Az El Niño éghajlati jelenség hatása kiterjed Észak-Afrikára és a mediterrán éghajlatú Marokkóra is: ilyenkor megugrik az aszály kockázata. Az ország egyébként is gyakran szenved a vízhiánytól, de El Niño idején tovább csökken az őszi-téli csapadék mennyisége. A mostani szupererős éghajlati jelenség ebben az időszakban fog a legteljesebben kibontakozni – Magyarországon is.  

Kölcsönös függésben Marokkó és az EU

Marokkó az Európai Unió egyik legfontosabb agrár-élelmiszeripari beszállítója a mediterrán térségből. Alapvetően paradicsom, paprika, uborka, korai burgonya, cukkini érkeznek innen, de citrusfélék, avokádó, málna, áfonya, szeder is. A marokkói mezőgazdasági export kétharmada az EU-ba irányul. Plusz innen érkezik a közösség nyers foszfátimportjának harmada is. A térség stabil fennmaradása tehát nemcsak Marokkó, hanem az EU érdeke is. 

Marokkóra gyakran kihívóként, erős versenytársként tekintenek az európai termelők (főként a spanyolok). Ennek oka, hogy a kvótákon belül vámmentesen kereskedhetnek olyan termékekkel, amelyeket az európainál alacsonyabb munkaerő- és energiaráfordítással, de azonos technológia színvonalon termeltek meg. Ugyanakkor Marokkó számára egyre nagyobb kihívást jelent a vízhiány, ami szó szerint gátat vet az agrárexport növekedésének.

Élelmiszer-termelés és munkahely

A marokkói mezőgazdaság rendkívül érzékeny a klímaváltozás hatásaira. Az El Niño okozta csapadékhiány a gabonatermesztés, az állattenyésztés és több zöldségféle hozamának csökkenését vetíti előre. Az öntözés emelkedő költségei, az állatállomány pusztulása a legelőhiány miatt, valamint az import élelmiszerek beáramlása együttesen veszélyeztetik a vidéki lakosság megélhetését. Marokkó már eddig is a világ egyik leginkább vízhiánnyal küzdő állama volt, de az El Niño fokozza ezt a nyomást. Csökken a víztározók telítettsége, apad a kutak vize, az ipar és a lakosság is vízvételezési akadályokkal küzd. Már a nagyvárosokban is gyakoriak a vízkorlátozások. A tengervíz sótalanítása zajlik ugyan, de ezzel a technológiával nem orvosolható az egész ország vízhiánya.

Elvándorlás, növekvő társadalmi feszültségek

A klímaváltozás hatása elsősorban a legkiszolgáltatottabb rétegeket sújtja: a kistermelőket, szezonális mezőgazdasági munkásokat, vidéki nőket, állattartókat, hegyvidéki és félsivatagi térségekben élő családokat. Ezek a csoportok jellemzően szerény anyagi háttérrel rendelkeznek, így alkalmazkodási lehetőségeik is korlátozottak. A mezőgazdasági aszály így tovább mélyíti a vidék társadalmai egyenlőtlenségeit is.

Az agrárszektor szűkülő lehetőségei új megélhetés keresésére ösztönzik a lakosságot, felgyorsíthatja a vidékről városokba irányuló elvándorlást. Ez viszont további terhet ró a városok ellátórendszereire, és növeli az ingatlanpiaci, munkaerőpiaci és közszolgáltatási kihívásokat. Az ismétlődő aszályok egyre többen hagyják el az országot is, Európában és a Perzsa-öböl térségében próbálnak szerencsét. (Lásd: Vendégmunkás-függőség: már a marokkói paradicsomot is szubszaharaiak szedik.)

Marokkó újabban felvetette, hogy sokkal kevésbé járul hozzá a globális üvegházgáz-kibocsátáshoz, mint a fejlett ipari országok, mégis jóval nagyobb mértékben viseli a klímaváltozás negatív következményeit. Ez az aszimmetria a nemzetközi finanszírozás és kártérítés lehetőségét is felveti – vélekednek. 

Forrásunk volt: libe.ma.