Az elmúlt hónapokban több európai országban is kimutatták azt az új sertésszindrómát, amelyet egy eddig kevéssé ismert parvovírus-változattal hoznak összefüggésbe. A kórképet eredetileg Hollandiában figyelték meg, azonban azóta Dániában, Belgiumban és Németországban is igazolták a megbetegedést, míg a vírus jelenlétét Spanyolországban is sikerült kimutatni.


Dániában is igazolták a szindróma megjelenését

A Hollandián kívüli esetek közül a dániai fertőzésről áll rendelkezésre a legtöbb tudományos információ. A kutatók 2026 júniusában számoltak be először arról, hogy az új szindróma és a feltételezett kórokozó egy dán sertéstelepen is megjelent.

A Koppenhágai Egyetem, a Kjellerup Állatorvosi Laboratórium és a Porcus állatorvosi praxis szakemberei egy 920 kocát tartó telepen igazolták a vírus jelenlétét. Az eredményeket egyelőre előzetes tudományos közleményként tették közzé.

Jellegzetes tünetek a fiatal malacoknál

A betegséget először 2024 végén írták le Hollandiában, miután több sertéstelepen is szokatlan tüneteket figyeltek meg a fiatal malacoknál.

Az érintett állatoknál többek között kidülledő szemgolyók (exophthalmus), bőrpír (erythema), valamint szőrhullás (alopecia) jelentkezett. Bár az elhullási arány alacsony maradt, a tünetegyüttes gyorsan felkeltette az állategészségügyi szakemberek figyelmét.


Az eddigi vizsgálatok alapján a szindróma egy olyan parvovírus-változathoz köthető, amelyet korábban rókák ürülékéből mutattak ki.

Hollandiában egyre több telepet érint

Az Európai Sertésegészségügyi Szimpóziumon (ESPHM), amelyet Firenzében rendeztek meg, Dr. Tijs Tobias, a Royal GD Animal Health kutatója ismertette a holland tapasztalatokat.

Előadásában elmondta, hogy a szindróma egyre több sertéstartó gazdaságban jelenik meg. Becslése szerint jelenleg a holland sertéstelepek mintegy 80 százalékán figyeltek meg a betegségre jellemző tüneteket. A kutató úgy véli, nem valószínű, hogy a kórkép kizárólag Hollandiára korlátozódna.

A dán vizsgálatok is megerősítették a hasonlóságot

A dán kutatócsoport szerint az érintett telepen mind a klinikai tüneteket, mind a vírus jelenlétét sikerült igazolni. A megfigyelések alapján a szopós és a választott malacok mintegy 1,5–2 százalékánál jelentkeztek a Hollandiában leírtakhoz hasonló elváltozások.

A részletes vizsgálatokhoz hat, egy-két hetes malacot boncoltak fel.

A genetikai elemzés azt is kimutatta, hogy a Dániában azonosított vírustörzs rendkívül nagy hasonlóságot mutat a Hollandiában keringő változattal.

Vadon élő rókákban is kimutatták a vírust

A kutatás során a szakemberek 80 dániai róka lépmintáját is megvizsgálták. A vírus két mintában volt jelen, míg más emlősfajokból származó lépmintákban nem sikerült kimutatni.

A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a vírus képes megfertőzni és szaporodni a rókák szervezetében is, ugyanakkor egyelőre nem ismert, milyen szerepet játszhat a vadon élő állatok egészségében.

A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a holland és dán sertéstelepekről származó vírusminták genetikai szempontból közelebb állnak egymáshoz, mint a helyi vadon élő állatokból származó vírusokhoz. A kutatócsoport szerint ez arra utalhat, hogy a vírus egyszer került be a sertésállományba, majd ezt követően több országban is továbbterjedt.


Belgiumban, Németországban és Spanyolországban is megjelent

A Royal GD Animal Health tájékoztatása szerint időközben Belgiumban és Németországban is igazolták a vírus jelenlétét, valamint a hozzá kapcsolódó klinikai tünetegyüttest sertéstelepeken.

Emellett a Pathosense Diagnostics friss közlése alapján a vírus Spanyolországban is kimutatható volt, ami arra utal, hogy

az új parvovírus-változat Európa több térségében is jelen van.

A szakemberek továbbra is vizsgálják a vírus terjedésének módját, a betegség kialakulásának hátterét és azt, hogy milyen állategészségügyi jelentősége lehet a sertéstartásban.

Forrás: foodagribusiness.world

Indexkép: illusztráció/Shutterstock