A sikeres repcetermesztéshez ezért ma már nemcsak a megfelelő tápanyag-utánpótlásra és növényvédelemre, hanem a termesztéstechnológia tudatos megtervezésére is szükség van. Mely technológiai döntések segíthetnek alkalmazkodni a változó körülményekhez, és mely megoldások növelhetik a termésbiztonságot? Erre adnak gyakorlati válaszokat a megszólaló szakértők.

Molnár Márk
termékfejlesztő, RAPOOL Hungária Kft.

Az egyik legfontosabb technológiai döntés a vetésidő megválasztása. Az utóbbi években a repce egyöntetű keléséhez szükséges csapadék gyakran csak szeptember közepén vagy akár a végén érkezett meg. Ezért célszerű olyan hibrideket választani, amelyek intenzív kezdeti fejlődésük révén később vetve is biztonságosan képesek megfelelő állományt kialakítani. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a vetés a csapadékhoz igazodjon, ami egyenletesebb kelést és jobb állományalapozást eredményez.

Egyre nagyobb jelentősége van a korai virágzásnak és érésnek. Az elmúlt években többször előfordult, hogy már márciusban nyárias hőmérsékletek alakultak ki, miközben a tavaszi és kora nyári csapadék elmaradt a sokéves átlagtól. Ilyen évjáratokban előnyt jelenthetnek azok a hibridek, amelyek fejlődési ciklusuk jelentős részét még a nyári hőség és aszály előtt teljesítik. A korai virágzás és terméskötés hozzájárulhat ahhoz, hogy a növény kevésbé legyen kitéve a vízhiány okozta stresszhatásoknak, ezáltal stabilabb termésszintet biztosítson.

repce

Molnár Márk termékfejlesztő, RAPOOL Hungária Kft. – Fotó: Agroinform

A hibridválasztás a növényvédelmi technológiára is hatással lehet. Későbbi vetés esetén az állomány gyakran már az őszi kártevők intenzív rajzása után kel ki, ami csökkentheti a rovarölő szeres beavatkozások számát. A nagyon korai virágzás pedig a gyakorlati tapasztalatok alapján sok esetben még a tavaszi ormányos- és becőkárosítók tömeges megjelenése előtt lezajlik, ami szintén mérsékelheti a veszteségeket. A megkésett vetésekben gyakran kevesebb növekedésszabályozóra van szükség, bizonyos körülmények között pedig akár el is hagyhatók.

Mindezek a termesztéstechnológiai előnyök fokozzák a termésbiztonságot, és a ráfordítások csökkentéséhez is hozzájárulnak, ami összességében javíthatja a repcetermesztés jövedelmezőségét, különösen olyan évjáratokban, amikor a termésszint elmarad a többéves átlagtól.

Ezekre a kihívásokra kínálnak célzott megoldást az őszi és tavaszi repce keresztezésével létrejött hibridek. Erőteljes őszi és tavaszi fejlődésük lehetővé teszi a későbbi vetést, miközben nagyon korai virágzásuk és érésük révén rövidebb tenyészidővel alkalmazkodnak a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Technológiai rugalmasságuk mérsékli a termesztés kockázatát, javítja a költséghatékonyságot, és hozzájárul a stabil, jövedelmező repcetermesztéshez.

Dr. Kismányoky András
Termékmenedzsment és Agroszervíz vezető, KWS Magyarország Kft.

Az időjárásban végbemenő szélsőségek közvetlenül befolyásolják a kelést, az őszi kezdeti fejlődést, a télállóságot, valamint a becőképződést. Ezzel egyidejűleg a rendelkezésre álló hatékony növényvédelmi készítmények száma is lecsökkent. Egy repcenemesítő cég számára ez azt jelenti, hogy a siker ma már nem kizárólag a technológiai intenzitáson múlik, hanem azon is, hogy a termelő olyan genetikát választ-e, amely képes stabilan teljesíteni változó, sokszor stresszes körülmények között.

A hibridválasztás ezért stratégiai döntéssé vált. A modern repcehibridekkel szemben ma már nem elegendő elvárás a magas terméspotenciál. Legalább ilyen fontos a gyors és egyenletes őszi fejlődés, a jó télállóság, a hatékony nitrogénfelhasználás, a pergésellenállóság, valamint a betegségekkel szembeni genetikai háttér. A nemesítés feladata, hogy a termésmaximum mellett a termésstabilitást is növelje, vagyis olyan hibrideket javasoljunk a gazdálkodóknak, amelyek eltérő évjáratokban, különböző termőhelyeken és változó technológiai szinteken is megbízhatóan viselkednek.

repce

Dr. Kismányoky András Termékmenedzsment és Agroszervíz vezető, KWS Magyarország Kft. – Fotó: Agroinform

Újragondolandó technológiai pont lehet a precízebb tőszámbeállítás. Az egyenletes vetésmélység és a jó mag–talaj kapcsolat szintén felértékelődik, mivel a repce kelésidejének jelentősége hangsúlyosabbá vált, mint a vetésidőé. A repcetermesztés sikere a genetika és a technológia összehangolásán múlik. Megfelelő hibridválasztás, adaptált vetéstechnológia, okszerű tápanyag-gazdálkodás és megfigyelésre alapozott növényvédelem együtt képes választ adni az új kihívásokra.

A növényvédelemben a genetika nem helyettesíti, hanem kiegészíti a technológiát. A rovarkártevők elleni védekezés továbbra is rendszeres sárgatálas megfigyelést és kártételi küszöbérték-alapú döntést igényel. Ugyanakkor egy jó stressztűrésű, erős regenerációs képességű hibrid jobban képes megbirkózni a kártevők vagy az időjárási szélsőségek okozta stresszel. A betegségek esetében a rezisztenciával vagy toleranciával rendelkező hibridek csökkenthetik a betegségek kockázatát, és nagyobb mozgásteret adhatnak a védekezés időzítésében.

A termelő oldaláról a hibridválasztás nem egyszerű vetőmagbeszerzés kell, hogy legyen, hanem a teljes technológia alapja. Aki a saját termőhelyére, kockázataira és technológiai szintjére választ hibridet, az nemcsak terméspotenciált vásárol, hanem termésbiztonságot is.

Kökény Gábor
fejlesztőmérnök, Bayer Crop Science

A genetika szerepe már messze túlmutat az elérhető legmagasabb terméspotenciálon. Komoly jelentőséggel bír a termésstabilitásban és az ellenálló képességben betöltött szerepe is, amelynek köszönhetően az elérhető potenciál végül megfelelő mennyiségű és minőségű termény formájában realizálódhat.

A repcehibridek esetében kiemelten fontos tulajdonság az egészségprofil. A népszerű hibridek mindegyike rendelkezik valamilyen fóma elleni védelemmel, azonban a régi Rlm rezisztenciagének (pl. Rlm7) már csökkentett hatékonysággal bírnak. Ezzel szemben portfóliónk legújabb őszi káposztarepce-hibridje RlmS fóma elleni rezisztenciagénnel is rendelkezik. A kombinált rezisztencia (RlmS és Rlm7) nagymértékben csökkenti a fómás szárrák által fertőzött tövek mennyiségét.

További előnye, hogy kiemelkedő szárerősségű hibrid, megoldást kínálva ott, ahol a magas nitrogéndózisok alkalmazása vagy a szélsőséges, viharos időjárás miatt gondot okoz a megdőlés. Optimális nitrogénhasznosító képessége révén pedig megoldást jelent az alacsonyabb tápanyagszintek mellett gazdálkodóknak is. A genetikai alapokon túlmenően felértékelődött az egyéb, hagyományos növényvédő szerekre alapozott állományvédelmen túlmutató technológiai elemek szerepe is.

repce

Kökény Gábor fejlesztőmérnök, Bayer Crop Science – Fotó: Agroinform

A rovarok elleni védelemben segít az üzemi hibriddel együtt elvetett „csalogató” repce. Ezek a növények igen korán virágoznak, átlagosan mintegy 10 nappal megelőzve az üzemi hibridet. Ezáltal már korán magukhoz vonzzák a fénybogarakat, így egy megelőző inszekticides védekezéssel hatékonyan szabályozhatjuk a kártevők állományát, mielőtt még jelentős kárt tennének a főnövényben. Szintén a kártevők elleni védekezésben segít az egyedülálló digitális sárgatál, amely folyamatos távoli kontrollt biztosít a tábla felett. Az eszköz naponta küld fogási adatokat, figyelmeztet a kártételi küszöbérték elérésekor, és az időjárás függvényében javaslatot is ad a permetezés időzítésére.

Ezek az innovatív technológiai elemek és a kiváló genetikai alapok együttesen nagymértékben mérsékelhetik a repcetermesztés nehézségeit, és kiszámíthatóbbá tehetik a termelést.

Papp Zoltán
fejlesztési menedzser, Sumi Agro Hungary Kft.

A repce termesztéstechnológiája is átalakult a klímaváltozás tükrében. Ez elsősorban az őszi beavatkozásokat érinti, de tavasszal is más hozzáállást igényel. Vannak olyan technológiai elemek, amelyeket már nem lehet automatizmusból elvégezni, mert lehet, hogy több kárt csinálunk velük, mint hasznot.

repce

Papp Zoltán fejlesztési menedzser, Sumi Agro Hungary Kft. – Fotó: Agroinform

A következő elemeket érdemes átgondolni:

1. Vetésidő

A melegebbé és szárazabbá váló nyár végi, ősz eleji időjárás miatt az optimális vetésidő későbbre tolódott. Korábban az augusztus 20. és szeptember 10. közötti vetésidő volt az optimális, de manapság inkább a szeptember elejétől akár a hónap végéig történő vetés a szerencsésebb, és ez eredményez jobb kelést. A hosszú és meleg őszök, illetve a később érkező első fagyok pedig segítik az állomány megerősödését.

2. Őszi gyomirtás ideje

A meleg őszökön a klasszikus repce úgynevezett „szőnyeggyomjai” nem jelennek meg tömegesen, viszont a nyári, melegigényes gyomok igen. Főként a libatop-, disznóparéj-, szerbtövis- és keserűfűfajok, valamint a parlagfű okoznak nagyobb gondot. Manapság két kezeléssel lehet hatékony gyomirtási megoldást adni. Először a nyári gyomok ellen célszerű védekezni, de később szükségessé válik a később kelő, klasszikus őszi gyomok elleni védekezés. A későbbi kezeléseknél viszont gondot jelenthet az állományok záródása, amikor nehéz elérni a már kikelt gyomokat.

Hasonló a helyzet az egyszikű gyomok esetében is. Először az árvakelésű gabonák ellen kell kezelni szeptemberben, de később is szükségessé válhat egy második gyomkelési hullám elleni védekezés, köztük a nagy széltippan és a rozsnokfajok ellen.

3. Regulátorozás, növekedésszabályozás

Az őszi nagyobb hőmennyiség mellett a repce hajlamos szárba indulni. Ha mégis korábbi vetés mellett döntünk, akkor akár kétszeri regulátorozás is szükségessé válhat. Az elsőt szeptember végén, a másikat október végén célszerű elvégezni.

4. Kártevők elleni védekezés

A meleg, száraz időszakban a földibolhák és a repcebolhák hatalmas tömegben lephetik el a kelő repceállományokat. Akár 1–2 nap alatt képesek tarrágást okozni. Ebben az időszakban a növényvédős „nem mehet szabadságra”, mivel jelentős veszteséget jelenthet már a rövid tétlenkedés is.

Télen, fagymentes időszakban is megjelenhetnek a szárormányosok. Előfordult már, hogy az ősz végén, novemberben, napos, meleg időszakban találkozhattunk velük. Ha ez az időszak kellően hosszú, akkor megtörténhet a tojásrakás is. A repce agrotechnikája és növényvédelme is más szemléletet igényel; nem lehet sikeresen védekezni, ha a megszokásaink szerint járunk el. Változtatással sikeresen tudunk repcét termeszteni.

„Nem a legerősebb faj lesz a túlélő, nem is a legintelligensebb, hanem az, amelyik a leggyorsabban képes változni.”
(Charles Darwin)

A Profin a repceprofitért Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:


A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.