Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) pénteken közzétett közleményében reagált arra a szakmai és társadalmi vitára, amelyet Gajdos László miniszter kotorékvadászatról tett közelmúltbeli bejelentései váltottak ki. A kamara hangsúlyozta, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetőivel folytatott egyeztetés megszervezése már jóval a miniszteri bejelentés előtt megkezdődött.

A szervezet szerint a ragadozógazdálkodás kérdése évtizedek óta napirenden van, az elmúlt hónapokban pedig külön munkacsoportok foglalkoztak a csapdázás és a kotorékozás szakmai felülvizsgálatával.

Szigorúbb szabályokat javasolnak

A Vadászkamara szerint a két vadászati módszer szabályozását korszerűsíteni kell, és az állatvédelmi szempontokat a jelenleginél hangsúlyosabban szükséges érvényesíteni.

Ennek érdekében átfogó jogszabály-módosítást javasolnak, amely egyértelműen meghatározná:

  • kik végezhetnek kotorékvadászatot vagy csapdázást;
  • milyen képzettség és vizsga legyen szükséges;
  • milyen technikai eszközök használata váljon kötelezővé;
  • milyen csapdák alkalmazhatók;
  • milyen ellenőrzési és felelősségi szabályokat kell betartani.

A kamara támogatja például a föld alatti jeladó kötelező használatát a vadászkutyák védelme érdekében, valamint a csapdák folyamatos felügyeletének és jelölésének előírását.

A rókák szaporodási időszakában tilalom is jöhet

Az OMVK azt is jelezte, nem zárkózik el attól, hogy a róka utódnevelési időszakában vadászati tilalmat vezessenek be.

Álláspontjuk szerint ez a kotorékozásra és a csapdázásra egyaránt vonatkozhatna, így az állatvédelmi szempontból legérzékenyebb időszakban nagyobb védelmet kapnának az állatok.

A ragadozógazdálkodás szerintük nélkülözhetetlen

A Vadászkamara hangsúlyozza, hogy a sokat vitatott vadászati módszerek fontos szerepet töltenek be a vadgazdálkodásban.

Érvelésük szerint a ragadozók állományának kezelése nemcsak természetvédelmi, hanem állategészségügyi és humánegészségügyi szempontból is indokolt, emellett hozzájárul a mezőgazdasági termelés és az állattartás védelméhez is. A közlemény szerint a települések közelében vagy belterületen megjelenő ragadozók esetében sokszor nem alkalmazható a fegyveres gyérítés, ezért ezekben az esetekben más módszerekre is szükség van.

Cáfolják az egyeztetés hiányáról szóló híreket

Az OMVK közleményében kitért arra is, hogy az interneten olyan állítások jelentek meg, amelyek szerint a minisztérium nem volt nyitott a szakmai egyeztetésre. A szervezet ezt határozottan cáfolta, hangsúlyozva, hogy a tárgyalás a korábban egyeztetett menetrend szerint zajlott le.

A Vadászkamara szerint a kérdésben kizárólag kutatásokra, tudományos eredményekre, gyakorlati tapasztalatokra és szakmai párbeszédre épülő döntések vezethetnek megfelelő szabályozáshoz.

A szervezet úgy látja, hogy az elkövetkező hónapok lehetőséget adnak arra, hogy a ragadozógazdálkodás következő időszaka már egy korszerűbb, pontosabb és az állatvédelmi szempontokat is jobban érvényesítő szabályozási környezetben kezdődhessen.

Forrás: OMVK

Indexkép: Pixabay