorábban jövő januárra lehet meg a brüsszeli döntés, ami a vidékfejlesztési miniszter szerint is nekünk kedvezhet. Fazekas Sándor sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jó eséllyel vágunk neki a moratórium meghosszabbításának.
Miért ne vegyenek?
A ma a kormány elé kerülő dokumentum arra kérdésre próbál ütős érveket felsorakoztatni, hogy miért ne vegyenek a külföldiek magyar földet, ugyanis ezt kérdezik tőlünk Brüsszelben is. A miniszter azt mondta, az egyik legalapvetőbb oka a tilalom meghosszabbításának, hogy a nyugatinál jóval alacsonyabb magyarországi földárak miatt a piacnyitással a fiatal magyar gazdálkodók kerülnének hátrányba. A nyugati tőkeerős befektetők könnyűszerrel jutnának földekhez olyan áron, amiről otthon nem is álmodhatnak.
Úgy tudjuk, egy ehhez kapcsolódó másik érv, hogy az egyébként is alacsony földárak a válság miatt most még lejjebb csúsztak, ezért most különösen rosszul jönne a piacnyitás. Egy harmadik kormányzai érv arra épül, hogy mivel a magyar gazdák támogatása 2013-ig kevesebb, mint a régebbi uniós országokban, így megtakarításuk is kevesebb van, hiszen az agrárium jövedelmezősége nem éri el a nyugati szintet. Emiatt kisebb eséllyel jutnának földhöz, mint a nyugatiak, ami tovább növelné leszakadásukat.
A Bajnai-kormány kezdte a lobbizást
A kérelmet még az előző kormány nyújtotta be Brüsszelnek április 8-án. Az Európai Bizottság jelezte, hogy a dokumentumot megkapta, de már akkor kérte, hogy az új kormány ezt a szándékot a választások után erősítse meg. Az új kormány az előző kabinet érveit újakkal egészítette ki, a kibővített szakmai anyagot múlt pénteken zárták le.
A földárakban tényleg óriási a különbség. Magyarországon egy hektár föld – ez százszor száz méter, azaz tízezer négyzetméter – általában ötszázezer és egymillió forint között mozog, Ausztriában ennek tízszeresét, öt-tízmilliót is kérnek egyetlen hektárért.
Az uniós csatlakozásunk, 2004 előtt még nagyobbak voltak a különbségek, ez volt az oka, hogy sikerült kiharcolni a 2011 április végéig tartó földvásárlási moratóriumot. A kiküzdött hétéves periódus azonban nem volt elég a felzárkózáshoz, nem alakult ki a magyar mezőgazdaságban tőkeerős kis- és középvállalati szektor. A parlamenti pártok agrárprogramjában ezért kivétel nélkül alapelemmé vált a vásárlási tilalom hároméves meghosszabbítása.
A kormány az esetleges kudarcra is készült. Ha a piacnyitás elhalasztásának kilobbizása mégsem járna sikerrel, az új földtörvény tesz majd keresztbe a spekulatív célú felvásárlásoknak. A törvény kimondja, hogy minden egyes hektár termőföld eladásánál az államot illeti az elővásárlás joga. A várakozások szerint így ki lehet szűrni majd azokat, akik spekulatív céllal vennék a földeket.
Földalap pénz nélkül
A Nemzeti Földalap (NFA) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV) ma kerül vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá, az MNV-nek a földeket november elsejéig kell átadnia. Az NFA vezetőjét [1] a miniszter kedd délelőtt mutatta be.
Mátol hatályos az új földtörvény is, ez elővásárlási jogot biztosít az államnak. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok elsőként az alapnak kell felajánlják eladandó földjüket, és az a helyben kialakult piaci árat fizeti. Az alap földvásárlásokra fordítható pénze csupán nyolc-tízmilliárd forint. Ez nem túl sok, de a tárca várakozásai szerint csupán néhány ezer hektár föld cseréhet gazdát egy évben, tehát elegendő lesz.
Csődöket jósolnak a vállalkozók
A társas vállalkozásoknak nemcsak az elővásárlási, hanem a bérleti sorrend megváltoztatása is gondot okozhat. A földtörvény szerint a cégek az utolsó helyre kerültek az állami termőföldek lehetséges bérlőinek sorában. A vállalkozások félnek, hogy a bérleti szerződések lejártával elfogynak a társaságok által művelhető területek, hiszen elsőként az állam, majd a helyi lakosok lesznek jogosultak a bérlésre. Ez a cégek szerint csődhullámot eredményezhet.
A törvény készítői azt mondják, hogy a vállalkozásoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen magántulajdonban lévő földeket a jövőben is korlátozások nélkül bérelhetnek.
Az állam a felvásárolt földeket megpróbálja hasznosítani, hogy az alapnak ne csak kiadásai, hanem bevételei is legyenek. A még nem végleges tervek szerint ezekből újabb és újabb felvásárlásokat lehet majd finanszírozni.
A bérlők egy része piaci áron kapná meg a területeket, azonban egyes társadalmi csoportok, például a fiatal, többgyermekes párok ingyen juthatnak akár ötven hektáros földekhez, ha gazdálkodni szeretnének. Ezek a tartós bérletek ráadásul adó- és illetékmentesen örökölhetők lennének.
Kaotikus birtokviszonyok
A Nemzeti Földalap körülbelül 1,7–1,8 millió hektár földet kezel, ami Magyarország összes földterületének közel ötöde. Az állam kezében lévő földek becslések szerint hatszázmilliárd forintot érnek, azonban a pontos érték a zavaros nyilvántartások miatt ismeretlen.
A szaktárca még megbecsülni sem tudja, hogy mekkora a hasznosítatlan, parlagon heverő földek aránya, mondta Sebestyén Róbert, az NFA új elnöke. Szerinte akkor lehet majd tisztán látni, ha az új földalap megkapja az MNV-től a vagyonkatasztert, illetve ha a megkapott adatokat összeveti a Földügyi Hatóság adataival.
Az NFA vezetője azt ígéri, hogy a korábban kötött haszonbérleti szerződéseket felülvizsgálják, és a jövőben csak nyilvános pályáztatással lehet terülthez jutni. A használhatatlan nyilvántartások miatt jelenleg azt sem lehet pontosan tudni, hogy ki, mennyi ideig és mennyi pénzért bérel területet az államtól.
Brüsszelnél pattog
A kormány szerdai ülésén elfogadta azt a részletes indoklást [2] , amelynek alapján Magyarország kéri az Európai Uniótól, hogy a 2011. április 30-án lejáró földmoratóriumot további három évvel hosszabbítsák meg - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, a kormányülést követő szóvivői tájékoztatón.
A vidékfejlesztési tárca irányítója Magyarország legfontosabb érveként említette a külföldiek földvásárlási tilalmának meghosszabbítására, hogy Magyarországon a földárak nem érik el a nyugat-európai szintet, azoknak fele-harmada a belföldi földár.
Index/
Válasz #53. hozzászólásra
Péter, en ugy hallottam, hogy az EU-ban nem is ismerik azt a szot, hogy foldhasznalati bejelentes.
Ebben az esetben minden tagallamban ervenyben kellene lennie.
Masfelol, a nemzeti torvenyeknek nem mondhat ellent mas, azon kivuli jogszabaly, ha nincs elfogadva.
talatam egy FVM rendeletet (34/2010. IV.9) amely szerint az MVH ellenorizheti az ugyfel foldhasznalati jogosultsagat, olyan esetekben, ha jogvit, tuligenyles...stb all fenn.
(a torveny es rendelet hierarhiajat pedig nem kell ecsetelni)
Az űber fless, pedig az, hogy ez a rendelet 2010. aprilistol van hatalyban, ami nem vonatkozhatna a 2009-ben beadott igenyleshez.
Nem törvény hanem európai tanácsi rendelet amely a jogszabályi hierachiában a magyar törvények felett áll, nem lenne szabad hogy magyar törvény ellentétben álljon vele de ez a helyzet jelenleg.
Sziasztok,
Mondja mar meg nekem valaki, milyen torveny-rendelet-hatarozat van arrol, ami alapjan az MVH megvonja a tamogatast azoktol, akikinen nincs foldhasznalati bejelentese az altala hasznalt foldre?
A berleti szerzodes es a foldhaszanalat amirol szo van, az en nevemre szol, de a teruletalapu tamogatast a csalad egy masik tagjanak nyujtottuk be. A blok 80%-at en-mi hasznaljuk, tuligenyles, foldhasznalati jogvita volt. Erre az MVH visszadobta a labdat, hogy nem fizet, mert nem annak a nevere szol a foldhasznalat, aki beadta tamogatasi kerelmet.
1994. évi LV. törvény a termőföldről:
11/A. § A föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást - az Európai Unió által finanszírozott közvetlen termelői támogatást és annak nemzeti kiegészítését kivéve - igénybe venni csak az ingatlanügyi hatóság által nyilvántartott földhasználatra lehet.
A hangsuly a KIVEVE-ben van. Ezexerint valaminek lennie kell, ami uberli a fenti torvenyt.
egyszerűen kijátszható,ha benne vagy a táblában,mint tulajdonostárs, rád már nem is vonatkozik a törvény,ha nem vagy benne be kerülsz cserével,vagy veszel
pár Ak-t 100 ezerért.
Válasz #49. hozzászólásra
most az a kérdés, hogy a disznó az állat vagy nem az
Válasz #33. hozzászólásra
a haszonbérleti sorrendre a most hatályos jogszabály a vásárlási sorrendet tekinti irányadónak azzal a kivételllel, hogy azt a személyt aki állattartással foglalkozik a korábbi haszonbérlővel egy sorba teszi.
A Tft. a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd jogi fogalmát az elővásárlási, és az
előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő jogosulti kör kapcsán határozta meg. Ebből
következően az említett jogok jogosulti sorrendjének újraszabályozásánál alapvető kérdés, hogy
mely személyek tartoznak a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd fogalmi körébe.
A tervezet szerint helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező
őstermelő, vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett
lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld
vagy tanya fekszik, illetőleg akinek legalább három éve a bejelentett lakóhelye olyan településen
van, amelynek közigazgatási határa a termőföld vagy tanya fekvése szerinti település közigazgatási
határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van. A
helyben lakó definíciójának újraszabályozásával megszűnik a „helyben lakó jogi személy illetve a
jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet” státusz. Ezzel elkerülhetővé válik az, hogy a
jogi személy illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet (a továbbiakban együtt:
gazdálkodó szervezet) természetes személy tagjait illetve részvényeseit is elővásárlási jog illessen
meg úgy, hogy egyébként ezen személyek nem felelnek meg a hatályos szabályozás szerinti, a
magánszemély helyben lakóra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanis a hatályos szabályozás nem
közvetlenül a gazdálkodó szervezet tagja, illetve részvényese oldaláról állította fel a kritériumokat,
hanem közvetve a gazdálkodó szervezet oldaláról. Márpedig a gazdálkodó szervezet jogai és
kötelezettségei elválnak azok tagjaitól (részvényeseitől.)
A helyben lakó szomszéd fogalmának módosítása azt a gyakorlati problémát kívánja orvosolni,
amikor két termőföldet út, árok, csatorna választ el egymástól, s így a két földrészlet egymással nem
közvetlenül szomszédos. Méltánytalan, és nem a jogalkotói célt szolgálja az, hogy az elővásárlási
illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlása kapcsán az a helyben lakó ne essen a helyben lakó
szomszéd fogalmi körébe, akinek a tulajdonában illetve használatában olyan termőföld áll, amely az
ajánlat tárgyát képező termőfölddel szomszédos, de például azokat éppen a földrészletek
megközelíthetőségét szolgáló út választ el egymástól.
A tervezet alapján a földalapkezelő szervezetre is a hirdetményi közlés szabályai lesznek az
irányadóak. Az elővásárlási jog határidőben történő gyakorlását segíti a 16/2002. (II. 18.) Korm.
rendelet azon rendelkezése, miszerint az ajánlatról a kormányzati portálon tájékoztatót kell
közzétenni.
Ezen módosítással a tulajdonosok mentesülnek a postaköltségek megfizetése alól, továbbá
megszőnűk az állam javára fennálló, a közlési módok közötti megkülönböztetés.