"Az országos előrejelző hálózatunk keddi adatai szerint a nyugati dióburok-fúrólégy (a diólégy) rajzása mindegyik csapdapontunkon beindult. Lásd az tablazat_2026_2-t. A rovar biológiájában nincs változás és a védekezés technológiájában sem láttam nagy újdonságokat. Nem akartam lemásolni a korábbi felhívásaimat, ezért úgy döntöttem, hogy felkérem a fiatal Helman Bálint okleveles kertészmérnök, növényorvos kollégámat, hogy írja meg ő a felhívást. Úgy látom, hogy kiválóan sikerült a munkája. Bemásoltam." – írja dr. Zsigó György növényorvos, idei 18. felhívásában.

„A nyugati dióburok-fúrólégy rajzása hosszú hetekig, akár őszig is eltarthat. Július második felében már mindenképpen legyen kint a sárga ragacslap a diófán! A legyek először a korona napos, felső részét keresik fel, ezért a csapdát is minél magasabbra, jól megvilágított ágra akasszák.

A mellmagasságban elhelyezett lapon később jelenhetnek meg, miközben a fa tetején már megkezdődhetett a peterakás. Hetente legalább egyszer nézzék meg a lapokat. A saját kertjük csapdája pontosabb jelzést ad, mint bármely országos adat. 

A légy a zöld dióburkot „köpi be”, a kikelő nyüvek pedig a burokban járatokat rágnak. Először apró, besüppedő foltok jelennek meg, később a burok nagy felületen megfeketedik, elnyálkásodik és rászárad a csonthéjra. Korai fertőzésnél a dióbél is összezsugorodhat, megpenészedhet, a termés idő előtt lehullhat. A már a burokban rágó nyüveket permetezéssel nem tudjuk utolérni, ezért a rajzó legyeket kell elcsípni még a peterakás előtt! A tünetek összetéveszthetők a dió baktériumos és gombás betegségeivel, de a felvágott burokban megtalálható fehéres nyüvek elárulják a kártevőt.

dió

A légy a zöld dióburkot „köpi be”, a kikelő nyüvek pedig a burokban járatokat rágnak – Fotó: Zsigó György/NMNK

A házikertekben is használható az egyik acetamiprid hatóanyagú rovarölő és a növényi kivonatokat + a mono és poliszacharidokat tartalmazó csalogatóanyag együttes kijuttatása.

A fehérjetartalmú csalétek a peterakás előtt táplálkozó legyeket vonzza, ezért nem kell az egész fát finom permetköddel lemosni. A lombkorona felső, külső részére nagy, lassan beszáradó cseppeket juttassanak ki. Először a csalogatóanyag törzsoldatát készítsék el, kézmeleg vizet használva az oldáshoz, majd ehhez adják a rovarölő szert. Más készítményt ne keverjenek hozzá! A kezelést a csapdázásra alapozva, a címke szerint kell ismételni; eső után újabb permetezés válhat szükségessé. A növényvédő szer címkéjét és a hatályos engedélyokiratot minden esetben tartsák be!

Permetezés nélkül is sokat tehetünk, de csak akkor, ha kitartóak vagyunk. A lehullott, fertőzött diót folyamatosan, lehetőleg naponta szedjék össze, és ne tegyék a házi komposztba. A nyüvek a burokból a talajba húzódnak, ott bábozódnak, majd a következő évben újra rajzanak. A fa alá terített fólia megakadályozhatja, hogy elérjék a talajt; a lehullott termést erről is rendszeresen el kell távolítani. A talaj sekély, ismételt bolygatásával a lárvák és a frissen kelt legyek egy része elpusztítható. Egyetlen elhanyagolt fa azonban a környék diófáit is újra meg újra fertőzheti, ezért érdemes a szomszédokkal is összefogni.

dió

Július második felében már mindenképpen legyen kint a sárga ragacslap a diófán! – Fotó: Zsigó György/NMNK

A védekezést nem lehet egyetlen permetezéssel vagy egy hétvégi diószedéssel letudni. A sárgalapokat a rajzás végéig tartsák a fán, a lehullott szemeket pedig a szüret befejezéséig gyűjtsék. Ha az idén következetesen gyérítik a legyet, akkor nemcsak az idei termést menthetik, hanem a jövő évi rajzást is csökkenthetik. A dióburok-fúrólégy ellen valóban igaz: a szép karácsonyi bejgliért már nyáron meg kell dolgoznunk!" – olvasható a cikkben.

„A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, műtárgyak mentén, a sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő…Mostanra sok helyen a gyepek kisültek, ez a parlagfű csírázásához kedvezőbb feltételeket biztosít a nyílt talajfelszín miatt.” – idéztem a NÉBIH július 20-i jelentéséből. A parlagfűről is írt Helman Bálint.

parlagfű

Parlagfű – Fotó: Shutterstock

"A parlagfűről se feledkezzenek meg! A földhasználó köteles megakadályozni a virágbimbók kialakulását, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartania. A fiatal növényeket gyökerestől húzzák ki, a nagyobb állományokat még virágzás előtt kaszálják vagy kapálják le.

Ahol a mechanikai védekezés nem elegendő, az adott területre engedélyezett glifozáttartalmú, totális gyomirtó szerrel is kezelhetik az aktívan növekedő parlagfüvet. A permetlé a kultúrnövények, dísznövények és gyümölcsfák zöld részeire ne kerüljön, mert azokat is károsíthatja! Szélcsendes időben, elsodródásmentesen permetezzenek, és minden esetben tartsák be a kiválasztott készítmény címkéjén és engedélyokiratában foglaltakat. A kezelt területet később is ellenőrizzék, mert újabb parlagfűnövények kelhetnek ki.” – áll a felhívásban.

Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György/NMNK