Már minden oldalról láthatjuk, hallhatjuk és érezhetjük, hogy a klíma változása bizony kézzel fogható, s ehhez történő alkalmazkodás elkerülhetetlen folyamat. Ezen változások sok esetben az eddig megszokott gyakorlatok átgondolását, megváltoztatását teszik indokolttá, szükségessé. Tudjuk, hogy minden változtatás nehézségekkel jár, de nincs más lehetőség, meg kell tenni a szükséges lépéseket.

Ezen változástatások felgyorsítását hivatottak előidézni sok esetben a célzott támogatások, melyek persze csak abban az esetben nyújthatnak kellő segítséget, ha értjük az előírások követelmények célját, s azok megtartása milyen pozitív hatást eredményezhet. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ezeket az általánosságban megfogalmazott elvárásokat, a gazdaság adottságaira adaptálva – saját tapasztalatokra építve – kell megvalósítani, hiszen csak ebben az esetben tudjuk a befektetett energiát kamatoztatni. Melyek is ezek a támogatások, amelyek a változások irányába mutatnak? Természetesen a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhányat.

A Feltételesség követelményrendszere alapfeltétele számos támogatási összeg maradéktalan lehívásának. Ezen szabályok egy része is arra ösztönöz pl. a Talaj takarása a legérzékenyebb, legforróbb időszakban -július 15- szeptember 30 között. pl. életet biztosítunk a gyökerek által a talajban, védjük a talajéletet a tűző napsütéstől, a lezúduló csapadék erejétől, védekezünk az erózió ellen, hogy helyben tartsuk talajunkat, a takaró növények „harmatcsapdaként” is funkcionálva, csökkentik a kipárolgást, és nem utolsó sorban a jól megválasztott növények a talaj lazításában is segítséget nyújtanak évek alatt, mely által a „vassal” történő beavatkozásokat csökkenthetjük, elhagyhatjuk. A feltételességben a talajt takaratlanul ezen időszakban sem lehet hagyni 30 napnál tovább, védve a nedvességet, s a talaj életét.

Ugyanitt találkozhatunk „A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is – HMKÁ 5. előírással, mely szerint a direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen erózió szempontjából kockázatos kapásnövények termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. Persze a kapáskultúrák esetében a szintvonalas művelés nem teljesen biztosítja az eróziós károk megszűnését, hiszen a széles sor és tőtáv lassítja ugyan, de nem kellő mértékben a víz elfolyását nagyesők idején, de valamelyest segít helyben tartani az évszázadok alatt képződött humuszos talajrétegünket.

Az ugyancsak elvárt diverzifikáció helyes- a domborzati viszonyokat is figyelembe vevő – megtervezése is segíthet közvetetten az eróziós károk mérsékléséhez, valamint a talajok tápanyagtőkéjének regenerálásához.

Más előírások, mint az állandó gyepterületek és a vizes élőhelyek, vizenyős területek megőrzése segíthet a légköri hűtésben is, mely a helyi csapadékképződés egyik eleme.

talaj

A biodiverzitás fenntartása szempontjából a nagy táblaméretek nem kedvezőek – Fotó: pexels.com

A kötelezően betartandó előírások mellett a gazdálkodóknak önkéntes alapon is lehetőségük van többlet kifizetésekért zöldebb vállalásokat tenniük. Ilyen lehetőség az évente igényelhető Agroökológiai Program (AÖP) kerete.

Itt is előjön a Talajtakarás gyakorlat, csak itt nem a nyári forróság, hanem az őszi téli – elvileg csapadékosabb. február 28-ig terjedő – időszakra fókuszálva. A talaj őszi- téli takarása véd az erózió ellen – olyan, mint nekünk az esőkabát -, a növényi fedettség megtöri a lefolyó víz elhordó erejét, s a lassabb lefolyással segíti a vizek talajba szivárgását, ami nagyon fontos a tavaszi vízellátás érdekében. Sajnos ez a vállalás nem sokakat érintett meg, pedig egyik legfontosabb feladat lenne, hogy takarjuk talajainkat, s az élő gyökerekkel segítsük a talajéletet, s lazítsunk, fogadjuk be a vizet a talajba, s ne a víz vigye el talajunkat, hanem mi fogjuk meg a vizet!

Nagyobb variábilitást elváró diverzifikáció az AÖP keretében választható, melynek előnyeiről – a gazdaságossági szempontokat most nem kifejtve – az előzőekben szóltunk.

A gazdaságban a többféle növény egyidejű termesztése nemcsak természeti érdek, de talán gazdasági is a többlábon állás miatt. E gyakorlat a tapasztalatok szerint a nagyobb gazdaságokban kedvelt vállalás. A helyesen kialakított diverz táblák többféle funkcióval is szolgálják a területeink talajának védelmét, valamint a hasznos élőlények biodiverzitásának megőrzését (pl. beporzók, a károkozók természetes ellenségeinek védelmét). A lejtős területeken a kapás és kalászos táblák egymás feletti elhelyezése pl. védhet az eróziós károk elleni küzdelemben. Továbbá a mozaikosság hozzájárul a talajpotenciál megőrzéséhez és javításához, a talaj biodiverzitásának védelméhez is.

Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése, illetve kiemelt szintű kijelölése szántóterületeken gyakorlatok vállalásával részben megőrizhetjük az érintett területen kialakult egyedi élővilágot a megfelelő műveléssel és azon tájképi elemek fenntartásával. A tájképi elemek megőrzése, talajaink védelme hangsúlyosan jelentkezik ezen előírásrendszerben, melynek betartásával hosszútávon megőrizhetjük a táj szépségét, mozaikosságát, az élővilág valamennyi részesét, fasorokkal megtörhetjük a szél szárító erejét is, mely a vízgazdálkodásra és az élővilágra is pozitívan hat, különösen a forró, száraz napokon. A területek pihentetésével, nitrogénmegkötő növények termesztésével, másodvetésű növények beiktatásával pedig elősegítjük talajaink szerkezetességének/tápanyagtőkéjének/szervesanyagkészletének javítását, mely tényezők pozitívan hatnak vízgazdálkodására, mely hosszútávú érdek a biodiverzitás fenntartása mellett.

Táblaméret korlátozása szántóterületeken gyakorlat a biológiai sokféleség és a talajvédelem szempontjából is fontos.  Van olyan gazdaság, ahol ez nem okoz problémát, hiszen alapból, adottságaik miatt ekként gazdálkodnak. Ott, ahol nagyobb egységekben érzik gazdaságosabbnak a művelést, ott átgondolandó a vállalás realizálása. A biodiverzitás fenntartása szempontjából a nagy táblaméretek nem kedvezőek, hiszen hiányoznak a hasznos élőlények rovarok, madarak számára a szegélyélőhelyek, az ökológiai folyósóként szolgáló sávok, fás szegélyek, mely a hasznos ragadozómadaraknak is figyelőhelyül szolgálhatnak amellett, hogy mikroklímára is kedvezően hatnak ez utóbbiak. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a nagy kiterjedésben, monokultúrásan termesztett növények az időjárás és az egyes kártevők, kórokozók káros hatásainak is kitettebbek. Fentieken túl a lejtős területeken kialakított változatos kultúrával hasznosított kisebb táblaméretek csökkenthetik az erózió kockázatát. 

Mikrobiológiai, valamint a Talaj és Növénykondícionáló készítmények alkalmazásával a talajélet, szerkezetesség és ezáltal a talaj tápanyag- és vízmegtartó képességének javítása lehetséges, mely hosszútávon is megtérülő beavatkozás. Az egészségesebb talaj pedig hozzájárul a műtrágya- és a növényvédőszer-használat csökkentéséhez.

A Forgatás nélküli talajművelés szántón gyakorlat önmagáért beszél. A talaj forgatás nélküli technológiák alkalmazásának gyakorlati haszna a talaj szervesanyagkészletének, élővilágának védelmét is szolgálja, ami által a talaj tápanyag- és vízmegtartó képessége is pozitív irányba hat. Érdemes megtekinteni ehhez a tízperces „Szántson, vagy váltson” című kisfilmet, mely átfogó képet ad az ok-okozati tényekről. A gyakorlat keretében elvárás, hogy forgatás nélküli művelésmódot (minimum művelés, zero-till, direktvetés) alkalmazzon a gazdálkodó a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án szűkített növényvédő szer hatóanyag használat mellett. A forgatás nélküli művelés, olyan művelési mód, amelynek keretében szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik.

Az ültetvényekre vonatkozóan is természetesen részben a fentiekben is ismertetett szerhasználat ösztönzése is választható, ugyanakkor a sorközök takarása is választható lejtőszögtől függően mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével, vagy    évelő kultúrák fenntartásával, vagy gyepesítéssel. A talaj takarásával, fedésével a nap és a szél nem szárítja, eső nem rombolja szerkezetét, morzsalékos maradhat, nem iszaposodik el, mert az ott lévő zöld növény, vagy szármaradvány védi.

A talajtakarás megvédi a talajokat az erózió káros hatásaitól, illetve segít megőrizni a talajnedvességtartalmát.

Az Agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekben résztvevők is számos, a talaj védelmét is szolgáló előírások közül választhattak, vagy kötelező elemként meg kell tenniük. Ilyenek a talaj életét tápláló, ezáltal a talaj szerkezetét javító - melynek következtében a talaj víz- és tápanyaggazdálkodása is pozitívan befolyásoló - istállótrágyázás, zöldtrágyázás, vagy melléktermék talajba dolgozását előíró elvárások. A talajok tömörödöttségét - így vízbefogadó, víznyelő képességét javító – csökkentő középmély lazítás vállalás is lehetséges volt. A talajzsaroló növénytermesztés csökkentését hivatott szolgálni az 5 évente elkészítendő talajvizsgálat, s az arra alapozott tápanyaggazdálkodási terv. Persze ezen elvárás, csak akkor érheti el célját, ha a tervben foglaltakra igyekszünk figyelni, lehet gazdaságosság szempontjából is hasznos lehet.

Új elemként megjelent a Talajmegújító tematikus előíráscsoport, ahol a No-till, illetve a sávos művelés preferálása, a forgatás mellőzése a cél. A forgatás mellőzésével csökkentjük a talaj szerkezetességének, a talajéletnek a leromlását, a szervesanyag gyorsabb lebomlását – széndioxid kibocsátást- , s persze a talaj vízvesztését is. A vízvesztés csökkentésére irányul azon elvárás is, hogy a belvíz elvezetése sem megengedett. Persze a talaj szerkezetének védelmét szolgálja az is, hogy vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzést mellőzni kell.

Láthatjuk tehát, hogy a támogatásokhoz rendelt, vagy önként választható egyes agrotechnikai elemek nem feltétlenül „akarnak” rosszat, hanem egy újabb, a feltételesen – bár segítségünk nélkül egyre nehezebben – megújuló „erőforrásunk” védelmére sarkallanak a saját érdekünkben is.

Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com