A legutóbbi hivatalos adatok szerint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat területén foglalkoztatottak száma 2026 első negyedévében megközelítette a 85 800 főt. Ez mintegy 1,4 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a vármegyék – 2026. I. negyedév" című kiadványát a vg.hu szemlézte. Az átszerkesztett cikket néhány grafikonnal egészítettük ki. 

Hajdú-Bihar sok szempontból éllovas

Az első negyedévben Hajdú-Biharban volt a legnagyobb agrárberuházási érték (8,9 milliárd forint), de Szabolcs-Szatmár-Bereg (7 milliárd), Békés (6,1 milliárd) és Győr-Moson-Sopron (5,8 milliárd) is az élbolyba tartozik. Ugyanakkor Győr-Moson-Sopron esetében ez a beruházási érték 40,3, százalékos visszaesést jelent, de Bács-Kiskunban is 26, Pest megyében 19,5 százalékkal csökkentek a fejlesztések. Zalában extrém sokat romlott a helyzet: a beruházási volumen több mint 61 százalékkal zsugorodott.

Jelentős beruházásnövekedést csak néhány térségben mértek: Borsod-Abaúj-Zemplénben 25,6, Vasban 18,9, Baranyában 16,4, Szabolcs-Szatmár-Beregben 14,8 százalékos volt a többlet. Ezek a  régiók az agrártermelés szempontjából felfutó területek, amelyekbe érdemes invesztálni. Tavaly a legtöbb kukoricát Szabolcs-Szatmár-Beregben takarították be (501 ezer tonna), majd Hajdú-Bihar (393 ezer) és Somogy (311 ezer) következett. De Vas volt az egyetlen megye, ahol emelkedett a termésmennyiség, méghozzá 11 százalékkal(!)

kukorica

Kukorica termésátlaga  – Forrás: KSH

Búzából a legnagyobb termelő tavaly Békés (501 ezer tonna) volt, valamint Jász-Nagykun-Szolnok (484 ezer) és Bács-Kiskun megye (452 ezer). Békésben a termés az előző évinek csak 38 százaléka, Hevesben és Nógrádban 44 százaléka, Pest megyében pedig a felére apadt. Napraforgóból tavaly a legnagyobb mennyiséget Jász-Nagykun-Szolnok (213 ezer tonna), Békés (195 ezer) és Hajdú-Bihar (169 ezer) aratta.

A mezőgazdaság legnagyobb foglalkoztatója Hajdú-Bihar, ahol 8 644 fő dolgozott az ágazatban. Utána Bács-Kiskun (7 945 fő) és Békés (6 996 fő) következik. Ez a három vármegye együtt a mezőgazdasági alkalmazottak több mint 27 százalékát foglalkoztatja. Ez nem véletlen: a 2025. december 1-jei adatok alapján Hajdú-Biharban 109 900 szarvasmarha, 423 100 sertés és 166 200 juh található. Sertésből Baranya (322 ezer) és Bács-Kiskun (276 ezer) is jelentős. Juhászat terén Bács-Kiskun (119 800) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (109 200) kiemelkedő. Baromfiból különösen erős a koncentráció: Szabolcs-Szatmár-Beregben 8,1 millió tyúkot tartottak, ami az országos állomány közel egynegyede. Bács-Kiskunban 3,7 millió, Hajdú-Biharban 2,9 millió volt a baromfiállomány.

állatállomány

Részesedés az országos állatállományból – Forrás: KSH

Ugyanakkor a legtöbb megyében csökkent a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb, 8,3 százalékos visszaesést Zala vármegyében mérték, míg Hevesben 5,2, Jász-Nagykun-Szolnokban 3,6 százalékkal dolgoznak kevesebben. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban nőtt a foglalkoztatottság, itt 1,5-1,5 százalékos bővülést mértek.

Csökkenő beruházási kedv, emelkedő élelmiszeripari termelés

2026 első negyedévben az agrárberuházások összértéke 77,9 milliárd forint volt, ami 9,5 százalékos csökkentést jelent tavalyhoz képest (folyó áron). Ezzel szemben az élelmiszer-, ital- és dohánytermékgyártásban érdekelt, megyei székhelyű vállalkozások összesített termelési értéke (Nógrád megye nélkül) meghaladta az 1431 milliárd forintot, ami 3,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez azt mutatja, hogy míg a beruházási kedv megtorpant, a feldolgozóipar tovább tudott növekedni.

Az agrártermelésben jelentős megyék közül a legnagyobb termelési bővülést Zalában mérték (18,1 százalék), igaz, alacsony bázisról (17 milliárd forint). Veszprémben 14,5, Békésben 12,1, Hevesben 10,3 százalékkal nőtt a kibocsátás, miközben Tolnában 13,5, Somogyban 8,1, Győr-Moson-Sopronban pedig 5,1 százalékos csökkenés következett be. Az adatok alapján az alapanyag-termelés súlya nem jelent automatikusan erős helyi élelmiszeripart. Jelentős mezőgazdasági és állattenyésztési potenciálja ellenére Hajdú-Bihar például élelmiszeripari termelési értékben elmarad több más térségtől.

Jelentős bérkülönbségek

Az agrárszférában minden vármegyében nőtt a bruttó átlagkereset, de továbbra is jelentősek a különbségek. Komárom-Esztergomban 644 800 forintos bruttó átlagbér volt mérhető, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 478 ezer, Csongrád-Csanádban 483 800 forint. A két szélső érték között 167 ezer forint a különbség.

Ez a cikk is érdekes lehet: Hol találhatóak ma Magyarország legdrágább és legolcsóbb szántóföldjei?

Indexkép: Shutterstock.