A legnagyobb uniós célpiacok Nagy-Britannia és az USA, ahol főként magas feldolgozottságú termékeket, például csokoládét, tejterméket, bort és kekszeket, fagyasztott péksüteményeket értékesítenek az EU-s exportőrök. A képet azonban árnyalja, hogy ezekhez a magas feldolgozottságú élelmiszerekhez az alapanyag egyre nagyobb mértékben érkezik az EU területén kívülről: az import döntő többsége ugyanis Ukrajnából és Brazíliából származik.

Megdöbbentő számok az EU-s importról

A behozatali oldalon tehát elsősorban az alapanyagok dominálnak, a kávé és a kakaó mellett a zöldség-gyümölcs, a fehérjenövények (a kukorica és a szója), a gabonák és az olajos magvak. A teljes agrárimport 30 százaléka két országból, Brazíliából és Ukrajnából érkezett az uniós piacokra, főként az állattartáshoz szükséges kukoricát és szóját terítve Európában. Az ukrán gabona legnagyobb felvásárlója Spanyolország, amely – óriási sertésállományát etetve - egymagában felszívja az ukrán gabonaimport 70 százalékát.

Szintén beszédes, hogy az EU-s napraforgóolaj-import 90 százaléka Ukrajnából érkezik, ahogy a háború kirobbanását követően 130 százalékkal nőtt az EU-ba áramló ukrán baromfihús mennyisége is. Hogy világosan lássuk a kiszolgáltatottságunkat: az EU-ban felhasznált szója több mint 80%-a pedig Brazíliából és Argentínából származik.

De mit is jelent ez a fogyasztókra nézve?

Az import növekedése várhatóan tovább gyorsul majd a jövőben, hiszen mind Ukrajnával, mind a dél-amerikai államokat tömörítő Mercosur országcsoporttal szabadkereskedelmi megállapodást köt(ött) idén az Európai Unió. Ennek keretében jóval magasabb behozatali kvótákat állapítottak meg Ukrajna számára a háború előtthöz képest, az EU-Mercosur megállapodással pedig a dél-amerikai piacról érkező termékek 4/5-ében megszűnik vagy csökken a vámteher.

Súlyos külső kockázatokkal néz tehát szembe az EU mezőgazdasága, sőt ha ehhez hozzávesszük még az Észak-Afrikából ide irányuló zöldség-gyümölcs dömpinget (amit nehéz nem észrevenni a boltok polcain), akkor tendencia szintjén is érzékelhető a piacaink elvesztése. Csak szemléltetésül: a török paprika importja 300 százalékkal bővült az elmúlt évtizedben, ahogy rekordokat dönt a marokkói paradicsom vagy az egyiptomi szamóca importja is.

Forrás: Facebook/MAGOSZ

Indexkép: Pexels