Hat gazdálkodó fogott össze

A videóban bemutatott gazdaságot hat tulajdonos közösen működteti. A tulajdoni hányadokat a bevitt földterület nagysága alapján határozták meg, a legkisebb részesedés 4, a legnagyobb pedig 40 százalék. A földterületek egy részét hosszú távú, tízéves bérleti szerződésekkel használják, ami kiszámítható takarmánytermelést biztosít az állatállomány számára.

A dokumentumfilmben elhangzik, hogy a termőföld ára a térségben megközelítőleg 25 ezer euró hektáronként, míg a bérleti díj hektáronként évente körülbelül 700 euró.


1900 hektár, 1350 tejelő tehén

A gazdaság összesen 1900 hektáron gazdálkodik. Ebből mintegy 600 hektáron füvet, 200 hektáron kukoricát termesztenek, a fennmaradó területeken elsősorban őszi búza és repce kap helyet. A telepen körülbelül 1350 fejőstehén található, az egy tehénre jutó éves tejtermelés pedig meghaladja a 12 ezer kilogrammot.

A takarmánytermelés jelentős részét saját szervezésben végzik, ugyanakkor a fű betakarításának egyes munkafolyamatait – például a kaszálást, rendképzést és szecskázást – bérvállalkozók végzik. A teljes fűbetakarítás általában öt nap alatt lezajlik, naponta mintegy 140 hektárnyi területet dolgoznak fel.


A robotizáció csökkenti a munkaerőhiányt

A tejtermelő telep korábban körforgós fejőházat használt, azonban fokozatosan teljesen robotizált rendszerre áll át. Az első ütemben 26 fejőrobotot telepítenek, majd egy új istálló elkészültével a robotok száma összesen 31-re emelkedik.

A gazdaság vezetői szerint a fejőrobotok bevezetésének egyik legfontosabb oka a munkaerőhiány. Egyre nehezebb megfelelő számú dolgozót találni, miközben a robotok nemcsak kiváltják az élőmunkát, hanem növelik a termelékenységet is.

A tapasztalatok szerint az automatikus fejési rendszer alkalmazásával a tejtermelés mintegy 5 százalékkal emelkedik, mivel a tehenek saját igényeik szerint, rugalmas időpontokban kereshetik fel a robotokat. A gazdaságban a tejet naponta egyszer szállítják el.

Biogázüzem is működik a telepen

A tejtermelés mellett a biogáz-előállítás is fontos szerepet kap a gazdaság működésében. A telepen keletkező teljes hígtrágya a biogázüzembe kerül, ahol energiát állítanak elő belőle. Évente mintegy 70 ezer köbméter hígtrágyát mozgatnak meg, amelynek kijuttatása komoly logisztikai feladatot jelent.

A gazdaság kezdetben támogatás nélkül építette ki a biogázüzemet, később azonban a trágyahasznosítást ösztönző támogatásoknak köszönhetően a beruházás gazdaságossá vált.

A talajvédelem kiemelt szempont

A dokumentumfilm arra is kitér, hogy a térség nehéz, magas agyagtartalmú talajai rendkívül érzékenyek a tömörödésre. Emiatt a gazdaságban nagy hangsúlyt fektetnek az állandó keréknyomos művelésre és a forgalom koncentrálására, hogy a munkagépek minél kisebb felületen terheljék a talajt. A hígtrágya kijuttatására csővezetékes rendszert alkalmaznak, mivel a hagyományos tartálykocsik jelentősen rontanák a talaj szerkezetét.


A technológia és a rugalmasság együtt hozhat eredményt

A gazdaság vezetői szerint nem egyetlen termesztési vagy állattenyésztési irányzat követése a cél, hanem a különböző technológiák előnyeinek ötvözése. Ennek megfelelően mindig azt a megoldást választják, amely a helyi adottságokhoz, a vetésforgóhoz és a talajviszonyokhoz a legjobban illeszkedik.

A dokumentumfilm jól érzékelteti, hogy a nagyüzemi tejtermelés sikerének kulcsa ma már nem kizárólag a méret, hanem a precíz szervezés, a magas szintű automatizálás és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok összehangolása.

Forrás: Youtube

Indexkép: képernyőfotó