Hirdetés
Fórum
| Becenév: | Quercus erdész |
|---|---|
| Csatlakozott: | 2020-11-08 16:42:53 |
| Utolsó belépés: | 2020-12-22 10:24:47 |
| Fórum hozzászólás: | 204 |
Fórumhozzászólásai
- Szója termesztése új
- Napraforgó-termesztés új
- Bérmunka tarifák szántóföldön! új
- Offtopic / Kocsma (chat minden egyéb része) új
- Agrártámogatások kifizetése új
- Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás új
- Édes csillagfürt új
- Alkatrész új
- Autók, kocsik, verdák ... paraszti harci szekerek! új
- Kukorica gyomirtása új
Cikkajánló
_fill_540x300_0.jpg)
Előzmény: Erdőjaro #216 hozzászólása
Igen, ez a módosítás keddi közlönyben jelent meg.
És hogy teljes legyen a kép, hogy ne csak kifelé mutogassunk, nézzünk szét a saját házunk táján is. A tulajdonosokén, az erdőgazdálkodókén, és a szakirányítókén.
A erdőtulajdonosok jelentős részét nem igazán érdekli a saját erdeje. Ennek az egyik oka, az elaprózódó tulajdonviszony, a másik ok pedig a tájékozatlanság, a kötelezettségek dzsungele. Ez utóbbi arról szól, hogy ha esetleg mégis elgondolkodik egy tulajdonos, vagy tulajdonosi közösség azon, hogy gazdálkodni kellene, a legelső fal az, fogalma nincs arról, kihez fordulhatna ezen szándékával. A falugazdászhoz? Azok rögtön kijelentik, ők nem értenek az erdőhöz. Földhivatal dettó. Ha ezek után nem adja föl, és eljut az erdészeti hatósághoz, ott azt a választ kapja, keressen egy szakirányítót. Hol? Hát a neten. Vagy a másik lehetőség, ami évtizedeken keresztül bevált gyakorlat volt, hogy valamelyik állami erdészt kereste meg. Ha még mindig nem adta föl tulajdonos/tulajdonosok, és talált olyan szakirányítót, aki ismerte a jogszabályi előírásokat, és azt elkezdte magyarázni, akkor a tulajdonos már a 3. mondat felélnél elveszítette a fonalat. Nem érti miről van szó. Ezt persze nem lehet felróni a terhére.
Ha még ezek után sem adta föl, és mégis elkezdett erdőgazdálkodni, akkor az esetek többségében szembesült az egyik legnagyobb problémával.
Ez pedig a rendkívül alacsony színvonalú szakirányítói tevékenység. Ki kell ezt már végre mondani. A szakma nincs fölkészülve a színvonalas szakirányításra. Ennek az egyik oka az, hogy évtizedeken keresztül állami erdészek szakirányítottak, és szakirányítanak még ma is, olyanok akik nem, hogy a jogszabályokat nem ismerik (állami erdészként erre nincs szükségük), de még arra sem vették/veszik a fáradságot, hogy ha már pénz kapnak a szakirányításért, akkor legalább párszor átolvassák a hatályos jogszabályokat. Ez sajnos érvényes azon kollégák jelentős részére is, akik vállalkozóként tevékenykednek.
A menet mindig ugyan az. Ha valamit akar az erdőgazdálkodó, ha valamilyen probléma merül föl, akkor vagy ő, vagy a szakirányítója elzarándokol az erdészeti hatósághoz. Ott vagy kap kimerítő választ a kérdésre, vagy egyszerűen elhajtják, hogy ezt így ebben a formában nem. A gond az, hogy az erdészeti hatóságoknál dolgozó kollégák sem ismerik a hatályos jogszabályokat. Azért nem, mert el sem olvassák őket. Mert az, hogy ha valaki föltesz egy kérdést az erdőfelügyelőnek, mire az elkezdi nyálazni a jogszabályokat a dossziéba.....na az egyértelműen azt jelzi, hogy nem igazán szánt időt arra, hogy naprakész legyen.
Ezért van az, hogy megtévesztő válaszokat kapnak az érdeklődők, ezért van az, hogy jogszabálysértő határozatok születnek.
Ennek pedig az az egyik oka, hogy hülye,értelmezhetetlen, vagy húszféle képen értelmezhető jogszabályok születnek. Ezért van az, hogy ma már egy kormányhivatalban lassan több a jogász, mint a szakember.
Ha ezek a dolgok nem változnak -márpedig az Orbán-rezsim mindent elkövet annak érdekében,hogy ne változzanak-, akkor az lesz amit Luzsi mond. Olichgarhák fogják fillérekért fölvásárolni a magántulajdonban lévő erdőket. Mert ez a cél.
Előzmény: Erdőjaro #211 hozzászólása
Van ennek másik oldala is.
Az állami erdőgazdaságok. Ők azok akik már évtizedek óta támogatják az illegális tűzifa értékesítést. A tisztításokat, gyérítéseket, vágástakarításokat zömében cigányokkal, fakupecokkal csináltatják, akik azon felül, hogy gyalázatos munkát végeznek, -ami érdekes módom simám átmegy az erdőfelügyelőnél- bónuszként még a fát is nekik adják természetesen úgy, hogy csak egy része kerül lepapírozásra. Évente több száz köbmétert fejenként. Ez a tíz-, de inkább százezer m3-re tehető fatömeg aztán megjelenik a piacon, társulva a gazemberséggel, az átveréssel.
Na ez az egyik oka annak, hogy az emberek fölhagytak a fatüzeléssel.
A másikok az erdőgazdaságok több évtizedre visszatekintő pökhendisége. Mert nekik a kis tételben, a lakosság által vásárolt tűzifa nem volt tétel. Be lehetett fizetni ilyen tételben is, de ehhez be kellett menni az erdészetekhez, vagy meg kellett keresni a kerületvezető erdészt (egy UFO-t könnyebb megtalálni), a vevőnek kellett fuvaros után szaladgálni, aztán ugye szállítási napok vannak, mert az erdész kollégák nem értek rá bármikor fát kiadni (hogy ezen kívül mi más dolguk van?), de ugye ősztől tavaszig, mikor a faszezon van az időjárás is elég gyakran közbeszól.....szóval nem kell csodálkozni azon, hogy a népnek tele lett a töke az egésszel.
Ha ehhez még hozzávesszük amit írtok, hogy a magángazdálkodók ott tartanak, nem tudnak egy éjszakára az erdei rakodón sarangot hagyni, mert ellopják (szombaton kihordattam egy istenverte vízmosásból 3 m3 fát, vasárnap reggelre ellopták, nem tudtam nyáron előre termelni, mert ellopják), de ha esetleg be akarod hordani a házadhoz, vagy egy telephelyre, és majd onnan eladni, akkor ahhoz már lassan ügyvédet kell fogadnod, mert annyi szabályt kell betartanod, hogy ha tévedsz, még a fegyveres szökést is rád verik.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha nincs erdőgazdálkodó, akkor a tulajdonos/tulajdonosok a közelébe sem mehetnek a saját erdőjüknek, mert még arra sincs joguk, hogy a kidőlt fákat saját részre összeszedjék, mert azért megbírságolják őket. De nem csak erdőknél van így, hanem a tetves fásításoknál is. Mert hiába vagy 1/1-es tulajdonos, ha nem vagy bejelentkezve földhasználónak, nem jelentheted be a fásításból fakitermelést.
30 éve egyfolytában arról szól a dolog, hogyan lehetetlenítsék el a szakmát. Erre most föltették a koronát azzal, hogy diplomához kötök az erdőgazdálkodást. Aztán rácsodálkoznak arra, ha egyre több fiatal hagyja el a pályát, és most már egyre több idősebb kolléga is.
Vajon milyen jövőt, perspektívát szánnak az erdésztársadalom számára azok, akik ezeket a hülye jogszabályokat összebarmolják?
A válasz egyértelmű. Semmilyent.
Előzmény: rongyos #203 hozzászólása
Ki kell szállni ebből a mókuskerékből. Most néztem indul még egy OKJ-s tanfolyam személy-, és vagyonőr képzésben, azt elvégzem, és azzal kihúzom a nyugdíjig.
De soha nem fogom megbocsájtani az Orbán-rezsimnek, hogy ellehetetlenítette a szakmát.
Előzmény: A.I. #1339 hozzászólása
Változatlanul az a véleményem, hogy az osztatlanok esetében először az osztatlan megszüntetést szabályozó törvény lehetőségeit kell megnézni.
Előzmény: apuci #1330 hozzászólása
Végig kell gondolni, nem éri-é meg várni, és jövőre megszüntetni a közös tulajdont. Az egyenlőre nem gond, ha nem vagy 3 éve tulajdonostárs.
Előzmény: A.I. #1335 hozzászólása
Rosszul tudod. Az egész földrészletnek egy tulajdonostárs tulajdonába kell kerülni. Ebben az esetben elővásárlási jog nem áll fönn, és nincs szükség hatósági jóváhagyásra.
Előzmény: apuci #1328 hozzászólása
A földműves tulajdonostársnak akkor van elővásárlási joga, ha 3 évnél régebben rendelkezik tulajdoni hányaddal.
Ha nem akkor, vele szemben bárki élhet az előhaszonbérleti jogosultságával.
Előzmény: jamo #2175 hozzászólása
"A döntés elvi tartalma
[18] A „közvetlenül megelőző" szókapcsolat és az igeidők használata arra utal, hogy előhaszonbérletre az jogosult, akinek a haszonbérleti vagy bérleti szerződése az ajánlat közlését megelőző napon járt le, vagy még nem szűnt meg."
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.III.37.301/2017/4.
Előzmény: jamo #2175 hozzászólása
Mert azt nem kellett kifüggeszteni, nincs előhaszonbérleti jog.
Egy szerződés érvényessége, és hatályosulása két külön dolog.
Előzmény: jamo #2166 hozzászólása
Nem a hatósági jóváhagyás napja számít, hanem a közlés napja. Tehát az a nap, amely a szerződés jegyzőhöz történő benyújtás napját követi, vagyis ahonnan a 15 napot kezdik számolni.
Tehát ha 10-én nyújtod be a jegyzőnek a szerződést, akkor az a lényeg, hogy 10-én még érvényes haszonbérleti szerződésed legyen.
Előzmény: ingatlanoshirdetes #1171 hozzászólása
Az átalányadózást alkalmazó őstermelő jövedelmének az éves minimálbér felét meg nemhaladó része adómentes lesz.
Ha mondjuk marad az idei minimálbér, a 161 ezer forint, akkor ez azt jelenti, hogy miután az átalányadó alapja a bevétel 10%-a, és az éves minimálbér fele 966 000 forint, így eddig a jövedelemig adómentességet kap az őstermelő. Vagyis ez azt jelenti, hogy 9 660 000 forint bevételig vagy adómentes, ha átalányba adózol.
Előzmény: Lackó #2161 hozzászólása
Ez a legegyszerűbb megoldás, mert annyiszor változnak a jogszabályi előírások, hogy egy régi szerződés minta már nem biztos, hogy jó.
Egyébként nincs jelentősége annak, hogy 20 év elteltével új szerződést kell írni. Ha nincs a két szerződés között megszakítás, akkor a volt haszonbérlő előhaszonbérleti joga él.
Előzmény: jamo #2159 hozzászólása
Sőt. Minden elővételi/előhaszonbérleti jogosultságot fel kell tüntetni. Mert nem tudod, ki tesz rá elfogadót, és milyen jogcímen.
Előzmény: Gatti #2158 hozzászólása
Gondolod?
Miért foglakoz na ezzel a földhivatal, mint hatóság?
Ha egy haszonbérleti, vagy adásvételi szerződésben a vevő részéről nincs föltüntetve az előhaszonbérleti jogosultság, akkor a hatóság azt úgy kezeli, hogy vagy nincs a vevőnek előhaszonbérleti/elővásárlási joga, vagy ha van, akkor nem kíván vele élni.
Tehát, ha valaki elfogadót tesz, azzal szemben nem lehet arra hivatkozni, hogy megelőződ őt az előhaszonbérleti/elővásárlási jogban, csak nem írtad be, mert úgyis benne van a rendszerben.
Előzmény: Vadmalac #1163 hozzászólása
Nem 5%, hanem 15%.
Miután a kistermelői besorolás megszűnik, így jan. 01-től az előző évi nettó, támogatások nélküli árbevétel 15%-a után kell megfizetni a 18,5%-os tb járulékot. Ennek bevételi felső határa az előző évi éves minimálbér ötszöröse.
Ha ezt a határt túlléped, akkor a minimálbér 92%-a után kell megfizetni a 18,5% tb. járulékot.
Előzmény: bandigh #1140 hozzászólása
Nem egészen.
Lehetsz vállalkozó, csak a mező-, és erdőgazdálkodói tevékenységet nem folytathatod vállalkozóként. Illetve folytathatod, de akkor nem lehetsz őstermelő. De a kettő együtt nem megy. Kivéve a kiegészítő tevékenységeket, mert ha jól értelmezem, akkor azt mind a két formában lehet folytatni.
Előzmény: csuklosbusz #1324 hozzászólása
Ha a megosztással nem alakítható ki legalább két 1500 m2-nél nagyobb önálló földrészlet, akkor a megosztásnak nincs helye. Viszont ebben az esetben bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését.
Ha nincs több jelentkező a bekebelezésre, csak egy, akkor sima az ügy. Ha van, akkor az első helyen az jogosult erre, aki a legnagyobb mértékben használja az ingatlant. Ha nincs ilyen, akkor az kebelezheti be, akinek a legnagyobb a tulajdoni hányada. Ha ebben egyenlőség van, akkor a legfiatalabb bekebelezésre jelentkező a nyerő.
Előzmény: csuklosbusz #1322 hozzászólása
Ha nem használtátok ki a lehetőséget, és nem vontátok ki művelésből, akkor vonatkozik rá a földtörvény.
Ha a területe kevesebb 3000 m2-nél, akkor lehetőség lesz az osztatlan közös megszüntetésére. Ha neked van többségi tulajdonod, akkor te viheted az egészet.
Előzmény: Vadmalac #1159 hozzászólása
Ez a tetű nem azért van ideküldve, hogy számolni, vagy gondolkodni tudjon.
Ez a tetű azért van ideküldve, hogy romboljon, hogy tolja a mocskos, hazug dk-s propagandát.
Előzmény: Pont #1155 hozzászólása
Ilyen mélységbe nem mentem bele a dolgokba.
Előzmény: Pont #1151 hozzászólása
2020. évi CXXIII. törvény
"65. § A Földforgalmi törvény 13. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag
javára engedi át;
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére."
Tehát, ha a csmt tagjának van tulajdonába termőföld, akkor azt a csmt-nek átengedheti.
Ugyan ez érvényes azokra a termőföldekre is, amelyekre a csmt tagjának bérleti szerződése van. Vagyis ez sem minősül a használat átengedésének.
"68. § A Földforgalmi törvény 42. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél
a) a föld használatát valamely érvényes jogcímen
aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója,
ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy
ac) olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben tag
javára engedi át,
b) társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy
c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából valamely érvényes jogcímen engedi át a használatot más személy részére."
Előzmény: uff #1143 hozzászólása
Azért nem írja le, mert az Szjatv. 56. § (1) bekezdése nem változott. Vagyis minden maradt a régiben.
Előzmény: Rabó001 #1148 hozzászólása
Tudom. Az agyatlanság.
De az borítékolható, hogy ez a köcsög nem véletlenül tombol itt a fórumon.
Mint ahogy a soros nicknevű szarjankó sem.
Előzmény: uff #1143 hozzászólása
Tudod, ez a dk-s büdösbunkó még mindig nem tudja fölfogni -mert nincs neki mivel-, hogy az Szja törvénynek nincs végrehajtási rendelete.
Na de mit lehet várni egy degenerált libernyáktól?
Előzmény: nemerdőmérnök #200 hozzászólása
Akár.....
Ha valaki tud, hall valahol szakirányítói álláslehetőségről, jelezze, ha kérhetem.
Kösz.
Előzmény: subikiss #1385 hozzászólása
Elkezdheted a közös tulajdon megszüntetését, de február 8-ig nem tudod feljegyeztetni a tulajdoni lapra a folyamatban lévő megosztás tényét.
Előzmény: subikiss #1383 hozzászólása
És ezt milyen jogszabályra hivatkozva mondták?
Mert az Fétv.-ben változatlanul benne van a lehetőség. A Ptk.-ról már nem is beszélve.
Fétv.
70. § * (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló föld területéből a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlása, valamint a földhasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tulajdonostársak - a 71. §-ban meghatározottak szerint - kötelesek a közös tulajdonban álló földön belül az egyes tulajdonostársak részére a tulajdoni hányaduknak megfelelő területek elhelyezkedését kijelölni (a továbbiakban: használati rend).
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tulajdonostárs jogosult a használati rendben meghatározott terület egésze vagy ezen terület egy meghatározott része használati jogosultságának
a) tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással (a továbbiakban: többlethasználati megállapodás) másik tulajdonostárs vagy
b) a Földforgalmi törvény 38. § (1) bekezdése szerinti és e törvény 72-75. §-a szerint létrehozott földhasználati szerződéssel harmadik személy"
Ez ma még hatályos, és nem látok olyan módosító indítványt sem a Parlament előtt, ami ezen változtatna.
Előzmény: Szabcy85 #1380 hozzászólása
Ha többlethasználati megállapodást kötsz a többi tulajdonostárssal, akkor azt nem kell kifüggeszteni, vagyis senki nem "viheti el" előled.
Viszont ehhez minden tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. Itt jön be az, hogy ugyan úgy, ahogyan a használati rend kialakításánál, a többlethasználati megállapodásnál is érvényesek azon törvényi feltételek, miszerint elfogadottnak kell tekinteni az ajánlatot azok részéről is, akik átvették azt, de a törvényes határidőn belül nem reagáltak, akiket nem lehet megtalálni, akiktől a küldemény "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza.
Ilyenkor a tértivevény az aláírás.
Előzmény: Rabó001 #195 hozzászólása
10-20 éve még átmentek az ilyen dolgok, ma már nem. Én abban az időben láttam olyan megbízási szerződéseket erdőkre, hogy az alapvető elvárásoknak nem feleletek meg. Mégis simán bejegyezték a delikvenst erdőgazdálkodónak.
Előzmény: Rabó001 #193 hozzászólása
Ez az automatikus meghosszabbítás nem működik.
A napokban olvastam egy Kúria ítéletet erről. Már nem emlékszem pontosan miről szólt a dolog, de talán valami olyasmi volt, hogy a földhivatal elutasította a szerződésbe foglalt automatikus meghosszabbítást, és törölte a bérlőt a földhasználati nyilvántartásból. Az indok az volt, hogy a szerződés lejárta előtt írásban kell meghosszabbítani a szerződést, és jóváhagyatni a hatósággal.
A Kúria jóváhagyta a döntést.
Előzmény: nemerdőmérnök #1289 hozzászólása
Az erdőkre az erdőtérképen is rá tudod tenni a katasztert.
Előzmény: Rabó001 #189 hozzászólása
Azért az nem véletlen, hogy simán lepasszolták a problémát a bíróságoknak. Ahelyett, hogy a törvény erejével rendeznék a kérdést.
Előzmény: Rabó001 #189 hozzászólása
Persze, a nagyok már átlátják ezt a dolgot. Na de a kicsik? Nem bántás képen mondom, de azok, akik pl. itt napokig értetlenkednek egy haszonbérleti szerződésen, az előhaszonbérleti jogokon, stb. azok hogyan fogják kezelni ezt a helyzetet? Tudják majd finanszírozni az ügyvédet, ha tucatszámra kell pereket indítani?
Előzmény: Rabó001 #187 hozzászólása
Nekem nincs földem, nem is bérelek, csak józan ésszel belegondoltam, hogyan fog működni a dolog, mármint bérleti jogviszonyok további működése.
Mondjuk te béreled az egész táblát. A szerződésben szereplő hrsz megszűnik. A törvény szerint módosítani kell a szerződést.
Ami külön érdekes lesz, ha lesznek vásárlások, bekebelezések. Lesznek új hrsz-ok, és lesznek olyan tulajdonosok, akiknek már nem lesz tulajdona, meg lesznek olyanok, akiknek több lesz. Meg kell keresned mindenkit, az örökösöket is, akik lehet, hogy az ország másik végén laknak.
Szerintem a földhasználati nyilvántartásból a régi hrsz törölve lesz, a földhasználóval egyetemben, és az új hrsz-okra megint be kell jelentkezni. Lehet, hogy lesz olyan, akinek megvan a magához való esze, és villámgyorsan eladja a földjét, mert 1/1-es földeknek szerintem magasabb az értéke, mint az osztatlanoknak.
Ezeket neked kell rendezned. Van rá 3 hónap. Ha nem megy simán a dolog, akkor pereskedhetsz. Mert a "jogalkotók" lepasszolták a labdát a bíróságoknak.
De van érdekesebb is.
Benne vagy egy osztatlanban. Van használati rend. Páran művelitek a saját tulajdont, páran inkább bérbe adták.
A megosztásnál az erdők kivételével nincs jelentősége a használati rendnek. Tegyük föl, hogy Te kezdeményezed a megosztást. Van 3 tulajdonostárs, akinek a tulajdoni hányadát bekebelezed. Amit hozzá kell rendelni a te területedhez, az új földrészlethez.
Már csúszik a használati rend. csúsznak a területek, ezzel együtt csúsznak a bérlők is ,vagy legalábbis egy részük. Mi a megoldás? Maradnak a bérlők ugyan ott, csak ha más lesz a tulaj, azzal kell szerződniük? És ha olyan kerül arra a helyre, aki maga művelte eddig a földet? Annak most bérbe kell adni? Vagy mennek a bérlők a tulajok után? De hogy?
Továbbá. Ha neked, aki kezdeményezte a megosztás, be kell kebelezned az 1 ha alatti területeket,és hozzá kell rendelned a saját területedhez, majd ebből lesz neked egy 1/1-es önálló ingatlanod....de a bekebelezett tulajdoni hányadoknak van bérlője.....akkor mi van? Kihasítod a területedből a bekebelezett részeket, hogy a bérlők művelhessék? Vegyél meg ilyen területeket piaci áron, hogy aztán évekig művelni sem tudd?
És még sokáig lehetne folytatni. Például, ha cserebere történik.
Előzmény: Rabó001 #185 hozzászólása
A fideszes fiú nem kispályások, már sokat mondtam. Össze kel fésülni a jogszabályokat, tudni kell olvasnia sorok között.
De. Az igazi szopás ebben a közös tulajdon megszüntetésében majd a bérleti jogviszonyok ellehetetlenülése lesz. Csak ezt még nagyon kevesen értik.
Szerintem rengeteg gazda veszíti majd el a művelt bérelt területeit.
Előzmény: csontii #181 hozzászólása
Na igen, itt van még egy csavar.
A vegyes művelési ágú földrészletek esetén ugyan is a kisebb területi hányadú művelési ágra vonatkozó szabályok érvényesek.
Tehát. Ha egy ingatlanon belül mondjuk van szőlő és/vagy gyümölcsös, és van szántó, akkor ha a szőlő/gyümölcsös a kisebb területi hányad, úgy a szántóra is a 3000 négyzetméteres minimum az irányadó. Viszont ha a szántó a kisebb alrészlet, akkor a szőlőre/gyümölcsösre is az 1 ha legkisebb területméretet kell alkalmazni. Sőt, miután itt ingatlanról, vagyis földrészletről beszélünk, ez azt jelenti, hogy mondjuk a 3000 négyzetméterben, vagy az 1 ha-ban lehet a szőlőből is, meg a számtóból is. Hogy aztán az alrészletek majd hogyan lesznek kialakítva, megoldja-é az osztóprogram, vagy a tulajnak lesz a dolga, az nem világos. Ha nem oldja meg, akkor milyen művelési ágba kerül az új, önálló földrészlet? Olyanba, amelynek alapján a megosztásra sor került?
Ez az erdőknél még külön érdekes. Na de majd a vhr-ben minden benne lesz. Vagy nem.
Előzmény: rongyos #176 hozzászólása
Már korábban írtam,lesz egy "árjegyzék", amit az adott településen történt korábbi adásvételek árából kalkulálnak ki. Hogy hogy, azt ne kérdezd. Ha nem értesz ezzel egyet, akkor kérhetsz szakvéleményt igazságügyi ingatlan szakértőtől.
A megosztás során létrejött adásvételi szerződéseket senkivel nem kell jóváhagyatni. Miután az egész folyamatot ügyvéd által ellenjegyzett szerződésben kell rögzíteni, így az ehhez kapcsolódó tulajdonváltások is az egyezség részét képezik, és azokat a földhivatal a törvény rendelkezései alapján vezeti át a nyilvántartásba.
"(2) Az e törvény alapján történő földtulajdonszerzés esetén a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12–17. §-át nem kell alkalmazni.
(3) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzés esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható.
(4) Az e törvény alapján történő tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.
(5) Az e törvény alapján történő tulajdonváltozás esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során a bejegyzési engedélyt megadottnak kell tekinteni azon tulajdonosok tekintetében, akik a 6. § (3) bekezdése szerinti döntésben nem vettek részt, továbbá akik tulajdonrésze a 12. § (1) bekezdése vagy a 16. § (1) bekezdése alapján bekebelezésre kerül."
Előzmény: hegesztocsabi #3855 hozzászólása
Csak akkor felelsz meg a volt haszonbérlő definíciójának, Ha az új haszonbérleti szerződés,és a régi szerződés között nincs megszakítás.
Tehát az új szerződést még a régi szerződés érvényessége alatt meg kell kötni, és ha jól emlékszem ki is kell "függeszteni"
Előzmény: Wilde #170 hozzászólása
"mi értelme lenne ha maradhat minden"
Amíg nem változtatják meg az öröklés szabályait, továbbá azt a lehetőséget, hogy tulajdoni hányadot is lehet vásárolni, ajándékozni, addig folyamatosan keletkeznek az osztatlanok.
Előzmény: Wilde #167 hozzászólása
Én semmi ilyesmit nem olvasok ki a törvényből.
Előzmény: Wilde #165 hozzászólása
Szerintem semmi. Marad az osztatlan.
Előzmény: Wilde #163 hozzászólása
Nem egészen erről szólatörvényi szabályozás.
"5. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan kisajátítása útján
18. § (1) Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha
a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és
b) az ingatlan tulajdonosainak száma
ba) a 100 főt meghaladja, vagy
bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.
(2) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról."
Előzmény: Wilde #161 hozzászólása
Ha nincs egyezség, nincs többségi akarat, akkor nincs megosztás.
Előzmény: Bigyófelügyelő #157 hozzászólása
A földrészlet területe ha jól értem kevesebb mint 2 ha, vagyis nem alakítható ki 2 db 1 ha-nál nagyobb földrészlet, így megosztásnak nincs helye. Ilyenkor egy tulajdonostárs veheti tulajdonba az egész földrészletet bekebelezéssel. A következő képen:
"3. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján
16. § (1) Ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a 11. § szerinti területi minimumnak megfelelő ingatlan, a 2. alcím szerinti megosztásnak nincs helye, hanem az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadának bekebelezését.
(3) Ha több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, úgy arra elsősorban az ingatlant a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, több azonos mértékű használó esetén az ingatlanban a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező, valamint ennek egyenlősége esetén a legfiatalabb tulajdonostárs jogosult."
Miután te vagy az erdőgazdálkodó, vagyis te használod az ingatlant, szerintem kezdeményezd a bekebelezést, mert tiéd az elsőbbség.
De, bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. Elméletileg még az is, akinek a tulajdoni hányada kevesebb mint 1 hektár. Aztán ha összejön a tulajdoni hányad alapján számított egyezség, többségi akarat, akkor mehet a dolog.
Egyébként azok is tehetnek ajánlatot bekebelezésre, vagy vételre, akiknek nincs meg az 1 hektárja.
Szerintem.
Előzmény: Matyi50 #154 hozzászólása
Jó kérdés. De szerintem termőföldnél lesz olyan, akinek lesz pénze. Például tulajdoni hányadot venni. Aztán fölvásárolni a többi tulajdonostárstól.
Előzmény: Rabó001 #152 hozzászólása
Ez egy lehetőség, nem kötelező.
Ahol nincs erre szándék, az marad osztatlanba. Az erdők esetében szerintem elsöprő többségében maradnak az osztatlan közös tulajdonok. Főleg miután nemigazán lesz olyan, aki a mai piaci viszonyok között pénzt fektetne erdőbe.
Ha jól értelmezem, akkor az ajánlott árakat az adott község, adott művelési ágra korábban kötött adásvételi szerződésekben szereplő árak súlyozásával alakítják ki.
Szerintem nem a vételárak miatt lesznek percunamik, hanem a használati megállapodások módosítása miatt. Na ott lesz cirkusz, az biztos.
Előzmény: Erdőjaro #149 hozzászólása
Ezt nem tudom honnan veszed.
Egyrészről a bekebelezés, és a tulajdonostársak közötti adás-vétel két külön kategória. Az egy hektárnál kisebb tulajdoni hányadokat valakinek be kell kebelezni, kivéve, ha több ilyen tulajdonostárs úgy nyilatkozik, hogy "összeadják a területüket, amiígy több lesz mint 1 ha, és maradnak közös tulajdonban. De ehhez kifejezett akaratnyilvánítás,nyilatkozat kell. Csakilyen esetben alakítható ki osztatlan közös tulajdonú önállóföldrészlet. Természetesen arra van lehetőség, hogy egy vagy több tulajdonostárs megvásároljon tulajdoni hányadot a többi tulajdonostárstól, ide értve az 1 ha-nál kisebb területeket is. Arra is van lehetőség, hogy ezekre az 1 ha-nál kisebb tulajdoni hányadokra több tulajdonostárs is "rájelentkezzen". Ilyenkor az viszi, aki többet kínál érte.
De. Ha senki nem jelentkezik az 1 ha-nál kisebb tulajdoni hányadokért. és ezek tulajdonosai sem akarnak összehozni egy "életképes" 1 ha-nál nagyobb osztatlant,akkor annak, aki kezdeményezte a megosztást, törvényi kötelezettsége ezeket bekebelezni.
"12. § (1) Ha egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan – sem önállóan, sem a 6. § (4) bekezdésében foglalt esetben, sem a 7. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt esetben – nem éri el a 11. § szerinti területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum), az egyezségben rendelkezni kell a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadok valamely másik tulajdonostárs tulajdoni hányadához történő hozzászámításáról (a továbbiakban: bekebelezés). Ebben az esetben a megosztás eredményeként a másik tulajdonostárs részére az ingatlant – a 6. § (6) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával – a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada és a bekebelezett tulajdoni hányad együttes mértékének megfelelően kell kialakítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint több tulajdonostárs is jelzi a szándékát a bekebelezésre, akkor a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadot az a tulajdonostárs kebelezheti be, aki a (4) bekezdésben szereplő összeghez képest a legmagasabb ellenérték megfizetését vállalja.
(3) Ha egyetlen tulajdonostárs sem kívánja az (1) bekezdés szerint bekebelezni az adott tulajdoni hányadot, akkor arra a 4. § (1) bekezdése szerint a megosztást kezdeményező tulajdonostárs köteles."