A kőrisrontó karcsúdíszbogár az egyik legpusztítóbb inváziós erdészeti kártevő, amely kiemelt zárlati károsítónak minősül. Képes arra, hogy rendkívül rövid idő alatt végzetes károkat okozzon a teljes kőrisállományokban. A valódi veszélyt a fák kérge alatt fejlődő lárvái jelentik, amelyek S-alakú járataikkal teljesen megszakítják a víz- és tápanyagszállítást. Ennek következtében a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak. Fontos tudni, hogy a már fertőzött fák nem menthetők meg, ezért a korai felismerés és a gyors beavatkozás az egyetlen esély a károsító terjedésének megfékezésére.

A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon először Beregsurányban azonosították, miután a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) csapdája befogta a zárlati károsító két kifejlett példányát. Ezt követően azonnal intenzív felderítés indult a térségben, melynek során a növényvédelmi szakemberek már szemmel látható tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette, hogy a kártevő több különböző fejlődési alakban is jelen van hazánkban.

kőrisrontó karcsúdíszbogár

Kőrisrontó karcsúdíszbogár – Fotó: Nébih

A fakéreg alatt felfedezett lárvák jelenléte egyértelműen bizonyítja, hogy a károsító az érintett területen már sikeresen megtelepedett és szaporodik.

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 méteres körzetükben található összes gazdanövény azonnali eltávolítása és megsemmisítése.

kőrisrontó karcsúdíszbogár

Tünetes kőrisfa– Fotó: Nébih


Ez a drasztikusnak tűnő, de szükséges intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy e lépés nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős részét elpusztíthatja.

Ez súlyosan veszélyezteti hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, a települési fasorokat és a parkokat is.

A Nébih és a területileg illetékes növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térség kőrisállományait a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. A hatóságok hangsúlyozzák: a védekezés sikeréhez elengedhetetlen a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek segítsége. Kérjük, hogy a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket, például a korona ritkulását vagy a kéreg leválását haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a kifejezetten erre a célra létrehozott tematikus bejelentő űrlap segítségével.

A témában minden további hasznos információ és részletes tájékoztató elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Forrás, indexkép: Nébih