Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR391.7 FtUSD361.27 FtCHF400.8 FtGBP459.98 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz tusalevi #22800. hozzászólására
Itt is jó a hőmérséklet egy jó ideje. De borzasztó pára is társul hozzá. Amire felszárad az éjszakai pára, addigra délután lesz szinte. Késő délután még újra jön a harmat.
Üdv mindenkinek! Ilyen időjárásban mennyit szárad a kukorica vajon? Ma mèrtünk vizet. 22,5. A levele még zöldes. Ilyenkor még kellene vizet leadnia, ha nincs a levél lesülve?
Amin van ilyen, azt le, hátha ad 4q-t és akkor visszahozza az artás díját. Nálunk a második év aszályos. 2020-ban 110q volt az üzemi átlag, tavaly 75q, az ide év eddig 20q.
30-40 aranykoronás földek. Beleraktuk a drága műtrágyát és ez lett belőle, illetve finanszírozzuk a jövő évet.
Válasz .Feco. #22780. hozzászólására
Kösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
A sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Valami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Száraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Kösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Egyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
Borsodban meg konkrétan megaszondták hogy drága a gáz, oszt vigyed a kukoricád ahov akarod.
Így aztán jól megbíztattak a kukorica termesztéssel 23-ra.
Annyi lesz csak amennyit a csőtörő és a tákolt mákolt góré elbír!
R.A.G.T texerot vetettem két darabba 3x15-ös műtrágya 300kg/ha magágy készítéskor és 2.35t/ha lett a termés. Békésben ahol lakom amit nem zúztak vagy sillóztak le 50-1000kg volt a termés az öntözöttek 5-6tonnát bírtak kicsikarni a tengeriből.
Esik 100 milli eső és már megy a turkálás hogy toxin....3 vagy 4 éve volt amikor az üres kocsit elég volt behúzni a földekre annyi eső esett ősszel.... Szaggatták szét a kocsikat, kombájnokat annyit húzgálták őket... Bezzeg a behozott román, ukrán kukorica az patika.... Turkálunk, turkálunk miközben jó ha meglesz a 3,5 millió tonna....
Mi meg csak közép- és hosszú tenyészidőt vetünk, itt a 300-as fao-k megállnak 9-10 tonnánál bármilyen legyen is rájuk az idő, viszont ha rossz év van akkor 0-3-5 tonna mint most, bár lemegy a vizük 13-14%-ra...
a 400-asok vége és az 500-asok termik a rekordokat, hozzák rossz években a 8-10 tonnát, jó években viszont 15-16-18 tonna, de sosincs 16-18% alatt. Hiába lesz 13% a vize akkor is szárítani kell, mert különben toxinos lesz, meg csirázik, szóval nincs értelme 16-17 alatti kukoricának (ráadásul komoly pergési és szemtörési veszteség van 16-18% alatti aratáskor), így mi nem termelünk rövid tenyészidőt...
Az öntözésről is mást gondolok: ide aki öntözött az arat, aki nem öntözött az már silóz vagy azt sem kell, öntözve 10+ tonna lesz mind... Átlagos évben 60-90 mm kijuttatva simán van +3-4 tonna ami bőven fedezi a többletköltséget, de akkor is ott van a termésbiztonság, amit nem lehet pénzben kifejezni.
Szia!
Újra van fémzárolva és csomagolva, hogy biztos legyen csirája. Sok probléma volt a kereskedők tárolásával és elvesztette a csirát, igy garantálják, hogy megfelelő a minősége.
Jónak nézz ki,a pio aqvamaxtól is jobban bírta a szárazságot, csövek is hasonlóak. Nem egy látványos növekedésű kukorica de nagyon bírja szárazságot, majd a mázsa megmutatja a pio- hoz képest mit is tudott
_fill_540x300_0.jpg)
23607 hozzászólás
Válasz Gabi 07 #22802. hozzászólására
S milyen fajtát "tisztelhetünk" benne?
Válasz szgyuri82 #22805. hozzászólására
Nem volt homogen a terulet, de ami bekotott az egeszseges cso volt.
Válasz k-roy90 #22799. hozzászólására
Ilyen csövek vannak rajta és 2,8 tonnát tudott? A nemjóját!
Válasz tusalevi #22800. hozzászólására
Itt is jó a hőmérséklet egy jó ideje. De borzasztó pára is társul hozzá. Amire felszárad az éjszakai pára, addigra délután lesz szinte. Késő délután még újra jön a harmat.
Válasz Gabi 07 #22802. hozzászólására
Bad luck, tőlem cca. 5 km-re is ment a zúzó 15 hektáron, egy árva cső nem volt a táblán, homokos terület és rossz fajtaválasztás
Válasz Gandhy #22801. hozzászólására
RZ-vel 
Itt meg volt betakarítás helyett, letakarítás!
Ennek jó volt a vize, "szép" száraz volt.
Negatív rekord termés.
ma rámértem a korai vetésű P9978-ra: 16,2 és 17-es, kicsit megnyugodtam, mert azzal riogattak, hogy 21 alá nem néz be
a későbbi vetésű közelébe sem merek a mérővel menni egyelőre
szemre 7-8 tonnát mutat
Válasz szgyuri82 #22798. hozzászólására
Szia. Màr 80% ba nem zöld. Nàlunk 2 hete jò idő van. 15-18C ( Erdèly)
Pioneer 9415/9889
2,8t/ha 15%viz.
A szomszedos parcellaval egy napon lett vetve - dkc 5075 - azon cső sem lett…
Válasz tusalevi #22797. hozzászólására
Szia. Még annak is zöldes a levele és a szára? Az a baj, mostanában marha nagy a pára is. Naponta csak pár óra van amikor ténylegesen száradni tudna.
Válasz szgyuri82 #22796. hozzászólására
Szia.
En probakènt mult kedden mèrtem. 23% as volt , es a tegnap ugyan Z 18.8%
6 nap alatt ment le 4.2%.
330 fao koruli Pio
Üdv mindenkinek! Ilyen időjárásban mennyit szárad a kukorica vajon? Ma mèrtünk vizet. 22,5. A levele még zöldes. Ilyenkor még kellene vizet leadnia, ha nincs a levél lesülve?
Válasz GREVEN #22792. hozzászólására
Nekem a HSA3 össze van véve teljesen és gó, nem rántja le meg nem darál.
Válasz geniusfifa10 #22793. hozzászólására
Felénk a negativ rekord 2q/ ha 22 vizzel,
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Miénk hasonló volt, most fejeztük be. 4 mázsa/ha...
Válasz csferri #22790. hozzászólására
Föl nem tudja szedni a földről egyik sem, de az automata törőléc állítás aranyat ér.
Az ilyen kis gránátokat szinte tökéletesen szedi le. Nem rántja le a fosztórésen és darálja le mint az összes többi.
Nagyon jó találmány.
Válasz Balázs. #22787. hozzászólására
Amin van ilyen, azt le, hátha ad 4q-t és akkor visszahozza az artás díját. Nálunk a második év aszályos. 2020-ban 110q volt az üzemi átlag, tavaly 75q, az ide év eddig 20q.
30-40 aranykoronás földek. Beleraktuk a drága műtrágyát és ez lett belőle, illetve finanszírozzuk a jövő évet.
Válasz GREVEN #22789. hozzászólására
Mert az fölszedi a földről is?
Azt hiszem az idei évben az Olimac adapterek a gazdák legjobb barátai az aszályos részeken.
Sok pénzt tudnak idén keresni a többihez képest.
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Nálunk is ez a helyzet, ott tartunk hogy nem lesz mit adni az állatoknak.
Komárom megye
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Azért le fogjátok aratni?
Innovation, always OFF
Szegény kukorica erőlködött volna az aszályba, de virágzáskor, csőképződéskor csak az aszály volt az erősebb.
Válasz Géza15 #22784. hozzászólására
Elég gyenge ehhez!!
Sajnos nálunk ilyen lett az év. Minden tizedik szálon van egy ilyen.
Válasz Boraki #22782. hozzászólására
Nem, még itt a napraforgókat is a most vágják.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólására
Érdeklődnék, esetleg le lett vágva a dragster azóta?
Válasz .Feco. #22780. hozzászólására
Kösz! Értem.
Például a tavalyi 13 tonnásunk is csak 14 vagy 16 soros volt, már nemtudom pontosan, de inkább 14. Idén 14 sor van azon amit néztem ezt biztosan tudom, de nem néz ki rossznak, a tavalyinál biztos kevesebb lesz, pár hét múlva megtudjunk. Haszonban viszont kijohetunk ugyanúgy, nagyjából kalkuláltam.
De visszatérve a csövekre, például néztem a közelben egy silot, nemtudom milyen fajta, masodvetes volt, öntözetlen, de 18 soros csövekkel, de akkor fajtája válogatja.
Válasz Rabó001 #22779. hozzászólására
A sorok száma fajtafüggő, az, hogy egy sorban hány szemet hoz a korai fejlődés határozza meg, aztán a virágzáskor dől el, hogy ebből mennyi termékenyül meg, de ha utána szárazság van akkor azt sem mindet neveli ki. Ugyanígy fajtajelleg hogy hány hónaljból hoz csövet, vannak fajták amelyek sok csövet hoznak, aztán egyszerűen nem porozzák be amire nincs víz, míg más fajták eleve kevés csövet hoznak. Ez a második víztakarékosabb, de limitálhatja a termést. Az első kedvező körülmények között jó, de ha szűkös a víz vagy a tápanyag akkor elpazarol egy csomót a növény olyan termésre, amit később nem használ semmire...
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Valami még eszembe jutott. Az hogy egy kukorica cső hány soros lesz, az fajta függő is? Tápanyagtol, víz ellátástol nyilván függ, meg hogy mikor kapja a vizet.
Válasz mtz1221 #22777. hozzászólására
Noteszed legyen, a garázsba én is a falra írkáltam, a muter meg a nyáron lemeszelte
Nálam meg a pio pont annyival tud többet, amennyivel vizesebb a kb ugyanolyan fao-s dekalbnál. 14- ben a dekalban 20+%-os penészes szem volt, a pio-ban meg 8%-ék azóta nincs dekalb. Pár napja belepróbáltunk idén is, igaz nem lesz 1 tonna sem de nem volt benne penészes, a többivel meg már kötözködnek rendesen az átvevők. Ott bactam el hogy nem tettem 217-est is a 725-ös mellé, mert azok folynak 2 tonna körül, de fel lett írva a műhelybe hogy ezentúl fele fele lesz.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Száraz évben nálam a dekalb 4590 ugyan annyit adott, mint a ragt Oxxygenje.
Egy nemesítőházon belül van több hibrid, amelyek némelyike egy adott területen tud jól teremni, vagy elmarad. Más területen lehet fordítva lessz.
Nálam a KWS 380-400 hibridjei jöttek be.
Elég sokáig keresgéltem, mire "véletlenül" rátaláltam melyik fajtáknak felelnek meg az én körülményeim.
Piot még nem próbáltam, de a szomszédomnka volt N-O1. Mindjárt abban az évben láttam, hogy nem arra a parcellára való. 8 km-rel odébb meg rekordot termett.
Válasz .Feco. #22771. hozzászólására
Kösz. Én csak kis területen nyomom, nem olyan fullos technológiaval mint te, de az alapok rendben vannak, a föld is jó, most már több éve Pioneer PR37N01. Megnéztem évekre visszamenőleg, 8-15 t/ha termések voltak. Tavaly 13 volt, de pénzben tavaly jött össze a legtöbb egy hektárról.
Nyilván ez a kis terület nem akkora összehasonlítási alap.
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólására
Van!!!
Földszomszéd Pios én Dekalbos évtizedek óta.
Hol neki jobb, hol nekem, hol egyforma.
De nem váltunk.
Azért legyenek már az embernek elvei
Válasz Ares 826 #22745. hozzászólására
70 a csepegtető, 30-40 az üzemanyag,kb ennyi volt a költség /ha. Meg a munka vele. 5q helyett lett 60-120q.
Eddig dekalb volt... szerintem is a legjobb , de föld is kell hozzá...
Itt sajnos nagyon heterogén a föld....szántó egy táblán belül s3-s5 minőségű....dimbes dombos, eres -sülős részekkel .... Ilyen földön a gyenge nemesítőhaz kukija terem annyit mint dkc...
Szóval a dkc a legjobb hibrid, de kell neki a jó minőségű föld!
Válasz Rabó001 #22770. hozzászólására
Egyszerű oka van, magasan a legjobb fajták, a többiek csak kullognak utána.. Régen elsősorban Pioneer-osok voltunk, de egyszerűen lemaradtak a Dekalbok mögött... A többi nemesítőhez pedig eleve más ligában játszik. Az LG ls az RAGT eleve kiszelektált DKC genetikát használ, a Syngenta és Saaten nyugat-Európára nemesít, ahol mások a körülmények mint nálunk, az olyanok, mint a Martonvásár vagy a Szegedi kutatóintézet pedig hagyományos nemesítéssel dolgozik, míg pl. a DKC és a Pioneer gyakorlatilag génszerkesztéssel (kicsit bonyolult leírni, de fantasztikus, magyar pénzforrásokból kivitelezhetetlen technológia), ami behozhatatlan versenyelőnyt biztosít az amerikai fajtáknak. Az egyes fajták között olyan kicsi az árkülönbség, hogy nem kérdés, hogy megéri-e...
Válasz .Feco. #22763. hozzászólására
Van valami oka is ennek a Dekalb fanatizmusnak? Más nemesítő cégek szóba se jöhetnek, Pioneer se?
Válasz DDT #22755. hozzászólására
Borsodban meg konkrétan megaszondták hogy drága a gáz, oszt vigyed a kukoricád ahov akarod.
Így aztán jól megbíztattak a kukorica termesztéssel 23-ra.
Annyi lesz csak amennyit a csőtörő és a tákolt mákolt góré elbír!
Válasz lupijani84 #22767. hozzászólására
Köszönöm az infót!
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólására
R.A.G.T texerot vetettem két darabba 3x15-ös műtrágya 300kg/ha magágy készítéskor és 2.35t/ha lett a termés. Békésben ahol lakom amit nem zúztak vagy sillóztak le 50-1000kg volt a termés az öntözöttek 5-6tonnát bírtak kicsikarni a tengeriből.
Válasz DDT #22755. hozzászólására
Esik 100 milli eső és már megy a turkálás hogy toxin....3 vagy 4 éve volt amikor az üres kocsit elég volt behúzni a földekre annyi eső esett ősszel.... Szaggatták szét a kocsikat, kombájnokat annyit húzgálták őket... Bezzeg a behozott román, ukrán kukorica az patika.... Turkálunk, turkálunk miközben jó ha meglesz a 3,5 millió tonna....
Válasz Sk Laci #22764. hozzászólására
Néha van más is, de elsősorban integrált gazdáknál vagy gyenge területen, ahol normális kukoricát lehet termelni oda csak dekalb!
Válasz .Feco. #22763. hozzászólására
Csak Dekalbokat vetsz, vagy más nemesítőház terméke is labdába rúg nálad?
Válasz Gandhy #22752. hozzászólására
Mi meg csak közép- és hosszú tenyészidőt vetünk, itt a 300-as fao-k megállnak 9-10 tonnánál bármilyen legyen is rájuk az idő, viszont ha rossz év van akkor 0-3-5 tonna mint most, bár lemegy a vizük 13-14%-ra...
a 400-asok vége és az 500-asok termik a rekordokat, hozzák rossz években a 8-10 tonnát, jó években viszont 15-16-18 tonna, de sosincs 16-18% alatt. Hiába lesz 13% a vize akkor is szárítani kell, mert különben toxinos lesz, meg csirázik, szóval nincs értelme 16-17 alatti kukoricának (ráadásul komoly pergési és szemtörési veszteség van 16-18% alatti aratáskor), így mi nem termelünk rövid tenyészidőt...
Az öntözésről is mást gondolok: ide aki öntözött az arat, aki nem öntözött az már silóz vagy azt sem kell, öntözve 10+ tonna lesz mind... Átlagos évben 60-90 mm kijuttatva simán van +3-4 tonna ami bőven fedezi a többletköltséget, de akkor is ott van a termésbiztonság, amit nem lehet pénzben kifejezni.
Válasz Cajg #22761. hozzászólására
köszi az infót! :)
Válasz Gatti #22754. hozzászólására
Szia!
Újra van fémzárolva és csomagolva, hogy biztos legyen csirája. Sok probléma volt a kereskedők tárolásával és elvesztette a csirát, igy garantálják, hogy megfelelő a minősége.
Válasz Balázs. #22758. hozzászólására
Köszönöm a választ, gondolkodom hogy kipróbálom valamelyik fajtát csak itt a környékben nem nagyon hallani hogy vetnének bármelyik fajtajukbol is...
Válasz borsos.akos93 #22753. hozzászólására
Oxxygen volt tőlük régebben, kb azt tudta, mint a DKC 4590. Száraz év volt az is.
Válasz Boraki #22757. hozzászólására
Jónak nézz ki,a pio aqvamaxtól is jobban bírta a szárazságot, csövek is hasonlóak. Nem egy látványos növekedésű kukorica de nagyon bírja szárazságot, majd a mázsa megmutatja a pio- hoz képest mit is tudott