Az ukrán agrárágazat képviselői hosszabb átmeneti időszakot tartanának szükségesnek az Európai Unió növényvédelmi előírásainak teljes átvételéhez. Álláspontjuk szerint a jelenleg tervezett határidők nem biztosítanak elegendő időt arra, hogy a gazdálkodók zökkenőmentesen alkalmazkodjanak az új szabályozási környezethez.

Az érintettek úgy vélik, hogy az átállás jelentős többletköltségekkel járna, miközben számos, jelenleg széles körben alkalmazott növényvédő szer használatát is fel kellene hagyniuk.

Számos hatóanyag és készítmény is érintett lehet

A Latifundist beszámolója szerint Viktor Pohorilij, az Európai Üzleti Szövetség agrokémiai részlegének vezetője elmondta: Ukrajna megkezdte növényvédőszer-piacának összehangolását az uniós szabályozással.

A parlament elé benyújtott jogszabálytervezet hároméves felkészülési időszakot tartalmaz, míg a már engedélyezett készítmények esetében további legfeljebb három évig maradhatnának érvényben a jelenlegi engedélyek. Az agrárszakmai szervezetek szerint azonban ez az időtartam nem elegendő, ezért megközelítőleg tízéves átmeneti időszakot tartanának indokoltnak.

A szakmai becslések alapján számos hatóanyag kerülhet ki a felhasználható készítmények köréből, ami sok gazdaságban a termesztéstechnológia fontos elemeit képezi, ezért gyors kivonásuk termés- és minőségi kockázatokat is jelenthet.

Az új készítmények bevezetése időigényes folyamat

A szakértők szerint különösen az inszekticidek és a csávázószerek esetében lehet összetett az átállás, de a repce- és napraforgó-termesztésben is komoly alkalmazkodásra lehet szükség.

Viktor Pohorilij rámutatott, hogy nem elegendő új növényvédő szereket kiválasztani. Egy új hatóanyag engedélyezése kedvező esetben is legalább két évet vesz igénybe, a gyakorlatban azonban gyakran három év szükséges. Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni az alkalmazási technológiát, meghatározni az optimális dózisokat, vizsgálni kell a készítmények keverhetőségét, valamint az egyes kultúrákban elérhető hatékonyságot.

A termelők számára ez különösen érzékeny kérdés, mivel egy-egy termesztési szezonban általában csak egyszer van lehetőség egy technológia kipróbálására, és egy sikertelen növényvédelmi megoldás közvetlen terméskiesést okozhat.

növényvédelem

Az ukrán agrárágazat képviselői hosszabb átmeneti időszakot tartanának szükségesnek az Európai Unió növényvédelmi előírásainak teljes átvételéhez – Fotó: Shutterstock

Jelentős költségekkel számolnak a gazdaságok

Korábbi szakmai nyilatkozatok szerint az ukrán agrárvállalkozások már a csatlakozási folyamat előtt igyekeznek hosszabb átmeneti időszakot elérni.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik jelentős ukrán mezőgazdasági vállalat, az Integrated Agricultural Company mintegy 120 ezer hektáron gazdálkodik. A vállalat vezetése szerint egy esetleges uniós csatlakozás során legalább tíz növényvédő készítményt kellene kivonniuk a technológiából, ami becslésük alapján évente mintegy 3 millió dolláros többletköltséget jelentene.

Versenyképességi kérdés is a szabályozás

Az uniós termelők részéről ugyanakkor rendszeresen felmerül, hogy az eltérő növényvédelmi szabályozás befolyásolhatja a piaci verseny feltételeit.

Az Európai Unió 2022 májusától 2025 júniusáig felfüggesztette az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó vámok és kvóták jelentős részét, ami több ágazatban piaci feszültségeket és gazdademonstrációkat eredményezett. Magyarország több termék esetében nemzeti hatáskörben importkorlátozásokat vezetett be, ugyanakkor az ukrán termékek közvetett piaci hatása továbbra is érzékelhető maradt az uniós piacokon.

A nagy birtokméretek is előnyt jelenthetnek

Az ukrán agrárvállalatok mérete szintén gyakran szerepel a versenyképességi vitákban. A rendelkezésre álló adatok szerint a száz legnagyobb ukrán agrárcég összesen mintegy 5,35 millió hektáron gazdálkodik, míg a harminc legnagyobb vállalkozás hozzávetőleg 3,75 millió hektár termőterületet kezel.

Ezek a társaságok saját tárolókapacitással, feldolgozóüzemekkel, exportlogisztikai háttérrel és finanszírozási lehetőségekkel rendelkeznek, ami jelentős méretgazdaságossági előnyöket biztosíthat számukra.

Nehezen lenne elkülöníthető a kétféle termelési rendszer

Viktor Pohorilij szerint a gyakorlatban komoly nehézségeket okozna két eltérő szabályozási rendszer párhuzamos működtetése, vagyis egy olyan modell, amelyben az Európai Unióba szánt termények szigorúbb, míg a belföldi vagy harmadik országok piacára kerülő termékek enyhébb növényvédelmi előírások szerint készülnének.

Álláspontja szerint a gabonatárolás jelentős része nem elkülönített rendszerben történik, miközben az Európai Unió egységes belső piacot alkot. Emiatt nehéz lenne biztosítani, hogy az eltérő szabályok alapján előállított termények ne keveredjenek egymással.

Továbbra is vita tárgya az átállás üteme

Az uniós növényvédelmi szabályok átvételének időzítése továbbra is fontos szakpolitikai és versenyképességi kérdés. Míg az ukrán agrárszereplők szerint a hosszabb átmeneti időszak csökkentené a termelési és gazdasági kockázatokat, addig több uniós termelői szervezet attól tart, hogy egy elhúzódó mentesség tovább növelheti az eltérő szabályozásból fakadó versenykülönbségeket.

Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com