Az elmúlt napokban a Duna vízállása olyan szintre csökkent, amire három évtizede nem volt példa. (Itt írtunk róla: Küzdenek a szivattyúk: döbbenetes magasságba kell átemelni a Duna vizét.) Ez a rendkívüli helyzet mind a folyami hajózást, mind az öntözést komoly problémák elé állítja. A Duna hőfoka pedig Paks működésére van hatással. A hétvégén érkezett ugyan csapadék, de ez csak kicsit és csak átmenetileg javított a helyzeten.
Kritikusan kevés a víz a folyóban
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) július 20-i adatai szerint a Duna vízállása rendkívül alacsony:
- Budapest: 68 cm
- Paks: –76 cm
- Baja: 32 cm
- Mohács: 40 cm
A Paksi Atomerőmű hűtése nincs veszélyben a folyó rendkívül alacsony vízszintje miatt, a fő korlátozó tényező a Duna magas vízhőmérséklete, nem pedig a víz mennyisége. Június végén a Duna felmelegedése miatt több alkalommal is csökkenteni kellett a blokkok teljesítményét, hogy a visszabocsátott hűtővíz hőmérséklete megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak.
A folyami forgalom visszaesése
A Duna mint fontos európai szállítási útvonal kulcsszerepet játszik a gabona, a takarmány, a műtrágya és más mezőgazdasági alapanyagok exportjában és importjában is. A vízszint csökkenése a régió teljes ellátási láncára kihat.
A magyar gabona jelentős része a Dunán jut el a konstancai kikötőbe. A román szakaszon a vízmélység több helyen 2,5 méter alá csökkent, homokpadok jelentek meg, és több gabonakikötő (pl. Bechet, Calafat) megközelítése is problémássá vált. Egyes gabonaszállító hajók már nem tudják teljes rakománnyal elérni a silókat. A román hidrológiai előrejelzés szerint július közepén a Duna Baziaşnál mért befolyása körülbelül 1800 köbméter/másodpercre süllyedt, miközben a júliusi sokéves átlag mintegy 4700 köbméter/másodperc. Ugyanakkor Konstanca tengeri gabonaexportja nem állt le. Július 15-ig Románia már több mint 53 ezer tonna búzát, illetve 185 ezer tonna árpát exportált az EU-n kívülre.
A magyar gabona és repce észak felé is hajózna a Dunán. Július közepén az osztrák noe.orf.at azt közölte, hogy Bécstől keletre a vízállás helyenként mintegy fél méterrel a hajózás szempontjából kritikus kisvízszint alatt volt. Ennek ellenére nem rendeltek el hajózási zárlatot; a hajótársaságok és a hajóvezetők maguk döntik el, milyen merüléssel és rakománnyal vállalható az út. Németországban a Duna szabad folyású, Straubing és Vilshofen (Regensburg és Passau) közötti szakasza vált a legkritikusabb szűk keresztmetszetté. Július 15-én Pfellingnél 222 centiméteres történelmi minimumot mértek, amely a 2018-as rekordot is alulmúlta. A német víziútkezelő hatóság szerint egyes, normál esetben 2000 tonna árut szállító uszályok csak 300–500 tonna árut tudtak felvenni. Ez mindössze 15–25 százalékos kapacitáskihasználást jelent. A fennmaradó árut Regensburgban és Passauban kellett átrakni vagy ideiglenesen tárolni.
Mit jelent ez a magyar termelőknek?
Éppen, amikor végre learattunk, és a gabonaárak emelkedni kezdtek, válik egyre nehezebbé a termények eladása és az inputanyagok beérkezése az országban. Működik még a hajózás, de egyre szűkebb keresztmetszettel és emiatt egyre drágábban. A fentieket így összegezhetjük:
- A nyugat felé tartó szállításnál a bajor Duna-szakasz jelenti a fő akadályt. Az alsó Dunán egyes román rakodóhelyek elérhetetlenné váltak.
- A gabonaszállító uszályokat 20–40%-kal kevesebb rakománnyal terhelik, emiatt ugyanannyi gabona elszállításához több hajóra vagy több fordulóra van szükség, tehát emelkedik az egy tonnára jutó fuvarköltség.
- A vasút és a közút részben átveheti a forgalmat, de szintén drágábban és korlátozott kapacitással.
- Konstanca tengeri exportkapacitása működik, de a dunai beszállítás kevésbé megbízhatóvá vált.
- A szállítási költségek növekedését az exportőrök igyekeznek visszaterhelni a beszállítókra, mivel nem akarnak veszíteni a versenyképességükből a nemzetközi piacokon.
- Minél kevesebb víz folyik a Dunában, annál kevésbé tudjuk érvényesíteni az árainkban a mostani, kedvezőbbnek tűnő értékesítési helyzetet.
Indexkép: Shutterstock.
