Jól átgondolt vetésforgóval kettő, de akár még három betakarítás is lehetséges egy éven belül – a részletekről Antal Balázs termelési vezetőt kérdeztük.

Mint azt a szakember elöljáróban elmondta: a térség gazdálkodóinak integrációjával együtt 2100 hektáron termelnek. Ebből körülbelül 400 hektáron öntöznek lineár rendszerrel – öntöznének nagyobb felületen is, de sajnos, területeik oly mértékben szétszabdaltak és kis kiterjedésűek, hogy sem emiatt, sem az öntözőcsatornák hiánya következtében nem tudnak bővíteni. Így aztán a meglévő adottságokból kell kihozniuk a lehető legtöbbet, ami bizony, nem egyszerű...


– A fő profilunk az öntözött területeken a hibridkukorica-előállítás, a vetőmagtermelés volt a korábbi években, ami azonban a külső, piaci körülmények és a klimatikus változások miatt visszaszorult – magyarázta Antal Balázs. – Volt arra is példa, hogy ezeken a területeken zöldborsót vetettünk első körben, majd miután azt betakarítottuk, a helyére rövid tenyészidejű csemegekukorica került, így adott években kétszer takarítottunk be, s az öntözésnek köszönhetően bizony, szép hozamokat realizálhattunk.

öntözés

Ma már öntözés nélkül elképzelhetetlen a rentábilis termelés – legalábbis az Alföldön biztosan – forrás: Pixabay

Ezt váltotta a takarmány-előállítás, mivel van állattartó ágazatunk is, úgy döntöttünk, hogy az előbb említett szegmenst az egyre szárazabb évek miatt bevisszük az öntözés alá. A lépést nyilván az indukálta, hogy az állatainknak minden körülmények között biztosítani kell a szükséges táplálékot. A kialakult gyakorlat szerint rozst és tritikálét vetünk augusztusban esetleg egy hibridkukorica után, majd ezt május végén, június elején lekaszáljuk, beszenázsoljuk. Ha szudáni füvet vetünk, akkor azt akár kétszer is tudjuk kaszálni. De maradva a rozsnál és a tritikálénál, a betakarításuk/levágásuk után egy kukoricát, vagy napraforgót még kényelmesen tudunk termelni a területen. Így tudunk akár 2-3 növénykultúrát is lehozni egyazon földről, egy év leforgása alatt.

Antal Balázs megemlített ehhez kapcsolódva még egy lehetőséget: kukorica után szeptemberben repcét vetettek, az után pedig silókukorica került a földbe, amit októberben le tudtak vágni. Ez nyilván, rövidebb tenyészidejű silókukorica volt, de a lényeg, hogy működött a dolog, s öntözve ez is szép zöldtömeget adott.


A szakember kérdésünkre elmondta: száraz körülmények között azonban reálisabb a két-, de még inkább az egykultúrás kombináció. Csapadék és öntözés nélkül ugyanis annyira gyenge a kelés, hogy a befektetett költség már nem térül meg.

Azt is hozzátette: újabban szójavetőmag-előállítással és a zöldbab-termeléssel kísérleteznek az öntözött területeken, igyekeznek felkészülni a hibridkukorica-előállítás várható további visszaszorulására, kiváltására.