Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR389.41 FtUSD358.94 FtCHF397.77 FtGBP457.46 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
"[15] A Kúria feladatát képezte jelen eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. indokolása a 21. § (9) bekezdésének értelmezéséhez nem ad támpontot.
[16] A Kúria részletesen elemezte a 21. § rendelkezéseit, azok tartalmát összevetette a (9) bekezdésben foglaltakkal, az a mögött rejlő jogalkotói szándékkal. E mellett azt is figyelembe vette, hogy a vételi és az elővásárlási jog gyakorlása körében eljáró minden személy csak a saját magatartásáért tartozik, tartozhat felelősséggel. Ha a jogszabály jogvesztést fogalmaz meg, akkor azt csak akkor írhatja elő, ha a jogvesztéssel érintett személy saját jogszerű magatartásával képes azt elhárítani, más személy jogsértő magatartása adott – egyébként jogszerűen eljáró – személynél jogvesztést nem idézhet elő, ez felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, és az észszerűség követelményének. A 21. § rendelkezéseit abból a szempontból is vizsgálta a Kúria, hogy a (9) bekezdésben foglaltaknak mi a célja. E körben arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazott szankció jellegű jogkövetkezménnyel igyekezett rábírni az elfogadó jognyilatkozatot tevőt a jogalkotó arra, hogy minden tekintetben precízen, szabályosan járjon el, mert a jognyilatkozat lényegét érintő (valóságosságát, alaposságát, jogszerű célját megkérdőjelező) hibás eljárása azt eredményezi, hogy elővásárlási jogával nem tud élni. A józan ész szerint nem lehetett az a jogalkotói cél, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőt olyan mulasztásért büntesse meg a jogalkotó, amely eljárásra nincs ráhatása. Ezért a jegyző mulasztása jogvesztést az elfogadó jognyilatkozatot tevőnél nem eredményezhet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a 21.§ (4) bekezdése kettős jelleget hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőnek a jegyző előtt személyesen kell megjelennie, a személyazonosságát igazolnia kell, ki kell jelentenie, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. E mellett a jegyző feladata az elfogadó nyilatkozat átvételekor annak megállapítása, hogy az elfogadó nyilatkozat valóban az azt átadó jogosulttól származik, majd ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton aláírásával kell igazolnia, és ha mindent rendben talál, a nyilatkozatot át kell vennie. Ha ennek ellenkezőjét állapítja meg, akkor a jognyilatkozat átvételét megtagadja és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
[18] Téves az a jogi álláspont, hogy a jegyzői mulasztás miatt alkalmazandó a 21. § (9) bekezdése. Abból, hogy a 21. § (9) bekezdése nemcsak a (4) bekezdésre, de a szintén elfogadó jognyilatkozatot tevőt terhelő kötelezettségeket tartalmazó (3), (5)-(7) bekezdésekre is visszautal, és a [17] pontban kifejtettekből is az a következtetés vonható le, hogy csak az elfogadó jognyilatkozatot tevői mulasztás jogkövetkezménye lehet a 21. § (9) bekezdés szerinti jogvesztés, ennek fennállását vagy hiányát – az ezt vitató kereseti kérelem alapján – a bíróság köteles vizsgálni, különösen, ha az állapítható meg, a jegyző bár nem igazolta azt, hogy a felperes aláírását saját kezűnek ismerte el, de nem is tagadta meg a felperesi nyilatkozat átvételét, mi több a nyilatkozatot továbbította az alpereshez. Mindebből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes mulasztott volna, tekintettel a jegyző ellentmondásos eljárási cselekményeire."
EBH.2019.K.9
Naszóval. Miután ez egy elvi bírósági döntés, így most eképpen kell értelmezni a jegyzői tevékenységet.
Oda kell figyelni minden apró részletre, ha valaki elfogadó jognyilatkozatot tesz.
"A perben feltárt adat annyi volt, amit az első- és másodfokú bíróság helyesen állapított meg, hogy a jegyző eljárása nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésének, mert az általa felvett jegyzőkönyvből az elővásárlásra jogosult felperes személyazonosságának ellenőrzése, a természetes személyazonosító adatok személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetése nem állapítható meg, nem nyilatkoztatta a felperest, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Végül az elfogadó nyilatkozaton aláírásával nem igazolta, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik.
[29] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. 21. § (9) bekezdése a 21. § (4) bekezdése esetén is, tehát az elővásárlási jog jogosultja hibáján kívüli okot is akként szabályozta, hogy az elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A törvény indokolása e körben nem ad eligazítás. Egy azonban tény, hogy a jogalkotó a törvény több ízben történt módosítása ellenére ezt a rendelkezést nem érintette. Ebből következően a jogalkotói szándék egyértelmű, hogy a jegyzői eljárás - közigazgatási eljárás keretében nem orvosolható hibája - esetén is a törvényi előírás megsértése azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A jogszabály egyértelmű, félre nem érthető rendelkezését az eljáró bíróságok megfelelően alkalmazták, e körben az Alaptörvény 28. cikkének sérelme nem állapítható meg."
Sziasztok! Helyben lakó szomszédnak minősülök-e vagy csak helyben lakónak akkor, ha az a föld amelyet meg akarok venni a helyi település határon fekszik, viszont az én tulajdonom a szomszéd településen van.
Sziasztok. Adott egy 1.5 hektáros terület, amit 3 évig feles bérleti szerződéssel használtam...ez most márciusban fog lejárni....mivel feles bérlet megszűnt, így marad a sima haszonbérleti szerződés ugye....Mint volt földhasználó, elsőbbségem van a bérletre?Illetve gondolom ki kell függeszteni majd szerződés kötéskor, ugye?
PL. ennyire most fogadta el a parlament drágábban fognak dolgozni az ügyvédek mert a lekérdezéseket 5 évig naplóban őrizni kell s ügyirat számot kell megjelölni hozzá ami szerintem le is állítja azon a pár darabon amit a nevedben megnézhet ő is meg te is :„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybe vevőknek – a
Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi,
hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a
bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási
adatokat lekérdezték.dolgozik az ügyvéd kormány
Tervem hogy elhagyatott portáknak lekérem a tulajdonos címeit és hátha olcsón meg tudom venni.
Valaki csinált már hasonló taktikát?
Most nézem, azt írják hogy a földhivatalban kérhető földkönyv, 200Ft/ ingatlan tulajdonosi adatokkal, ennyit megér, mert betekintésnél nem mutatják a képernyőt, így gyakran hibásan jegyzeteltem le.
Bele kellett volna foglalni a szerződésbe az eladó részéről mint feltételt, hogy a vevőnek meg kell felelni az Szjatv. 1. sz. melléklet 9.5.1 pont c) alpontjában foglaltaknak, továbbá az ügyvéddel a szerződés elkészítésével egyidejűleg meg kellett volna csináltatni a vevő részéről a 9.5.2 pontban foglalt jognyilatkozatot, és bele kellett volna írni a szerződésbe, hogy ez a jognyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, mely hiánya esetén a szerződés nem hatályosul.
Ne győzöm elégszer ismételni. MINDEN FONTOS RÉSZLETET BELE KELL FOGLALNI A SZERZŐDÉSBE.
Nem szabad sablonszerződéseket kötni sem adásvételkor, sem haszonbérlet esetén. Csak így tudod kiiktatni az elővásárlásra, vagy elő haszonbérletre jogosultakat. Testre szabott szerződéseket kell írni.
Válasz Borz #6652. hozzászólására
Nem kell könyörögni, ezt nem tudtam, és még itt se került elő, van ilyen.
Én nem adtam el, hanem vettem.
De olyan is van asszem, hogyha legalább 5 éve (vagy valamennyi, pontosan nemtudom) a tulajdonodban van, akkor is adómentesen eladható, de azt írtad hogy friss örökség.
Ebben az esetben az eladó megszívta. Hogy aztán ő utólag behajthatja-e az új vevőn azt nemtudom.
Röviden: Adómentes a föld eladása minden esetben, ha regisztrált állattenyésztőnek adod el, és ő vállalja/nyilatkozik, hogy 5 évig takarmány előállításra használja...
Adott egy érdekes eset:
Lejárt egy adás-vétel kifüggesztésem. Szomszéd falu, tehát 20km belüli vagyok.
Rájelentkezett persze a helyi tsz utód cég tulajdonosa mint helyben lakó és több mint 25% ban mezőgazdasági termelőszervezet tulaj. (Tehát elméletileg előbbre van)
Nade a föld friss örökség és én ugye mint állattartó nyilatkoztam és így adómentességet nyújtok az eladónak.
A rájelentkező nem állattartó így az eladó most kivan, hogy le kell adóznia a vételárból, ami jogos....
Quercus vagy valaki tud segíteni mi várható vagy mit tehetünk?
Ez nem nálunk, ez másik megyében volt. Egyébként ez hogy takarmány vállalkozóvá váljon egy egyszerű állattartó, gyakorlatilag lehetetlen a követelmények végett. Ha esetleg végig járod ezt az utat, kíváncsi vagyok, hogy sikerül és hogyan.
Igen, láttam. A takarmány vállalkozáshoz pedig annyit, hogy majdnem buktam pár hónapja egy darab földet miatta. Szerencsére nem helybeli volt a vásárolni szándékozó, így a helyben lakó gazda besorolásom elfogadták. Az állattartót nem, hiába volt igazolva az állomány létszáma és az állatsűrűség is elég volt, de nem voltam bejelentett takarmányizé.
Ezt melyik földhivatal csinálja így? Beszéltem a székesfehérvári hivatalnál azzal aki a rangsor elbírálásokat csinálja, ő azt mondta neki a törvény szerint kell eljárnia, ott pedig az szerepel, hogy nyilvántartásba vett takarmány vállalkozásnak kell lennie az állattartó elővásárlónak.
Felir rendszerben annyi van, hogy állattenyésztői tevékenység, kislétszámú állattartás és a tanya címe.
aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
A Felir rendszerbe megnézik, hogy állattartó vagy-e és nyilatkozol, hogy a földből származó terményt, az állományod takarmányának az előállítására fogod felhasználni. Elvileg ennek elégnek kellene lennie.
Szántónál tudja valaki hogyan megy most az állattartó telepes elővásárlási rang "megszerzése"?
Marha+disznó van, állategység lefedi a venni akart területet is a meglévő mellett, hatósági bizonyítvány erről meg is van.
Földhivatalnak ezek mellé kellene takarmány vállalkozásként nyilvántartásba vétel. Nébih szerint ez marhaság, szántóföldi növénytermesztés, szálas takarmány előállítás amit a saját jószág feleszik szerintük nem takarmány vállalkozás. Nesze semmi fogd meg jól! Hogyan tovább?
Keresd meg őket! A kisajátításró kaptál valami papírt, azt valami ügyvédi iroda végzi, náluk kezd,az sem kizárt, hogy tényleg segítőkészek lesznek!
Azt azért tudd meg, hogy hol szeretnének kurtítani, mert ha ketté vágnak, akkor nyomd az árát durván fel!
Tudod már mekkora területet akarnak?
Pontosan még nem tudni,de elvileg a föld végén venne el belöle,bár oldalt is ut van...
Igen eladni nem szeretnénk,de lehet cserélni állami földre. Lenni is itt a közelben egy darab ami évek óta parlagon van.
Igen el vehetik, csak az idő! De ha kiemelt állami beruházás, akkor idő sem kell neki annyi!
Alkudni keményen, ha 1et anál fel kérj hármat! Annyit nem ad, de kettőt lehet kapsz érte! Illetve kérj helyette állami földet, hátha, bár ezt kétlem, hogy adnak. Vagy nem tudom mekkora darab, van-e értelme külön parcellaként?
Másik dolog, széléről kell nekik, vagy ketté vágja a földedet?
Üdv!
Az állam szeretne megvásárolni egy kis részt egyik földünkböl,mivel valamilyen utat akarnak oda.
A lényeg,hogy ha nem adjuk el,akkor bármilyen formában elvehetik e azt??
Hello!
Felsőpakonyról költöznék Ócsára, családostul, nézegettem az ingatlanokat, de nem találtam sajnos olyat, ahol legalább egy kis földet adnának a telek mellé.
Kukoricát termsztenék. Tudtok esetleg segíteni?
Előre is köszi!Ócsára
Üdv.
Volna egy kèrdèsem.
Anyósom testvère az közeli hozzá tartozó e a feleségemnek?
Mert eladó a földje szeretnèk megvenni,de jó lenne anyósomat kihagyni belőle.
Pláne az elővásárlókat!
Mert talán a közelieknek nem kell kifüggeszteni.
Válaszokat előre is köszönöm.
Ha a belterületi föld olyan művelési ágban van, amely a Fftv. hatálya alátartozik, akkor július 1-től már nem kell külön közölni a tulajdonos társakkal az adásvételi szándékot. A hirdetmény számít közlésnek az ő esetükben is.
Üdvözlet!
Belterületi osztatlan közös földből szeretnék vásárolni egy részt (egyik tulaj eladja).Én nem vagyok tul.társ.
Kérdés: Hány napja van a tulajdonos társaknak a tértis levél kézhez vételétől számítva elfogadó nyilatkozatot tenni? 15?
_fill_540x300_0.jpg)
8717 hozzászólás
És akkor most nézzük ezt.
"[15] A Kúria feladatát képezte jelen eljárásban a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezése. Az Alaptörvény 28. cikke értelmében a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. indokolása a 21. § (9) bekezdésének értelmezéséhez nem ad támpontot.
[16] A Kúria részletesen elemezte a 21. § rendelkezéseit, azok tartalmát összevetette a (9) bekezdésben foglaltakkal, az a mögött rejlő jogalkotói szándékkal. E mellett azt is figyelembe vette, hogy a vételi és az elővásárlási jog gyakorlása körében eljáró minden személy csak a saját magatartásáért tartozik, tartozhat felelősséggel. Ha a jogszabály jogvesztést fogalmaz meg, akkor azt csak akkor írhatja elő, ha a jogvesztéssel érintett személy saját jogszerű magatartásával képes azt elhárítani, más személy jogsértő magatartása adott – egyébként jogszerűen eljáró – személynél jogvesztést nem idézhet elő, ez felel meg a jogbiztonság, a kiszámíthatóság, és az észszerűség követelményének. A 21. § rendelkezéseit abból a szempontból is vizsgálta a Kúria, hogy a (9) bekezdésben foglaltaknak mi a célja. E körben arra a következtetésre jutott, hogy a megfogalmazott szankció jellegű jogkövetkezménnyel igyekezett rábírni az elfogadó jognyilatkozatot tevőt a jogalkotó arra, hogy minden tekintetben precízen, szabályosan járjon el, mert a jognyilatkozat lényegét érintő (valóságosságát, alaposságát, jogszerű célját megkérdőjelező) hibás eljárása azt eredményezi, hogy elővásárlási jogával nem tud élni. A józan ész szerint nem lehetett az a jogalkotói cél, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőt olyan mulasztásért büntesse meg a jogalkotó, amely eljárásra nincs ráhatása. Ezért a jegyző mulasztása jogvesztést az elfogadó jognyilatkozatot tevőnél nem eredményezhet.
[17] A Kúria megállapította, hogy a 21.§ (4) bekezdése kettős jelleget hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevőnek a jegyző előtt személyesen kell megjelennie, a személyazonosságát igazolnia kell, ki kell jelentenie, hogy az okiraton szereplő aláírás tőle származik. E mellett a jegyző feladata az elfogadó nyilatkozat átvételekor annak megállapítása, hogy az elfogadó nyilatkozat valóban az azt átadó jogosulttól származik, majd ezt a tényt az elfogadó jognyilatkozaton aláírásával kell igazolnia, és ha mindent rendben talál, a nyilatkozatot át kell vennie. Ha ennek ellenkezőjét állapítja meg, akkor a jognyilatkozat átvételét megtagadja és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti.
[18] Téves az a jogi álláspont, hogy a jegyzői mulasztás miatt alkalmazandó a 21. § (9) bekezdése. Abból, hogy a 21. § (9) bekezdése nemcsak a (4) bekezdésre, de a szintén elfogadó jognyilatkozatot tevőt terhelő kötelezettségeket tartalmazó (3), (5)-(7) bekezdésekre is visszautal, és a [17] pontban kifejtettekből is az a következtetés vonható le, hogy csak az elfogadó jognyilatkozatot tevői mulasztás jogkövetkezménye lehet a 21. § (9) bekezdés szerinti jogvesztés, ennek fennállását vagy hiányát – az ezt vitató kereseti kérelem alapján – a bíróság köteles vizsgálni, különösen, ha az állapítható meg, a jegyző bár nem igazolta azt, hogy a felperes aláírását saját kezűnek ismerte el, de nem is tagadta meg a felperesi nyilatkozat átvételét, mi több a nyilatkozatot továbbította az alpereshez. Mindebből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes mulasztott volna, tekintettel a jegyző ellentmondásos eljárási cselekményeire."
EBH.2019.K.9
Naszóval. Miután ez egy elvi bírósági döntés, így most eképpen kell értelmezni a jegyzői tevékenységet.
Válasz Sorbus torminalis #6665. hozzászólására
Ezt lefordítanád nekünk magyarról-magyarra?
Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi volt a baj?
Oda kell figyelni minden apró részletre, ha valaki elfogadó jognyilatkozatot tesz.
"A perben feltárt adat annyi volt, amit az első- és másodfokú bíróság helyesen állapított meg, hogy a jegyző eljárása nem felelt meg a Földforgalmi tv. 21. § (4) bekezdésének, mert az általa felvett jegyzőkönyvből az elővásárlásra jogosult felperes személyazonosságának ellenőrzése, a természetes személyazonosító adatok személyazonosító okmányban foglalt adatokkal való összevetése nem állapítható meg, nem nyilatkoztatta a felperest, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírását a saját kezű aláírásának ismeri el. Végül az elfogadó nyilatkozaton aláírásával nem igazolta, hogy az elfogadó jognyilatkozat az azt átadó elővásárlásra jogosulttól származik.
[29] Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. A Földforgalmi tv. 21. § (9) bekezdése a 21. § (4) bekezdése esetén is, tehát az elővásárlási jog jogosultja hibáján kívüli okot is akként szabályozta, hogy az elővásárlási jognyilatkozatát olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A törvény indokolása e körben nem ad eligazítás. Egy azonban tény, hogy a jogalkotó a törvény több ízben történt módosítása ellenére ezt a rendelkezést nem érintette. Ebből következően a jogalkotói szándék egyértelmű, hogy a jegyzői eljárás - közigazgatási eljárás keretében nem orvosolható hibája - esetén is a törvényi előírás megsértése azzal a következménnyel jár, hogy az elővásárlási jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az elővásárlási jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. A jogszabály egyértelmű, félre nem érthető rendelkezését az eljáró bíróságok megfelelően alkalmazták, e körben az Alaptörvény 28. cikkének sérelme nem állapítható meg."
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Pfv.V.21.007/2018/4.
Válasz neo. #6663. hozzászólására
Ha tőszomszéd a HRSZ, akkor szerintem helyben lakó szomszéd, mert egymás mellett van és 20 km-en belül van.
Sziasztok! Helyben lakó szomszédnak minősülök-e vagy csak helyben lakónak akkor, ha az a föld amelyet meg akarok venni a helyi település határon fekszik, viszont az én tulajdonom a szomszéd településen van.
Válasz Lackó #6660. hozzászólására
Köszönöm a választ
Válasz Rabó001 #6651. hozzászólására
Ezáltal kap adómentességet,több ilyen vételem volt,friss örökségeknél.Működik.
Válasz Agronomus #6659. hozzászólására
Igen, és igen.
Sziasztok. Adott egy 1.5 hektáros terület, amit 3 évig feles bérleti szerződéssel használtam...ez most márciusban fog lejárni....mivel feles bérlet megszűnt, így marad a sima haszonbérleti szerződés ugye....Mint volt földhasználó, elsőbbségem van a bérletre?Illetve gondolom ki kell függeszteni majd szerződés kötéskor, ugye?
Válasz csuklosbusz #6657. hozzászólására
dolgozik az ügyvéd kormány
PL. ennyire most fogadta el a parlament drágábban fognak dolgozni az ügyvédek mert a lekérdezéseket 5 évig naplóban őrizni kell s ügyirat számot kell megjelölni hozzá ami szerintem le is állítja azon a pár darabon amit a nevedben megnézhet ő is meg te is :„(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybe vevőknek – a
Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével – a
lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi,
hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a
bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási
adatokat lekérdezték.
Földhivatalban nagyszámú lekérdezést mennyire díjjaznak?
Tervem hogy elhagyatott portáknak lekérem a tulajdonos címeit és hátha olcsón meg tudom venni.
Valaki csinált már hasonló taktikát?
Most nézem, azt írják hogy a földhivatalban kérhető földkönyv, 200Ft/ ingatlan tulajdonosi adatokkal, ennyit megér, mert betekintésnél nem mutatják a képernyőt, így gyakran hibásan jegyzeteltem le.
Válasz csuklosbusz #6655. hozzászólására
Csak akkor nem kell kifüggeszteni a kivett. Ha van művelési ága (szántó,kert,szőlő,gyümölcsös) akkor ki kell függeszteni.
A tulajdonostársakat a kifüggesztéssel tájékoztatod.
Zártkert haszonbérletbe vételnél azt ki kell függeszteni, mintha a zártkert kivétel lenne ezalól?
Illetve mostmár a társtulajdonosoknak meg se kell küldeni a szerződést, elég lesz a kifüggesztés is?
Válasz Borz #6649. hozzászólására
Bele kellett volna foglalni a szerződésbe az eladó részéről mint feltételt, hogy a vevőnek meg kell felelni az Szjatv. 1. sz. melléklet 9.5.1 pont c) alpontjában foglaltaknak, továbbá az ügyvéddel a szerződés elkészítésével egyidejűleg meg kellett volna csináltatni a vevő részéről a 9.5.2 pontban foglalt jognyilatkozatot, és bele kellett volna írni a szerződésbe, hogy ez a jognyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, mely hiánya esetén a szerződés nem hatályosul.
Ne győzöm elégszer ismételni. MINDEN FONTOS RÉSZLETET BELE KELL FOGLALNI A SZERZŐDÉSBE.
Nem szabad sablonszerződéseket kötni sem adásvételkor, sem haszonbérlet esetén. Csak így tudod kiiktatni az elővásárlásra, vagy elő haszonbérletre jogosultakat. Testre szabott szerződéseket kell írni.
Válasz Borz #6652. hozzászólására
Nem kell könyörögni, ezt nem tudtam, és még itt se került elő, van ilyen.
Én nem adtam el, hanem vettem.
De olyan is van asszem, hogyha legalább 5 éve (vagy valamennyi, pontosan nemtudom) a tulajdonodban van, akkor is adómentesen eladható, de azt írtad hogy friss örökség.
Ebben az esetben az eladó megszívta. Hogy aztán ő utólag behajthatja-e az új vevőn azt nemtudom.
Válasz Rabó001 #6651. hozzászólására
Könyörgöm....
Szja tv 9.5.1 c)
Röviden: Adómentes a föld eladása minden esetben, ha regisztrált állattenyésztőnek adod el, és ő vállalja/nyilatkozik, hogy 5 évig takarmány előállításra használja...
Válasz Borz #6649. hozzászólására
Te mint vevő nyilatkoztál, hogy adómentességet nyújtasz az eladónak? Nem igazán értem hogy ez hogy lehet. Igazából szerintem sehogy.
Válasz Borz #6649. hozzászólására
Te mint vevő nyilatkoztál, hogy adómentességet nyújtasz az eladónak? Nem igazán értem hogy ez hogy lehet. Igazából szerintem sehogy.
Adott egy érdekes eset:
Lejárt egy adás-vétel kifüggesztésem. Szomszéd falu, tehát 20km belüli vagyok.
Rájelentkezett persze a helyi tsz utód cég tulajdonosa mint helyben lakó és több mint 25% ban mezőgazdasági termelőszervezet tulaj. (Tehát elméletileg előbbre van)
Nade a föld friss örökség és én ugye mint állattartó nyilatkoztam és így adómentességet nyújtok az eladónak.
A rájelentkező nem állattartó így az eladó most kivan, hogy le kell adóznia a vételárból, ami jogos....
Quercus vagy valaki tud segíteni mi várható vagy mit tehetünk?
Válasz ..MZ/X.. #6645. hozzászólására
Ez nem nálunk, ez másik megyében volt. Egyébként ez hogy takarmány vállalkozóvá váljon egy egyszerű állattartó, gyakorlatilag lehetetlen a követelmények végett. Ha esetleg végig járod ezt az utat, kíváncsi vagyok, hogy sikerül és hogyan.
Válasz ..MZ/X.. #6646. hozzászólására
Igen, láttam. A takarmány vállalkozáshoz pedig annyit, hogy majdnem buktam pár hónapja egy darab földet miatta. Szerencsére nem helybeli volt a vásárolni szándékozó, így a helyben lakó gazda besorolásom elfogadták. Az állattartót nem, hiába volt igazolva az állomány létszáma és az állatsűrűség is elég volt, de nem voltam bejelentett takarmányizé.
Válasz TeljesenMindegy #6641. hozzászólására
Már elfogadják, talán a júliusi módosításnál vették ki a hasznosítás fajtáját és csak szarvasmarha van a törvényben.
Válasz ferszem #6640. hozzászólására
Ezt melyik földhivatal csinálja így? Beszéltem a székesfehérvári hivatalnál azzal aki a rangsor elbírálásokat csinálja, ő azt mondta neki a törvény szerint kell eljárnia, ott pedig az szerepel, hogy nyilvántartásba vett takarmány vállalkozásnak kell lennie az állattartó elővásárlónak.
Felir rendszerben annyi van, hogy állattenyésztői tevékenység, kislétszámú állattartás és a tanya címe.
Válasz TeljesenMindegy #6641. hozzászólására
Furcsa, pedig az sem csak legel!
Szemes, siló, lucerna vajon honnét lesz?
Válasz csontii #6642. hozzászólására
Elfogadják azt is.
aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
Válasz TeljesenMindegy #6641. hozzászólására
Ez a húsmarhás dolog hol van leírva?
Válasz ..MZ/X.. #6639. hozzászólására
Húsmarhát nem fogadják el szántónál, a disznót igen. Bejelentett takarmány vállalkozásnak is lennie kell.
Válasz ..MZ/X.. #6639. hozzászólására
A Felir rendszerbe megnézik, hogy állattartó vagy-e és nyilatkozol, hogy a földből származó terményt, az állományod takarmányának az előállítására fogod felhasználni. Elvileg ennek elégnek kellene lennie.
Szántónál tudja valaki hogyan megy most az állattartó telepes elővásárlási rang "megszerzése"?
Marha+disznó van, állategység lefedi a venni akart területet is a meglévő mellett, hatósági bizonyítvány erről meg is van.
Földhivatalnak ezek mellé kellene takarmány vállalkozásként nyilvántartásba vétel. Nébih szerint ez marhaság, szántóföldi növénytermesztés, szálas takarmány előállítás amit a saját jószág feleszik szerintük nem takarmány vállalkozás. Nesze semmi fogd meg jól! Hogyan tovább?
Hosszabban: ha bérled és ugye! 5 évet egyszere fizetsz ki akkor igen!
Röviden,januártól már bárhogy...
Válasz Lackó #6635. hozzászólására
Köszi.
Válasz Lackó #6635. hozzászólására
Köszi.
Válasz Flórika #6634. hozzászólására
Röviden, nem.
Sziasztok! Tudnátok segíteni? Külön háztartásban élő fiamtól termőföldet vásárolok. Mint őstermelő költségként elszámolhatom-e a vételárat.
Válasz Apáé #6630. hozzászólására
Keresd meg őket! A kisajátításró kaptál valami papírt, azt valami ügyvédi iroda végzi, náluk kezd,az sem kizárt, hogy tényleg segítőkészek lesznek!
Azt azért tudd meg, hogy hol szeretnének kurtítani, mert ha ketté vágnak, akkor nyomd az árát durván fel!
Tudod már mekkora területet akarnak?
Válasz Apáé #6630. hozzászólására
Lenne *
*de lehet cserélni állami földre?
Válasz lemken #6629. hozzászólására
Milyen módon? Kifizeti az ö megszabott árukon és kész? De,ha én nem pénzt szeretnék érte,hanem cserélni másikra?
Válasz A.I. #6628. hozzászólására
Pontosan még nem tudni,de elvileg a föld végén venne el belöle,bár oldalt is ut van...
Igen eladni nem szeretnénk,de lehet cserélni állami földre. Lenni is itt a közelben egy darab ami évek óta parlagon van.
Válasz Apáé #6627. hozzászólására
Kisajátítja!
Válasz Apáé #6627. hozzászólására
Igen el vehetik, csak az idő! De ha kiemelt állami beruházás, akkor idő sem kell neki annyi!
Alkudni keményen, ha 1et anál fel kérj hármat! Annyit nem ad, de kettőt lehet kapsz érte! Illetve kérj helyette állami földet, hátha, bár ezt kétlem, hogy adnak. Vagy nem tudom mekkora darab, van-e értelme külön parcellaként?
Másik dolog, széléről kell nekik, vagy ketté vágja a földedet?
Üdv!
Az állam szeretne megvásárolni egy kis részt egyik földünkböl,mivel valamilyen utat akarnak oda.
A lényeg,hogy ha nem adjuk el,akkor bármilyen formában elvehetik e azt??
Válasz vihofal499 #6625. hozzászólására
Most egy nagy telket akarsz, ahol van legalább 5000 négyzetméter szántó?
Biztos be lehet állítani ingatlanos oldalakon a keresőben feltételként, hogy mekkora legyen a telek mérete.
Vagy mi keressük meg helyetted?
Hello!
Felsőpakonyról költöznék Ócsára, családostul, nézegettem az ingatlanokat, de nem találtam sajnos olyat, ahol legalább egy kis földet adnának a telek mellé.
Kukoricát termsztenék. Tudtok esetleg segíteni?
Előre is köszi!Ócsára
Válasz hegesztocsabi #6621. hozzászólására jövőre már lehet az idén még nem hiszem de olvasd el az őcsg a nak oldalán s megtudod
Válasz Sz_Pisti #6622. hozzászólására
Én is így tudom
Válasz hegesztocsabi #6621. hozzászólására
A nagynéni nem közeli rokona a feleségednek
Üdv.
kèrdèsem.
Volna egy
Anyósom testvère az közeli hozzá tartozó e a feleségemnek?
Mert eladó a földje szeretnèk megvenni,de jó lenne anyósomat kihagyni belőle.
Pláne az elővásárlókat!
Mert talán a közelieknek nem kell kifüggeszteni.
Válaszokat előre is köszönöm.
Válasz Quercus erdész #6619. hozzászólására
Köszönöm.
Válasz uTibite #6618. hozzászólására
Ha a belterületi föld olyan művelési ágban van, amely a Fftv. hatálya alátartozik, akkor július 1-től már nem kell külön közölni a tulajdonos társakkal az adásvételi szándékot. A hirdetmény számít közlésnek az ő esetükben is.
Üdvözlet!
Belterületi osztatlan közös földből szeretnék vásárolni egy részt (egyik tulaj eladja).Én nem vagyok tul.társ.
Kérdés: Hány napja van a tulajdonos társaknak a tértis levél kézhez vételétől számítva elfogadó nyilatkozatot tenni? 15?