Az Agroinform Portál adatvédelmi szabályzatának Adatfeldolgozókra vonatkozó pontja az Adatfeldolgozók személye kapcsán módosult. A módosított dokumentum ITT érhető el.
Gázolaj árak603 FtBenzin árak600 FtEUR389.71 FtUSD359.07 FtCHF397.77 FtGBP457.25 Ft
Hirdetés
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy a fórumban tett bejegyzések vonatkozásában az Agroinform.hu
üzemeltetője felelősséget nem vállal. A jogi felelősség, a bejegyzés írót, hozzászólót terheli.
A fórum szabályzatáról további információ itt.
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólására
Mi sem érünk sz.rt sem.
Olyan szerződést ami gyakorlatilag érvénytelen (ak.-n terület-n a tizedes vesszők rossz helyen), jeleztük, nem "fogadtuk el", a kamara, földhivatal átnyomta.
Egy nagyon egyszerű dolgot kellett volna/kellene megérteni.
Ha egy adásvételi kifüggesztésre nincs elfogadó, vagy csak egy, akkor ahhoz nem kell tab/nak állásfoglalás. Azt a hatóságnak saját jogkörén belül kell elbírálni, nem kell állásfoglalást kérni.
Tokéletesen mutatja a magyar ügyvédi kar fölkészületlenségét, hogy még egy ügyvédnek sem jutott eszébe az elmúlt 5 évben, hogy ha a hatóság nem így jár el, akkor bíróságra vigye az ügyet.
Ja és utána odamegy az eladóhoz hogy ugy is csak ő tudja megvenni és toredékét igéri mint én es kénytelen neki eladni a főldet... igy megy ez. Ahol ninvsen helyi tab ott soha nem volt gondom ott a nak korrekt volt.
Sajnos van ilyen. 2 faluval odébb engemet már kaszalt el ugy hogy nem ad vélemenyt második felszólitásra sem. Aztán a nak meg ennek hiányában nem adja meg az okét. Mert a helyi kiskiraly a foldbizottság... helység neve vámosszabadi.
Olyan szokott azért lenni, hogy osztatlan közös tulajdonú tábla esetén elfelejtik kiírni Magyarország.hu-ra hogy egy bizonyos tulajdoni hányadot vesz meg, ezért tűnhet úgy, hogy 12 hektár-t vett, holott csak egy részét.
Nem olyan rég én is nézegettem és erre is láttam olyan hogy 2 helyrajzi szám volt felrakva egyszerre. Valamint olyan furcsaságokat is láttam hogy pl 12 hektár 1,5 milláért meg olyat is hogy pl 1,5 hektár 6 milláért és nem is egy volt ilyen. Gondolom a magas árat azért írják hogy ne jelentkezzen rá senki ( nemtudom ez mennyire lehet szabályos) a másiknál pedig szerintem ő állhat az első helyen de akkor se értem hogy írhatnak be 12ha-ra 1-2 millát.
Válasz quercuserdesz #5956. hozzászólására Az árak ki vannak írva külön külön is, csak bele van írva a szerződésbe hogy A felek kijelentik hogy: A termőföldek dologösszességet képeznek és csak együttesen képezik az adásvétel tárgyát.
Ha az eladó földműves, és rendelkezik mezőgazdasági üzemközponttal, akkor eladhatja egybefoglalt vételáron a földjeit akkor is, ha egymással nem szomszédosak.
Válasz R Sándor #5945. hozzászólására
Na ez is egy érdekes felvetés. Szerintem én is láttam már ilyen kifüggesztést, ahol több föld volt egy szerződésben eladva, és szerintem nem egymás mellettiek.
Nemtudom hogy az ilyen az törvényileg tilos-e.
A múltkor más ügyben nézegettem utána az elővásárlási jognak, nem kimondottan földnél, hanem hogy egyáltalán mi az pontosan. És mindenhol azt találtam, hogy az elővásárlásra jogosult csak a meglévő szerződést fogadhatja el, semmit nem módosíthat rajta, még a fizetés módját sem.
Válasz csferri #5952. hozzászólására Nem szomszédosak ,110/6 meg 110/8 meg 110/10 egy táblában vannak de nem szomszédosak .És az egyik osztatlan közös már csak ketten vagyunk benne.
Sziasztok!
Egybefoglalt adásvételi szerződést csak egymás mellett lévő területekre lehet írni. Ha nem szomszédosak akkor el fogják utasítani.
De egy észrevételt benyújtani sosem árt.
Üdv.:Csuti
Üdv Adott egy adásvételi szerződés, egy tulajdonostól amelyben 3 db föld szerepel, mindhárom földre elővásárlási jogom van de én csak 2 darab földet szeretnék megvásárolni. A szerződésben van egy mondat, hogy: A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,az árak külön külön fel vannak tüntetve. Tehát ha én élni akarok az elővásárlási jogommal mind három földet meg kell vásárolnom?? Vagy meg vehetem azt a kettőt amelyik engem érdekel és az eredeti vevőnek marad az egy??
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
-Ha a felesbérleti szerződésen az aláírásokat két tanú hitelesíti akkor az magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi, akkor az teljes bizonyító erejű magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést közjegyző készíti, akkor az közokirat.
A Földhivatalnak a fb-i szerződést jóváhagyó Határozata az közokirat.
Viszont a magánokirat fb-i szerződés jóváhagyó záradékkal ellátott példánya az sem közokirat.
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
Ezt itt a fórumon is olvastam korábban, de ezt még akkor írták mikor még nem lehetett hivatkozni vevőként a társtulajdonosi elővásárlási jogra..., ez így, ebben az esetben is igaz még szerinted?
Na látod, ez elképzelhető... Ha meg azonos szintűek vagytok, akkor már lehet a szerződésbe beleírták (mert itt bele szokták), hogy ha azonos szintű ember bejelentkezik, úgy az lesz a vevő, akivel a szerződést aláírta az eladó.
Válasz krisz19 #5928. hozzászólására
Ebben az esetben nem számít a társtul elővásárlási jog, mert az csak nem társtul vevővel szemben lenne szempont.
Itt a 20km belüli vs. helyben lakó rangsor játszik, ahol te vagy a nyerő.
Igen, igen, ebben igazad van, pár éve még úgy volt itt is, de egy Alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva egy ideje már lehet hivatkozni a társtulajdonos elővásárlási jogára vevőként is.
Köszönöm a tanácsot, kerestem, sőt van, de ő azt mondja, hogy mivel a társtulajdonos elővásárlási joga magasabb rendű a többi elővásárlási jognál, így az "alacsonyabb rendű" elővásárlási jogosultságokat a földhivatal már nem veszi figyelembe, csak a legmagasabbat, fentebb írtam is erről részletesebben, olvasgatva több fórumot, sajnos én is erre jutottam.
De lehet én tévedek, ezért gondoltam itt megkérdezem, hátha volt már valakinek konkrét esete.
Köszönöm szépen válaszod. Ez biztos? Volt már ilyen konkrét eseted esetleg?
Ugyanis, leírom, hogy én mire jutottam, első körben nekem is ez lett volna a logikus, de aztán többször olvasgatva a törvényt, meg ilyen-olyan ügyeket végül arra jutottam, hogy azonos elővásárlási ranghelyen állunk. Mégpedig azért, mert elővásárlási jogcímre hivatkozva mindig a "legerősebbre" szokás hivatkozni, vagyis arra kell, jelen esetben ez a társtulajdonosi pozíció, ami mindent visz. Magasabb rendű, mint a 20 km-en belül lakó, vagy a helyben lakó, így az már nincs is figyelembe véve. Itt még a földtörvény a jogosulti csoportokon belül a családi gazda első helyen, 2. helyen a fiatal gazda, 3. helyen a pályakezdő van, mivel mindketten családi gazdák vagyunk így gyakorlatilag egy ranghelyen vagyunk véleményem szerint, mert ettől már csak az állam elővásárlási joga magasabb.
Alapozom ezt arra, hogy ha családi gazdálkodó vagyok emellett fiatal gazda is, a fiatal gazda státuszra nem is lehet hivatkozni, hiszen a családi gazda státusz magasabb rendű, elviekben csak erre lehet hivatkozni.
Ezért lennék kíváncsi mások véleményére, esetleg mások tapasztalatára, mert ugye a földhivataloknak is különböző egyes esetekben a jogértelmezése, aztán hátha...
A helyben lakó előzi a 20 km-en belülit, de ha érdekel a föld, akkor mindenképpen keress fel egy ügyvédet, és egyeztess vele, majd ő írja meg jól!!! az elfogadó jognyilatkozatot.
Köszönöm válaszod, igen, ezt tudom, hogy azonos ranghely esetén az eladó dönt, vagy ha nem nyilatkozik, akkor sorsol a hivatal. Inkább az lenne itt a kérdés, hogy esetemben előzöm-e az eredti vevőt, vagy azonos helyen állunk?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú föld, melyben egy tulajdonostársnak eladásra került egy adott tulajdoni hányad, melyben én is társtulajdonos vagyok. Kifüggesztésre került a szerződés az adott település hirdetőtábláján. Az eredeti vevő, mint társtulajdonos, 20 km-en belül lakó földműves, családi gazda jogcímet jelöl meg elővásárlási jogának. Kérdésem az lenne, hogy valakinek esetleg tapasztalata, vagy bármilyen tanácsa arra vonatkozólag van-e, hogy, mint helyben lakó társtulajdonos, családi gazda megelőzöm-e a szerződés szerinti eredeti vevőt, vagy véleményetek szerint is csak maximum azonos ranghelyen állunk? Válaszotokat és segítségeteket előre is kösznöm!
Kedves forúmozok
Tavaly juliusban vettem 3 ha földet akkor kifizettem a vételárát szomszéd vagyok,rám jelentkeztek és ötet támogatta a kamara és a kormányhivatal. Karácsony elött felebeztem.
Kérdésem az lenne ki müvelheti be most 2019-be a földet,mert ez az ügy elhúzodhat 1-2 évig is.
Sziasztok, segítségeteket szeretném kérni. El szeretnék adni egy földterületet, de nem tudom mennyi az értéke. Szántóföld, Bács megyében. 6469 m2, 10,09 AK.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Áldott békés karácsonyt mindenkinek.
8717 hozzászólás
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólására
Mi sem érünk sz.rt sem.
Olyan szerződést ami gyakorlatilag érvénytelen (ak.-n terület-n a tizedes vesszők rossz helyen), jeleztük, nem "fogadtuk el", a kamara, földhivatal átnyomta.
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólására
Egy nagyon egyszerű dolgot kellett volna/kellene megérteni.
Ha egy adásvételi kifüggesztésre nincs elfogadó, vagy csak egy, akkor ahhoz nem kell tab/nak állásfoglalás. Azt a hatóságnak saját jogkörén belül kell elbírálni, nem kell állásfoglalást kérni.
Tokéletesen mutatja a magyar ügyvédi kar fölkészületlenségét, hogy még egy ügyvédnek sem jutott eszébe az elmúlt 5 évben, hogy ha a hatóság nem így jár el, akkor bíróságra vigye az ügyet.
Válasz J.D. Borda #5964. hozzászólására
Ja és utána odamegy az eladóhoz hogy ugy is csak ő tudja megvenni és toredékét igéri mint én es kénytelen neki eladni a főldet... igy megy ez. Ahol ninvsen helyi tab ott soha nem volt gondom ott a nak korrekt volt.
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólására
Sajnos van ilyen. 2 faluval odébb engemet már kaszalt el ugy hogy nem ad vélemenyt második felszólitásra sem. Aztán a nak meg ennek hiányában nem adja meg az okét. Mert a helyi kiskiraly a foldbizottság... helység neve vámosszabadi.
Válasz Kémlelő #5962. hozzászólására
Nálunk van. Tagja vagyok.
http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2645-valtozasok-a-foldforgalmi-szabalyozasban/file
http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/2645-valtozasok-a-foldforgalmi-szabalyozasban/file
" A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK RÖVIDEN:
erősödik a helyi földbizottság szerepe;
a képviselő-testület a jövőben nem vesz részt az eljárásban."
Van valahol földbizottság?
Válasz Gatti #5960. hozzászólására
Olyan szokott azért lenni, hogy osztatlan közös tulajdonú tábla esetén elfelejtik kiírni Magyarország.hu-ra hogy egy bizonyos tulajdoni hányadot vesz meg, ezért tűnhet úgy, hogy 12 hektár-t vett, holott csak egy részét.
Nem olyan rég én is nézegettem és erre is láttam olyan hogy 2 helyrajzi szám volt felrakva egyszerre. Valamint olyan furcsaságokat is láttam hogy pl 12 hektár 1,5 milláért meg olyat is hogy pl 1,5 hektár 6 milláért és nem is egy volt ilyen. Gondolom a magas árat azért írják hogy ne jelentkezzen rá senki ( nemtudom ez mennyire lehet szabályos) a másiknál pedig szerintem ő állhat az első helyen de akkor se értem hogy írhatnak be 12ha-ra 1-2 millát.
Válasz quercuserdesz #5956. hozzászólására Az árak ki vannak írva külön külön is, csak bele van írva a szerződésbe hogy A felek kijelentik hogy: A termőföldek dologösszességet képeznek és csak együttesen képezik az adásvétel tárgyát.
Válasz Sötét Paraszt #5954. hozzászólására Tuti van közte másik föld itt van tőlem 3km-re
Válasz Sötét Paraszt #5954. hozzászólására Tuti van közte másik föld itt van tőlem 3km-re
Ha az eladó földműves, és rendelkezik mezőgazdasági üzemközponttal, akkor eladhatja egybefoglalt vételáron a földjeit akkor is, ha egymással nem szomszédosak.
Válasz R Sándor #5945. hozzászólására
Na ez is egy érdekes felvetés. Szerintem én is láttam már ilyen kifüggesztést, ahol több föld volt egy szerződésben eladva, és szerintem nem egymás mellettiek.
Nemtudom hogy az ilyen az törvényileg tilos-e.
A múltkor más ügyben nézegettem utána az elővásárlási jognak, nem kimondottan földnél, hanem hogy egyáltalán mi az pontosan. És mindenhol azt találtam, hogy az elővásárlásra jogosult csak a meglévő szerződést fogadhatja el, semmit nem módosíthat rajta, még a fizetés módját sem.
Válasz R Sándor #5953. hozzászólására
Ezt térképen is látod, mer a szám semmit nem jelent.
Válasz csferri #5952. hozzászólására Nem szomszédosak ,110/6 meg 110/8 meg 110/10 egy táblában vannak de nem szomszédosak .És az egyik osztatlan közös már csak ketten vagyunk benne.
Azt nem írta hogy nem szomszédosak, csak hogy neki 2 kell!
Válasz Mf-es? #5950. hozzászólására
Sziasztok!
Egybefoglalt adásvételi szerződést csak egymás mellett lévő területekre lehet írni. Ha nem szomszédosak akkor el fogják utasítani.
De egy észrevételt benyújtani sosem árt.
Üdv.:Csuti
Válasz R Sándor #5945. hozzászólására
Ilyen szerződést nem lehet írni.Észrevételt kell beadni,és elutasítsák az egészet.Kifüggesztik újból,egyessével.
Válasz R Sándor #5947. hozzászólására
Nekem jegyző azt mondta, csak akkor élhetek elővásárlási jogommal, ha mindet megveszem.
Válasz R Sándor #5947. hozzászólására
Elvileg. De jogászoknál ki tudja........
Válasz endypapa #5946. hozzászólására Az hogy "nem vehetem be" az nem vehetem meg akar lenni??
" A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,"
Ez a lényeg.
Felénk is voltak ilyen kifüggesztések. A jegyző szerint nem vehetem be, ha nem akarom mindet.
Üdv Adott egy adásvételi szerződés, egy tulajdonostól amelyben 3 db föld szerepel, mindhárom földre elővásárlási jogom van de én csak 2 darab földet szeretnék megvásárolni. A szerződésben van egy mondat, hogy: A földek csak együtt képezik eladás tárgyát,az árak külön külön fel vannak tüntetve. Tehát ha én élni akarok az elővásárlási jogommal mind három földet meg kell vásárolnom?? Vagy meg vehetem azt a kettőt amelyik engem érdekel és az eredeti vevőnek marad az egy??
Válasz D-032-a #5942. hozzászólására
Köszönöm
Most nekem lenne egy kérésem. Ha valaki tud egy jó erdész állást, kérem jelezze.
Gondolom a szakmai, jogi ismereteimet nem kell különösebben bizonygatnom.
Köszönöm.
Válasz broll79 #5938. hozzászólására
-Ha a felesbérleti szerződésen az aláírásokat két tanú hitelesíti akkor az magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést ügyvéd készíti és ellenjegyzi, akkor az teljes bizonyító erejű magánokirat.
-Ha a fb-i szerződést közjegyző készíti, akkor az közokirat.
A Földhivatalnak a fb-i szerződést jóváhagyó Határozata az közokirat.
Viszont a magánokirat fb-i szerződés jóváhagyó záradékkal ellátott példánya az sem közokirat.
A földhasználati bejelentő az magánokirat.
(Szerintem.)
Válasz Zoli3 #5939. hozzászólására
Köszönöm, a pontos meghatározását ismerem, jogi környezetben, bírói gyakorlatban érdekelne, hogy minek veszik
Válasz quercuserdesz #5937. hozzászólására
Nagyon szépen köszönöm, ez nagyon nagy segítség, örök hála!
Válasz broll79 #5938. hozzászólására
A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
Valaki meg tudná mondani nekem, hogy a felesbérleti szerződés illetve a földhasználati bejelentő az magán vagy közokirat?
Válasz krisz19 #5936. hozzászólására
A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság
ítélete
Az ügy száma: Kfv.II.37.357/2017/4.
"Az elsőfokú bíróság szerint a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jogosultság akkor érvényesülhet, ha a tulajdoni hányad értékesítésére harmadik személy és nem tulajdonostárs részére kerül sor. Ebben az esetben a kívül álló harmadik személy vevőt megelőzi a tulajdonostárs, ezzel szemben a tulajdonostárs részére történő eladás esetén a tulajdonostársak egy sorban állnak, nem minősülnek harmadik személynek, így viszonylatukban kölcsönösen tulajdonostársi minőségen alapuló elővásárlási jog szóba sem jöhet. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az alperesnek ismételten fel kell állítania az elővásárlásra jogosultság sorrendjét azzal, hogy a tulajdonostársi minősége alapján fennálló elővásárlási jogot mind a beavatkozó, mind a felperes vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni. Így a felállított sorrend ismeretében kell ismételt érdemi határozatot hozni az ügyben.
A másodfokú ítélet
A tulajdonostársi minőség megjelölése azonban az elsőfokú bíróság helyes megállapítása szerint figyelmen kívül kell maradjon a rangsor felállításánál, tekintettel arra, hogy mind a beavatkozó, mind a felperes tulajdonostárs. A másodfokú bíróság alaptalannak értékelte azt a fellebbezési érvelést, miszerint a beavatkozó vonatkozásában a tulajdonostársi minőség figyelembe vehető lenne, a felperes tekintetében azonban nem, hiszen ezzel a beavatkozó a tulajdonos választása okán előnyt élvezne azon általános szabályra figyelemmel, hogy az egy sorban álló elővásárlási jogosultak közül a tulajdonos választhat, ami jelen esetben kizárta a többi földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát. A másodfokú bíróság a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulata szerint több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe. E rendelkezés szerinti joggyakorlással azonban azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A másodfokú bíróság álláspontja azonban az volt, hogy a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdésére történő hivatkozás akkor lehetne figyelembe vehető, ha nem tulajdonostárs részére történt volna az értékesítés. A perbeli határozat tárgyát képező szerződéssel azonban a tulajdonostárs tulajdoni hányadát nem harmadik személy javára, hanem tulajdonostárs javára értékesítette, ezért az elővásárlási jogosulti sorrend meghatározásakor a 18.§ (3) bekezdés nem adhat hivatkozási alapot a rangsorállítás szempontjából.
[10] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá.
A Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladásakor a földműves tulajdonostárs - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi a vevőként jelentkező harmadik személyt. A harmadik személy javára történő eladás arra utal, hogy a tulajdonosok közösségén kívüli személy javára történik az értékesítés, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joguk a társtulajdonosi minőségükre tekintettel. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság alappal helyeselte, hogy a hatóság a felperes esetében a tulajdonostársi minőséget figyelmen kívül hagyta, de okkal kifogásolta, hogy azt a szerződés szerinti vevő vonatkozásában is figyelmen kívül kellett volna hagynia. Ennek nem mond ellent a Fétv. 13.§ (3) bekezdése azon előírása, miszerint az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e.
[11] A vevő elővásárlási joga alátámasztására a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontját jelölte meg, azaz, hogy családi gazdálkodó, míg a felperes a Földforg.tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontjára hivatkozott, arra, hogy olyan földműves, aki a föld fekvése szerinti településen elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább egy éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállításának biztosítása. E jogcím igazolására a felperes az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítványt is csatolt.
[12] Az alperesnek a fentiek szerint a Földforg.tv. 18.§ (3) bekezdés mellőzése után a Földforg.tv. 18.§ (4) bekezdés a) pontja és 18.§ (2) bekezdés a) pontja figyelembevételével kellett volna a rangsort felállítania. Az eltérő jogcímek okán pedig a Földforg.tv. 22.§ (2) bekezdés 2. fordulatának alkalmazása - miszerint a több azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult esetén biztosítja az eladó részére azt, hogy a választása szerinti elővásárlásra jogosultat léptesse a vevő helyébe - fel sem merülhet. E rendelkezés szerinti joggyakorlásra ugyanis azzal a feltétellel kerülhet sor, ha a vevővel szemben áll több, azonos ranghelyű elfogadó nyilatkozatot tett elővásárlásra jogosult, aki közül így már az eladó rangsorolhat. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság - egyezően az elsőfokú bíróság helyes jogértelmezésével - megalapozottan hagyta helyben az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozatot hatályon kívül helyező ítéletét, és helytálló volt az alperes új eljárásra történő kötelezése, továbbá az erre adott iránymutatás is.
[13] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§ (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta."
Válasz quercuserdesz #5935. hozzászólására
Köszönöm szépen a segítséget!
Válasz krisz19 #5934. hozzászólására
Cserélj ügyvédet. Tri-nek van igaza.
Válasz agrárproletár #5932. hozzászólására
Persze, persze, benne a szerződésben, itt is így szokás, meg egyébként is, ha már a másikkal állapodott meg úgysem adná nekem.
Válasz tri #5931. hozzászólására
Ezt itt a fórumon is olvastam korábban, de ezt még akkor írták mikor még nem lehetett hivatkozni vevőként a társtulajdonosi elővásárlási jogra..., ez így, ebben az esetben is igaz még szerinted?
Válasz krisz19 #5929. hozzászólására
Na látod, ez elképzelhető... Ha meg azonos szintűek vagytok, akkor már lehet a szerződésbe beleírták (mert itt bele szokták), hogy ha azonos szintű ember bejelentkezik, úgy az lesz a vevő, akivel a szerződést aláírta az eladó.
Válasz krisz19 #5928. hozzászólására
Ebben az esetben nem számít a társtul elővásárlási jog, mert az csak nem társtul vevővel szemben lenne szempont.
Itt a 20km belüli vs. helyben lakó rangsor játszik, ahol te vagy a nyerő.
Válasz apuci #5926. hozzászólására
Igen, igen, ebben igazad van, pár éve még úgy volt itt is, de egy Alkotmánybírósági ítéletre hivatkozva egy ideje már lehet hivatkozni a társtulajdonos elővásárlási jogára vevőként is.
Válasz agrárproletár #5927. hozzászólására
Köszönöm a tanácsot, kerestem, sőt van, de ő azt mondja, hogy mivel a társtulajdonos elővásárlási joga magasabb rendű a többi elővásárlási jognál, így az "alacsonyabb rendű" elővásárlási jogosultságokat a földhivatal már nem veszi figyelembe, csak a legmagasabbat, fentebb írtam is erről részletesebben, olvasgatva több fórumot, sajnos én is erre jutottam.
De lehet én tévedek, ezért gondoltam itt megkérdezem, hátha volt már valakinek konkrét esete.
Válasz tri #5924. hozzászólására
Köszönöm szépen válaszod. Ez biztos? Volt már ilyen konkrét eseted esetleg?
Ugyanis, leírom, hogy én mire jutottam, első körben nekem is ez lett volna a logikus, de aztán többször olvasgatva a törvényt, meg ilyen-olyan ügyeket végül arra jutottam, hogy azonos elővásárlási ranghelyen állunk. Mégpedig azért, mert elővásárlási jogcímre hivatkozva mindig a "legerősebbre" szokás hivatkozni, vagyis arra kell, jelen esetben ez a társtulajdonosi pozíció, ami mindent visz. Magasabb rendű, mint a 20 km-en belül lakó, vagy a helyben lakó, így az már nincs is figyelembe véve. Itt még a földtörvény a jogosulti csoportokon belül a családi gazda első helyen, 2. helyen a fiatal gazda, 3. helyen a pályakezdő van, mivel mindketten családi gazdák vagyunk így gyakorlatilag egy ranghelyen vagyunk véleményem szerint, mert ettől már csak az állam elővásárlási joga magasabb.
Alapozom ezt arra, hogy ha családi gazdálkodó vagyok emellett fiatal gazda is, a fiatal gazda státuszra nem is lehet hivatkozni, hiszen a családi gazda státusz magasabb rendű, elviekben csak erre lehet hivatkozni.
Ezért lennék kíváncsi mások véleményére, esetleg mások tapasztalatára, mert ugye a földhivataloknak is különböző egyes esetekben a jogértelmezése, aztán hátha...
Válasz krisz19 #5925. hozzászólására
A helyben lakó előzi a 20 km-en belülit, de ha érdekel a föld, akkor mindenképpen keress fel egy ügyvédet, és egyeztess vele, majd ő írja meg jól!!! az elfogadó jognyilatkozatot.
Válasz krisz19 #5925. hozzászólására
Én úgy emlékszem egy pár éve nekem azért kellett új szerződést írni, mert arra hivatkozott hogy, tulajdonos társ vagyok.
Válasz Diesel Tibor #5922. hozzászólására
Köszönöm válaszod, igen, ezt tudom, hogy azonos ranghely esetén az eladó dönt, vagy ha nem nyilatkozik, akkor sorsol a hivatal. Inkább az lenne itt a kérdés, hogy esetemben előzöm-e az eredti vevőt, vagy azonos helyen állunk?
Válasz krisz19 #5921. hozzászólására
Mindketten társtulajdonosok vagytok.
De te, mint helyben lakó, előzöd a 20km-en belülit eredeti vevőt.
Válasz kurusa #5920. hozzászólására
tulajdonostársnak elővételi joga van
Válasz krisz19 #5921. hozzászólására
Ha egyenlő a státusz,akkor az eladó dönt,hogy kinek adja.
Kedves Fórumozók!
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Adott egy osztatlan közös tulajdonú föld, melyben egy tulajdonostársnak eladásra került egy adott tulajdoni hányad, melyben én is társtulajdonos vagyok. Kifüggesztésre került a szerződés az adott település hirdetőtábláján. Az eredeti vevő, mint társtulajdonos, 20 km-en belül lakó földműves, családi gazda jogcímet jelöl meg elővásárlási jogának. Kérdésem az lenne, hogy valakinek esetleg tapasztalata, vagy bármilyen tanácsa arra vonatkozólag van-e, hogy, mint helyben lakó társtulajdonos, családi gazda megelőzöm-e a szerződés szerinti eredeti vevőt, vagy véleményetek szerint is csak maximum azonos ranghelyen állunk? Válaszotokat és segítségeteket előre is kösznöm!
Kedves forúmozok
Tavaly juliusban vettem 3 ha földet akkor kifizettem a vételárát szomszéd vagyok,rám jelentkeztek és ötet támogatta a kamara és a kormányhivatal. Karácsony elött felebeztem.
Kérdésem az lenne ki müvelheti be most 2019-be a földet,mert ez az ügy elhúzodhat 1-2 évig is.
Sziasztok, segítségeteket szeretném kérni. El szeretnék adni egy földterületet, de nem tudom mennyi az értéke. Szántóföld, Bács megyében. 6469 m2, 10,09 AK.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Áldott békés karácsonyt mindenkinek.
Válasz szgyuri82 #5916. hozzászólására
Nem buktad,mert benne szokott lenni,elővásárló belépése esetén,az ügyvédi díjat,a elővásárló állja.