A Hunland nemrég egy nemzetközi élőállat-export projektet valósított meg: május közepén két repülőjárattal összesen 330 darab, 4–7 hónapos vemhes üszőt szállított Budapestről Etiópiába. A vállalat szerint a beruházás nem csupán állatok exportjáról szólt, hanem egy hosszú távú szakmai együttműködés újabb állomását jelentette.
Tavalyi siker után újabb megrendelés
A mostani szállítást egy korábbi sikeres projekt előzte meg. A Hunland 2025-ben ugyanarra a mehoni tejtermelő telepre 660 vemhes üszőt juttatott el.
Az állatok azóta leellettek és megkezdték a tejtermelést, ami hozzájárult ahhoz, hogy az etióp partner ismét a magyar vállalatot bízta meg az állomány bővítésével.
Az új szállítmánnyal a telep az 1000 férőhelyes kapacitásának teljes kihasználásához került közelebb.
Miért repülővel szállították az állatokat?
Etiópia földrajzi adottságai miatt a tengeri szállítás kevésbé jelent életképes alternatívát, ezért a légi szállítás mellett döntöttek, amely gyorsabb, és az állatok számára is kisebb megterhelést jelent.
A két repülőgép május 14-én és 19-én indult Budapestről Addisz-Abebába, ahonnan egy rövid átrepülést követően Mek'elébe érkeztek. Járatonként 165 üszőt helyeztek el speciálisan kialakított szállítóboxokban.
Bár a repülőgépek raktere ennél több állat befogadására is alkalmas lett volna, a légi élőállat-szállításra vonatkozó nemzetközi állatjóléti előírások – különösen a megfelelő légáramlás és szellőzés biztosítása – korlátozzák az egy járaton szállítható állatok számát. A Hunland hangsúlyozta, hogy a magas genetikai értéket képviselő vemhes üszők biztonságos és stresszmentes szállítása elsődleges szempont volt.
A leszállást követően a helyi logisztikai csapat vette át az állatokat. A 12–13 állatot szállító teherautók többórás hegyvidéki út után juttatták el a szarvasmarhákat végleges helyükre, a Mehoni melletti tejtermelő telepre.
Fotó: hunland.com
A szállítással nem ért véget a projekt
A vállalat szerint a munka az állatok átadásával nem zárult le. A szállítmánnyal együtt Etiópiába utazott Kondor Patrik Raul állatorvos és Kohut Zsanett szakember is, akik a helyszínen támogatták a telep szakmai munkáját.
A szakemberek nemcsak gyógyszereket és ultrahangos diagnosztikai eszközöket vittek magukkal – amelyek helyben nehezen beszerezhetők –, hanem a telep dolgozóit azok használatára is betanították.
Az ötnapos szakmai program során gyakorlati képzést tartottak többek között:
- ultrahangos vemhességvizsgálatok elvégzéséről,
- takarmányozási programok kialakításáról,
- borjúnevelési technológiákról,
- szaporodásbiológiai folyamatok gyakorlati alkalmazásáról.
A helyi adottságokra épített takarmányozási program készült
A Hunland szakemberei szerint a sikeres tejtermelés egyik alapja a megfelelő takarmányozás, amelyet nem lehet egyszerűen más országokból átemelni.
Ennek érdekében mintát vettek az Etiópiában rendelkezésre álló takarmány-alapanyagokból, amelyeket laboratóriumban elemeztek. Az eredmények alapján olyan takarmányozási javaslatot dolgoztak ki, amely figyelembe veszi a helyi alapanyagokat, az éghajlati adottságokat és a gazdaság lehetőségeit.
A cél egy olyan tejtermelési rendszer kialakítása, amely hosszú távon fenntartható, biztosítja az állatok egészségét és hozzájárul a gazdaság eredményes működéséhez.
Hosszú távú partnerségre építenek
A vállalat szerint az élőállat-export ma már jóval többet jelent az állatok értékesítésénél. A cél olyan hosszú távú szakmai kapcsolatok kialakítása, amelyekben a logisztikai feladatokat technológiai támogatás, szaktanácsadás és tudásátadás egészíti ki.
A Hunland tapasztalatai szerint egy projekt sikerét az mutatja leginkább, ha a partner az elért eredmények után ismét ugyanazt a szakmai csapatot választja a következő fejlesztések megvalósításához.
Forrás és kép: hunland.com
