Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR389.71 FtUSD359.07 FtCHF397.77 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
de ez már réges rég elkezdődött. nézd meg milyen talaj van ott. nem véletlenül. ahol az elmúlt xx ezer évben nem képződött humusz, ott valszeg nem volt sose bőséges csapadék. értem hogy homokféleség, de ha homok folyton zöld, akkor ott is lesz humusz. a mintázat rajta volt azon az omsz térképen, mindig is ez lesz az eloszlás, a kérdés, hogy mennyi oszlik el így. jó évben ott lesz 450, itt 650, rossz évben itt lesz 400, ott meg 200. idei évről azt feltételeztük, hogy jó év lesz, aztán megbicsaklott bennem a hit pár hete, de most úgy néz ki, hogy inkább a 2014-es év jön. reméljük, leszámítva a 7 árvizet, bár lehet két nap múlva már abba úszunk. itt fog forogni a ciklon fölöttünk, tavaly augusztusban is ugyan ez volt... és már most nyakig van a rába.
Válasz Gatti #60064. hozzászólására
Én májusban 44 mm-t mértem. 2024.01.01-óta 123 mm esett, ugyanez 2022.01.01. és 2022.05.31. között 152 mm volt. Akkor minden idők legnagyobb aszálya volt, most pedig elég zöld minden. A különbség az előző évek második felének csapadéka miatt van. 2021. júniusa óta tartó szárazság alapozta meg a 2022-es aszályt, míg a 2023-as nyár csapadékos volt.
De az ellenkezőjét se bizonyította senki. Úgy tudom, ezek az esőcsinálós történetek ipari mennyiségben használtak hozzá ezüst-jodidot, nem tíz grammot, hanem tíz tonnát repülőnként. láttad te is az omsz elmőlt száz éves csaapadéktérképét, ami a mintázatát tekintve totál lefedte a 2022es évet. sok sok éve mondják, hogy sivatagosodik az alföld, már akkor is, amikor jégewrnek még nyoma nem volt. vagy mindenki beáldozza a tisza menti ártéri jó földjeit, hogy a tiszát kivezetve vízes foltok jöjjenek létre, vagy egy csepp eső nem lesz.
Ne bmeg. Aggregátor van, szivattyú van, ebből biztosan lesz munkája a Tűzoltoknak, gondolom szóltak is nekik,hogy kezdődik. Talán az Alföldre is elmegy a víz. De mi lesz a szunyogokkal? Egy hèt múlva 30fok felett lesz. Az neveli.
Már a hajnali órákra az MNSZ-nek köszönhetően egy kisebb esős, záporos rendszer érkezhet délnyugat felől amely a reggeli órákban tovább halad észak, északkelet felé. Ebben főleg délnyugaton már előfordulhat beágyazott zivatar.
A kisebb rendszer elvonulását követően várhatóan szakadozik a felhőzet de teljesen nem tisztul ki, sőt keleten, délkeleten akár borult, gyenge esős idő is lehet a kezdetekben.
Az események már a déli, kora délutáni órákban megindulnak délnyugat felől, ekkor már főleg a Dunántúlon és délen izolált és multicellás zivatarokra lehet számítani.
Az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok melyek főleg a Dunántúlon akár kisebb/nagyobb rendszerekbe is szerveződhetnek, itt az igen magas kihullható viz miatt 30-44mm akár extrém/károkozó felhőszakadásokra is esély nyílik. Délkeleten főleg a délután második felétől illetve kora estére indulhatnak az események. Főleg határon kívül és a határ mentén alakulhatnak ki hevesebb záporok, zivatarok melyek a nagyobb nyírásnak köszönhetően szupercellává, illetve rendszerré szerveződhetnek.
Késő esti órákban ahogy ránk fordul a ciklon úgy folyamatosan főleg a Dunántúlon, középen és északon újabb záporok, zivatarok, MKR-é összeállva foroghatnak egészen a hajnali, reggeli órákig további felhőszakadásokat okozva. Ezeken a területeken egész éjszaka szép villámshow lehet. Éjszaka délre és főleg a Dunától keletre már egyre szárazabb levegő áramlik, majd kedden délutánra már keleten folytatódhatnak az események gyengébb kivitelben.
A holnapi nap folyamán egy ma kimélyülő mediterrán ciklon fog tartózkodni felettünk. Ez a ciklon a következő 2 nap folyamán is felettünk lesz, majd csak kedd délután hagyja el fokozatosan hazánkat. Hétfőn még többfelé fog okozni konvektív csapadékot, heves eseményekre (jelenlegi forgatókönyv szerint) leginkább délen, illetve a Tiszántúlon van esély. A Dunántúlon a lassan mozgó cellák miatt inkább a felhőszakadás lesz a fő veszélyforrás.
Az ország nagy részén 1000-2000 j/kg CAPE lesz a jellemző, délkeleten illetve északnyugaton lesznek magasabb értékek. A helikalitás az a Tiszántúlon lesz magasabb, 200-300 körüli értékek lesznek jellemzőek, és itt is lesz a legnagyobb esély szupercellázásra. A nyírás a Tiszántúlon egy kelet felől érintő jet miatt általában 15-20 m/s körül lesz, délkelet felé lesznek a magasabb értékek. Az ország többi részén 5-10 m/s lesz a jellemző, így általában multicellás konvekció lesz a jellemző. A lassú, folyton változó cellamozgással együtt ez a két tényező az Észak-Dunántúlon fog okozni keményebb felhőszakadásokat. 30-50 mm, de lokálisan akár 70-100mm is előfordulhat.
A magas bizonytalanságot az okozza, hogy egyrészt a ciklon középpontja hol fog vonulni (ha északabbra megy el, akkor országhatáron belülre is jöhet az SC-zés, ha nyugatabbra akkor meg elmaradna a Dunántúli felhőszaki), a másik meg a délután a Tiszántúlra besodródó középszintű kiszáradás, amely pozitív hatással is lehet az eseményekre (szél, jégeső), de ronthat is a helyzeten.
Pozitív forgatókönyv esetén a délkeleten kialakuló szupercellákból akár erősen viharos 90km/h széllökések, illetve nagyobb méretű (2-3, akár 4 centis) jég is előfordulhat.
Dunántúl nyugati felén 30-40mm, a tiszántúlon 7-10mm várható. Persze mivel zivataros formában jön, lehet 0 vagy 20mm is. Mindenesetre az biztos hogy a nyugati dunántúl jóval többet kap majd, valamint a déli határ mentén lehetnek még nagy zivatarok. Egyelőre úgy néz ki a határon túl mennek majd délen, de ha fentebb jön akkor akár nagy pusztítás is lehet.
Nálunk nagy szórás volt a falu egyik szélen 60mm kb ott van a kukorica földem, másik szélen kb 25mm ott meg a napraforgóm, ez a hétfő keddi eső hátha hoz még esőt
Bocsi pont rosszul írtam. Szóval ami határon kívül jön azzal már nem sokat tud tenni mivel ott már létre jött a jégszemcse, viszont ami fölöttünk keletkezik azt tudná csökkenteni. Kérdés mennyire hatékony ez, vajon ha nem működne akkor baseball labda méretű jegek potyognának?
Érdekes az is hogy nem minden európai országban használják(, de pl a franciáknál igen, mégis hatalmas jegek potyognak arra mostanság.
Az pedig hogy befolyásolja e a csapadék eloszlást továbbra sincs 100% ig bizonyítva, persze ha lenen akkor se biztos hogy igaz volna. Én továbbra is azon a véleményen vagyok hogy ne nyúljunk bele az időjárásba mert annak beláthatatlan következményei lehetnek amiről sejtésünk sincs.
Valamint ugye nem olcsó eszközök
"A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik"
Persze ezzel nem akarok vitát szítani, ez csak az én véleményem, úgyse én döntök ezekről.
"1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban."
Nem elhanyagolható a feltètelezèse! De! Az igazi kár egy városban,legyen inkább lakott település,ahol a biztosítóknak annyi kára lesz,hogy nem tud fizetni! A háttèrben lehet ez fontosabb,mint a te meg èn pl. gabonám.
akkor te szavazz arra, hogy a te környékeden ne használják. ott az orosházi példa, elég gyorsan jött ioa is a kijózanító pofon. itt meg használjuk. mert minket meg 5-8 évente el szokott verni a jég rendesen, itt nem kis zivatarok vannak, hála Istennek, 10 éve nem volt számottevő jégkár. Tegnap is volt jég a zivatarban, egy hete is volt benne, de kárt nem tett. Lehet, ha nem megy a jéger, akkor egy héten belül kétszer veri el a határt a jég. kösz nem.
nah, akkor azért valaki tudhat valamit, ha egész nap ment, épp ezen a körzetben. ezt azért valaki kiszámolta, hogy itt nem kicsi a kockázat. vajon mi lett volna, ha nem megy egész nap?
"Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre"
még mindig nem ad az elméleted arra magyarázatot, hogy ha itt is kevesebb az eső, mint a szokásos (de még így is több, mint nálatok), akkor hol hullik ki a jéger miatt a csapadék? ha nálatok hiánytott 2022be 200 mm, itt meg 100 mm, akkor hol van ez? Azt mondod a jéger miatt kihullik, de hol????
másik, az ezüst jodid hogy tudja elérni, hogy a már megfagyott, apró jégszemcsék elolvadjanak? az ezüst jodid azt tudja elérni, hogy sokkal több gócpnt van a légkörben, amire kicapódik a pára, és nem egy teniszalbda esik le, hanem ezer borsó. tudtummal.
És azt esetleg nem számoltad még össze, hogy horvátból, vagy szerbiából hány sc NEM lép be az országba?
Pl tegnap a Koprivnica-Bjelovar-Eszék vonal előtt hány hullott porrá? Pedig ott nincs jégkármérséklő rendszer.
Márpedig egy szupercella is be tud hatolni az országba, ami pl horvátba vagy szerbiába jön létre. Ezekkel tud valamit kezdeni, de ami itt az országon belül alakul ki, azzal nem sokat, főleg ha SC. Ugye ezeknél azért keletkezik nagy jégméret mert az echo szintek között le föl mozog a jégszemcse(feláramlások miatt), ezáltal folyamatosan hízik.
Az ezüstjodid ezt akadályozná meg amíg kicsi a jégméret, de ezekkel már nem tud mit kezdeni. Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre.
Egyszerű az egész, nem kell használni a rendszert, nem tudom ezen mit nem lehet érteni
Fölösleges használni, láthatod hogy ilyen helyzetekben nem tud mit kezdeni a helyzettel. Így nem kell belenyúlni az időjárásba, mert az még mindig nem 100% os bizonyosság hogy nem befolyásolja az aszályt.
Jobb inkább hanyagolni ezeket a gépeket.
Te rosszul látod ezt a rendszert. A jègeső nem bejön,mert nem bírja el semmi,leesik. Ahol kialakul,ott esik. Egy dèli lègáramlás az Ezüstjodid varázsport,viszi èszakra,lehet,hogy a határtol befelè 40kmre lesz hatással. Azt sem mondta senki,hogy a lègáramlások,hova keverik el az anyagot,olyan szinten,hogy èppen egy 20kmes sávban 3kilomèteren semmi nincs,ott meg majd lesz jèg. Ez nem vaskupola vasfüggöny.
Ment egész nap, csak szart se ér. Esetleg ha határon kívül jön be egy jégeső azt megtudja fogni, de heves szupercella ellen esélytelen.
A pirossal jelzett részen egész nap ment elvileg.
Válasz Igazi Földönfutó #60039. hozzászólására
Ilyen nálunk is van,hogy mire ide ér,ketté válik,ki lyukad! Most azért nem panaszkodunk,de ez az állat szél már fel fújta,lassan porol kint a szántó!
Válasz medikus #60033. hozzászólására
Az mitől van,hogy a radaron a piros felhő több mint 100km-en keresztül jön,és közvetlenül előttünk megszűnik,majd miután átmegy felettünk visszavált pirosba,Mi meg kapunk pár szem esőt.
Szerencsére nem volt jég. De a csatorna felé már igen, kb a szélkeréktől már darálva volt a falevél az úton, arra több eső is volt. Megnéztem a csatornánál a búzát, szerencsére nem gyepálta meg.
60080 hozzászólás
Válasz envagyok2 #60077. hozzászólására
A héten árad a Duna is itt, egyébként is jó a vízállás, kíváncsi leszek, hol tetőzik majd.
Válasz Gandhy #60078. hozzászólására
Rá kell menni a halgazdálkodásra
Válasz envagyok2 #60077. hozzászólására
2014-ben gumihevederes kombájn aratott nálam ősszel, azt az évet annyira nem sírnám vissza
Válasz Gandhy #60074. hozzászólására
de ez már réges rég elkezdődött. nézd meg milyen talaj van ott. nem véletlenül. ahol az elmúlt xx ezer évben nem képződött humusz, ott valszeg nem volt sose bőséges csapadék. értem hogy homokféleség, de ha homok folyton zöld, akkor ott is lesz humusz. a mintázat rajta volt azon az omsz térképen, mindig is ez lesz az eloszlás, a kérdés, hogy mennyi oszlik el így. jó évben ott lesz 450, itt 650, rossz évben itt lesz 400, ott meg 200. idei évről azt feltételeztük, hogy jó év lesz, aztán megbicsaklott bennem a hit pár hete, de most úgy néz ki, hogy inkább a 2014-es év jön. reméljük, leszámítva a 7 árvizet, bár lehet két nap múlva már abba úszunk. itt fog forogni a ciklon fölöttünk, tavaly augusztusban is ugyan ez volt... és már most nyakig van a rába.
Válasz Bzs2 #60073. hozzászólására
a jeget ki fogja, de ami alatta van, azt nem igen.
Válasz Gatti #60064. hozzászólására
Én májusban 44 mm-t mértem. 2024.01.01-óta 123 mm esett, ugyanez 2022.01.01. és 2022.05.31. között 152 mm volt. Akkor minden idők legnagyobb aszálya volt, most pedig elég zöld minden. A különbség az előző évek második felének csapadéka miatt van. 2021. júniusa óta tartó szárazság alapozta meg a 2022-es aszályt, míg a 2023-as nyár csapadékos volt.
Válasz envagyok2 #60072. hozzászólására
Általános iskolai földrajzórán már úgy tanultuk, hogy Európa elsivatogosodása az Alföldről indul ki. Az bő 40 éve volt.
Válasz Gatti #60036. hozzászólására
Óballán volt jég, de szerintem kiheveri.
Válasz Gatti #60061. hozzászólására
De az ellenkezőjét se bizonyította senki. Úgy tudom, ezek az esőcsinálós történetek ipari mennyiségben használtak hozzá ezüst-jodidot, nem tíz grammot, hanem tíz tonnát repülőnként. láttad te is az omsz elmőlt száz éves csaapadéktérképét, ami a mintázatát tekintve totál lefedte a 2022es évet. sok sok éve mondják, hogy sivatagosodik az alföld, már akkor is, amikor jégewrnek még nyoma nem volt. vagy mindenki beáldozza a tisza menti ártéri jó földjeit, hogy a tiszát kivezetve vízes foltok jöjjenek létre, vagy egy csepp eső nem lesz.
Válasz Gatti #60070. hozzászólására
Ne bmeg. Aggregátor van, szivattyú van, ebből biztosan lesz munkája a Tűzoltoknak, gondolom szóltak is nekik,hogy kezdődik. Talán az Alföldre is elmegy a víz. De mi lesz a szunyogokkal? Egy hèt múlva 30fok felett lesz. Az neveli.
Válasz medikus #60069. hozzászólására
Már a hajnali órákra az MNSZ-nek köszönhetően egy kisebb esős, záporos rendszer érkezhet délnyugat felől amely a reggeli órákban tovább halad észak, északkelet felé. Ebben főleg délnyugaton már előfordulhat beágyazott zivatar.
A kisebb rendszer elvonulását követően várhatóan szakadozik a felhőzet de teljesen nem tisztul ki, sőt keleten, délkeleten akár borult, gyenge esős idő is lehet a kezdetekben.
Az események már a déli, kora délutáni órákban megindulnak délnyugat felől, ekkor már főleg a Dunántúlon és délen izolált és multicellás zivatarokra lehet számítani.
Az idő előrehaladtával egyre nagyobb területen alakulhatnak ki záporok, zivatarok melyek főleg a Dunántúlon akár kisebb/nagyobb rendszerekbe is szerveződhetnek, itt az igen magas kihullható viz miatt 30-44mm akár extrém/károkozó felhőszakadásokra is esély nyílik. Délkeleten főleg a délután második felétől illetve kora estére indulhatnak az események. Főleg határon kívül és a határ mentén alakulhatnak ki hevesebb záporok, zivatarok melyek a nagyobb nyírásnak köszönhetően szupercellává, illetve rendszerré szerveződhetnek.
Késő esti órákban ahogy ránk fordul a ciklon úgy folyamatosan főleg a Dunántúlon, középen és északon újabb záporok, zivatarok, MKR-é összeállva foroghatnak egészen a hajnali, reggeli órákig további felhőszakadásokat okozva. Ezeken a területeken egész éjszaka szép villámshow lehet. Éjszaka délre és főleg a Dunától keletre már egyre szárazabb levegő áramlik, majd kedden délutánra már keleten folytatódhatnak az események gyengébb kivitelben.
Válasz Gatti #60067. hozzászólására
Nyugat meg a Tiszántúl! De középen mi várható? Délelőtt-délután?
A holnapi nap folyamán egy ma kimélyülő mediterrán ciklon fog tartózkodni felettünk. Ez a ciklon a következő 2 nap folyamán is felettünk lesz, majd csak kedd délután hagyja el fokozatosan hazánkat. Hétfőn még többfelé fog okozni konvektív csapadékot, heves eseményekre (jelenlegi forgatókönyv szerint) leginkább délen, illetve a Tiszántúlon van esély. A Dunántúlon a lassan mozgó cellák miatt inkább a felhőszakadás lesz a fő veszélyforrás.
Az ország nagy részén 1000-2000 j/kg CAPE lesz a jellemző, délkeleten illetve északnyugaton lesznek magasabb értékek. A helikalitás az a Tiszántúlon lesz magasabb, 200-300 körüli értékek lesznek jellemzőek, és itt is lesz a legnagyobb esély szupercellázásra. A nyírás a Tiszántúlon egy kelet felől érintő jet miatt általában 15-20 m/s körül lesz, délkelet felé lesznek a magasabb értékek. Az ország többi részén 5-10 m/s lesz a jellemző, így általában multicellás konvekció lesz a jellemző. A lassú, folyton változó cellamozgással együtt ez a két tényező az Észak-Dunántúlon fog okozni keményebb felhőszakadásokat. 30-50 mm, de lokálisan akár 70-100mm is előfordulhat.
A magas bizonytalanságot az okozza, hogy egyrészt a ciklon középpontja hol fog vonulni (ha északabbra megy el, akkor országhatáron belülre is jöhet az SC-zés, ha nyugatabbra akkor meg elmaradna a Dunántúli felhőszaki), a másik meg a délután a Tiszántúlra besodródó középszintű kiszáradás, amely pozitív hatással is lehet az eseményekre (szél, jégeső), de ronthat is a helyzeten.
Pozitív forgatókönyv esetén a délkeleten kialakuló szupercellákból akár erősen viharos 90km/h széllökések, illetve nagyobb méretű (2-3, akár 4 centis) jég is előfordulhat.
Válasz kukaccsosz #60066. hozzászólására
Dunántúl nyugati felén 30-40mm, a tiszántúlon 7-10mm várható. Persze mivel zivataros formában jön, lehet 0 vagy 20mm is. Mindenesetre az biztos hogy a nyugati dunántúl jóval többet kap majd, valamint a déli határ mentén lehetnek még nagy zivatarok. Egyelőre úgy néz ki a határon túl mennek majd délen, de ha fentebb jön akkor akár nagy pusztítás is lehet.
Szerintetek lesz nálunk értékelhető csapadék ebből?
Ti mire számítanátok?
Hungaromet Nonprofit Zrt Facebook oldalán ma:
“Kiadós csapadékot okoz a ciklon felettünk……….szóval csónakokat elő!”
Válasz Gatti #60064. hozzászólására
Nálunk nagy szórás volt a falu egyik szélen 60mm kb ott van a kukorica földem, másik szélen kb 25mm ott meg a napraforgóm, ez a hétfő keddi eső hátha hoz még esőt
Május, nálunk szokásos lett kb 50mm- t kaptunk. Eshetett volna több is, de ez is hasznos.
Holnap megint veri Vas-megyét? A május hozott 1/4 évnyi csapadékot és nekem a keddi 60 mm-ből nem is jutott.
Válasz hasutas1 #60060. hozzászólására
Az első júniusi hétre mik a kilátások Főnök?
Válasz envagyok2 #60055. hozzászólására
Bocsi pont rosszul írtam. Szóval ami határon kívül jön azzal már nem sokat tud tenni mivel ott már létre jött a jégszemcse, viszont ami fölöttünk keletkezik azt tudná csökkenteni. Kérdés mennyire hatékony ez, vajon ha nem működne akkor baseball labda méretű jegek potyognának?
Érdekes az is hogy nem minden európai országban használják(, de pl a franciáknál igen, mégis hatalmas jegek potyognak arra mostanság.
Az pedig hogy befolyásolja e a csapadék eloszlást továbbra sincs 100% ig bizonyítva, persze ha lenen akkor se biztos hogy igaz volna. Én továbbra is azon a véleményen vagyok hogy ne nyúljunk bele az időjárásba mert annak beláthatatlan következményei lehetnek amiről sejtésünk sincs.
Valamint ugye nem olcsó eszközök
"A rendszer kiépítésének költsége 2 milliárd forintba került, melyből 200 millió forintot az agrárkamarai tagdíjakból finanszíroztak, míg a fennmaradó részt a vidékfejlesztési program során kiírt pályázaton elnyert összeg biztosította.
Fenntartásának költségeit 1,5 milliárd forint éves összegre becsülik"
Persze ezzel nem akarok vitát szítani, ez csak az én véleményem, úgyse én döntök ezekről.
"1946-ban Dr. Bernard Vonnegut osztrák atmoszférakutató és csapata rájött, hogy hogyan tudnak mesterségesen csapadékképződést kiváltani a felhőkben. A kísérletek során sót, illetve jódot használtak a folyamatok kiváltásához. A hatvanas évek során az amerikai hadsereg a vietnámi háború során fegyverként alkalmazta az esőcsinálást. Az úgy nevezett Popeye-hadművelet során a délkelet-ázsiai országban kialakuló monszunidőszakot elnyújtották és súlyosabbá tették az esőzések okozta károkat, amelynek segítségével az ellenséges csapatok mozgását nehezítették meg. 1977-ben született meg az a nemzetközi megállapodás, amelynek értelmében az időjárás manipulálását nem lehet bevetni katonai célok kiaknázása érdekében. A 2010-es évekre már 52 országban végeznek időjárás befolyásolást, többek közt Indiában és Oroszországban."
Válasz envagyok2 #60058. hozzászólására
Onnan fog jönni. Aztán már az is látszik, hogy a jégerrel szanaszét fogják lűni, igazi szájenszfiksön lesz.
Kapjátok az ívet majd rendesen.
Válasz envagyok2 #60057. hozzászólására
Nem elhanyagolható a feltètelezèse! De! Az igazi kár egy városban,legyen inkább lakott település,ahol a biztosítóknak annyi kára lesz,hogy nem tud fizetni! A háttèrben lehet ez fontosabb,mint a te meg èn pl. gabonám.
Válasz hasutas1 #60054. hozzászólására
ez most megint nem macskaszarnak tűnik, máshol ennél lényegesen kisebbet mutatnak. ez is adria felől fog jönni?
Válasz Gatti #60051. hozzászólására
akkor te szavazz arra, hogy a te környékeden ne használják. ott az orosházi példa, elég gyorsan jött ioa is a kijózanító pofon. itt meg használjuk. mert minket meg 5-8 évente el szokott verni a jég rendesen, itt nem kis zivatarok vannak, hála Istennek, 10 éve nem volt számottevő jégkár. Tegnap is volt jég a zivatarban, egy hete is volt benne, de kárt nem tett. Lehet, ha nem megy a jéger, akkor egy héten belül kétszer veri el a határt a jég. kösz nem.
Válasz Gatti #60047. hozzászólására
nah, akkor azért valaki tudhat valamit, ha egész nap ment, épp ezen a körzetben. ezt azért valaki kiszámolta, hogy itt nem kicsi a kockázat. vajon mi lett volna, ha nem megy egész nap?
Válasz Gatti #60053. hozzászólására
"Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre"
még mindig nem ad az elméleted arra magyarázatot, hogy ha itt is kevesebb az eső, mint a szokásos (de még így is több, mint nálatok), akkor hol hullik ki a jéger miatt a csapadék? ha nálatok hiánytott 2022be 200 mm, itt meg 100 mm, akkor hol van ez? Azt mondod a jéger miatt kihullik, de hol????
másik, az ezüst jodid hogy tudja elérni, hogy a már megfagyott, apró jégszemcsék elolvadjanak? az ezüst jodid azt tudja elérni, hogy sokkal több gócpnt van a légkörben, amire kicapódik a pára, és nem egy teniszalbda esik le, hanem ezer borsó. tudtummal.
Válasz Gatti #60053. hozzászólására
És azt esetleg nem számoltad még össze, hogy horvátból, vagy szerbiából hány sc NEM lép be az országba?
Pl tegnap a Koprivnica-Bjelovar-Eszék vonal előtt hány hullott porrá? Pedig ott nincs jégkármérséklő rendszer.
Válasz .Richard. #60050. hozzászólására
Márpedig egy szupercella is be tud hatolni az országba, ami pl horvátba vagy szerbiába jön létre. Ezekkel tud valamit kezdeni, de ami itt az országon belül alakul ki, azzal nem sokat, főleg ha SC. Ugye ezeknél azért keletkezik nagy jégméret mert az echo szintek között le föl mozog a jégszemcse(feláramlások miatt), ezáltal folyamatosan hízik.
Az ezüstjodid ezt akadályozná meg amíg kicsi a jégméret, de ezekkel már nem tud mit kezdeni. Amit viszont elér hogy ha üzemeltetik akkor az apró jégszemcsék (amik akár "elutazhatnak" több 100 km et) elolvadnak és ezáltal az adott helyen kihullik a csapadék nagy része. Ezért nem jut el sokszor keletre.
Egyszerű az egész, nem kell használni a rendszert, nem tudom ezen mit nem lehet érteni
Válasz Gatti #60051. hozzászólására
Nem is állították soha róla,hogy ha működik nem lesz jég!
Válasz .Richard. #60048. hozzászólására
Fölösleges használni, láthatod hogy ilyen helyzetekben nem tud mit kezdeni a helyzettel. Így nem kell belenyúlni az időjárásba, mert az még mindig nem 100% os bizonyosság hogy nem befolyásolja az aszályt.
Jobb inkább hanyagolni ezeket a gépeket.
Válasz Gatti #60047. hozzászólására
Te rosszul látod ezt a rendszert. A jègeső nem bejön,mert nem bírja el semmi,leesik. Ahol kialakul,ott esik. Egy dèli lègáramlás az Ezüstjodid varázsport,viszi èszakra,lehet,hogy a határtol befelè 40kmre lesz hatással. Azt sem mondta senki,hogy a lègáramlások,hova keverik el az anyagot,olyan szinten,hogy èppen egy 20kmes sávban 3kilomèteren semmi nincs,ott meg majd lesz jèg. Ez nem vaskupola vasfüggöny.
Válasz Gatti #60047. hozzászólására
Hát amit Debrecen és környéke most kapott... tényleg szart sem ért!
Válasz K__K #60030. hozzászólására
Ja kèrtèk tavaly,ki kell kapcsolni, akkor nem lesz szárazság.
Válasz szmarton131 #60045. hozzászólására
Ment egész nap, csak szart se ér. Esetleg ha határon kívül jön be egy jégeső azt megtudja fogni, de heves szupercella ellen esélytelen.
A pirossal jelzett részen egész nap ment elvileg.
Válasz szmarton131 #60045. hozzászólására
Ki van kapcsolva,hogy a hívőknek essen az eső!
Válasz Gatti #60042. hozzászólására
Én a búzámat féltem nagyon
Hol van ilyenkor a jégkár mérséklő rendszer, nem lőtték most vagy mivan?
Válasz medikus #60040. hozzászólására
Többek között ma is igy volt,szerencse ,hogy tegnap lejött egy tízes,az itt már nagy szám.
Válasz Igazi Földönfutó #60039. hozzászólására
Erre én is szeretném tudni a választ,
általában mi is így járunk
Az elmúlt napok erdménye 0.0000
Válasz szmarton131 #60041. hozzászólására
én csak pár képet láttam, nem szép látvány. Azért a 3-4cm es jegek már nagy károkat tudnak csinálni.
Debrecen környékén nézte már valaki a határt? Ki sem merek menni, a kiskerteket szétverte a jég!
Válasz Igazi Földönfutó #60039. hozzászólására
Most azért nem panaszkodunk,de ez az állat szél már fel fújta,lassan porol kint a szántó!
Ilyen nálunk is van,hogy mire ide ér,ketté válik,ki lyukad!
Válasz medikus #60033. hozzászólására
Az mitől van,hogy a radaron a piros felhő több mint 100km-en keresztül jön,és közvetlenül előttünk megszűnik,majd miután átmegy felettünk visszavált pirosba,Mi meg kapunk pár szem esőt.
Válasz R Sándor #60029. hozzászólására
70-en túl vagyok ,de ilyet még nem éltem meg,de azért még reménykedek.
Válasz medikus #60034. hozzászólására
13 nap 120 mm is?
Válasz Bzs2 #60032. hozzászólására
Szerencsére nem volt jég. De a csatorna felé már igen, kb a szélkeréktől már darálva volt a falevél az úton, arra több eső is volt. Megnéztem a csatornánál a búzát, szerencsére nem gyepálta meg.
Válasz medikus #60034. hozzászólására
Itt 2010ben volt utoljára hogy nagyobb eső után 2 órával álljon a víz szántón
Válasz R Sándor #60029. hozzászólására
A mi homokunkon nem áll víz! Az el nyeli!
Válasz K__K #60030. hozzászólására
Ki van kapcsolva! Hogy essen az eső!
Válasz Gatti #60026. hozzászólására
Majdnem infarktust kaptam... Azt hittem Miklóson fényképezték...
Válasz K__K #60030. hozzászólására
Az csak arra jó hogy nyáron a kisebb esőket elűzze.