Ez a faj, a pettyes lámpáslégy, vagy más néven pöttyös lámpahordó kabóca (Lycorma delicatula) több mint hetven növényfaj nedvével táplálkozik, így egyaránt károsíthatja a szőlőültetvényeket, a gyümölcsösöket, az erdőket és a városi növényállományt. Az amerikai szakemberek szerint különösen a szőlő- és borágazat van veszélyben, mivel erős fertőzés esetén a termés jelentős része is elveszhet.

A szőlőültetvényeket érzékenyen érinti a fertőzés

A pöttyös lámpahordó kabóca szúró-szívó szájszervével a növények nedvét fogyasztja. Táplálkozása gyengíti a tőkéket, rontja a termés minőségét, és nagyobb egyedszám esetén a növények pusztulásához is hozzájárulhat.


A rovar táplálkozás közben cukros váladékot, úgynevezett mézharmatot ürít. Ezen fekete korompenész telepedhet meg, amely bevonhatja a leveleket, a vesszőket és a gyümölcsöket. A szennyeződés akadályozhatja a fotoszintézist, ronthatja az értékesíthetőséget, és további növényvédelmi költségeket okozhat a gazdálkodóknak.

A fertőzött szőlőültetvényeken tapasztalt veszteségek egyes esetekben megközelíthetik a termés kilenctizedét is. Ez nemcsak a szőlőtermelőket, hanem a borászatokat, a feldolgozókat, a kereskedőket és a kapcsolódó vidéki szolgáltatásokat is érzékenyen érintheti.

Már több államban jelen van a kártevő

A pöttyös lámpahordó kabócát a 2010-es években azonosították az Egyesült Államokban. Feltehetően importált árukkal, raklapokon, járműveken vagy más szállítmányokon érkezett az országba.

A rovar könnyen terjed, mivel petéit fák kérgére, kövekre, gépekre, pótkocsikra, kültéri bútorokra és szállítóeszközökre is lerakhatja. A petecsomók szürkésbarna bevonata gyakran beleolvad a környezetbe, ezért emberi szemmel nehéz észrevenni őket.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának adatai szerint a kártevőt már 19 államban, valamint a fővárosi körzetben is kimutatták. A szakértők attól tartanak, hogy megfelelő védekezés nélkül tovább terjedhet nyugat felé, és néhány éven belül elérheti Kalifornia meghatározó szőlőterületeit is.

Ez különösen súlyos gazdasági kockázatot jelentene, mivel Kalifornia adja az amerikai borexport döntő részét. Az ország szőlő- és borágazatának éves gazdasági teljesítménye mintegy 320 milliárd dollárra tehető.

Több százmillió dolláros veszteség is kialakulhat

Pennsylvania államban a pöttyös lámpahordó kabóca okozta éves mezőgazdasági és erdészeti kárt körülbelül 50 millió dollárra becsülik. Kedvezőtlen terjedési forgatókönyv esetén ez az összeg a következő években többszörösére emelkedhet.

New York államban a kutatók számításai szerint a fertőzés első három évében több mint 14 millió dolláros veszteség érheti a szőlőágazatot. Virginiában ellenőrizetlen terjedés esetén az éves gazdasági kár elérheti a 324 millió dollárt.

A termelők számára nemcsak a hozamcsökkenés jelent problémát. Emelkedhetnek a növényvédelmi, megfigyelési és munkaerőköltségek, miközben a gyengülő növényállományok helyreállítása több évet is igénybe vehet.


Fozzie a petecsomók nyomában

A virginiai Blacksburg térségében Fozzie, egy labrador és golden retriever keverék járja a bogyósgyümölcs-ültetvényeket. A kutya eredetileg segítőkutya-képzésben vett részt, később azonban új feladatot kapott: a pöttyös lámpahordó kabóca petecsomóinak felkutatását.

A kutya a bokrok, fatörzsek és különböző tárgyak felszínét szagolja végig. Amikor megtalálja a keresett szagot, előre megtanított módon jelez a gazdájának. A szakemberek ezután eltávolíthatják és megsemmisíthetik a petecsomót.

Egyetlen ilyen csomó 30–50 petét is tartalmazhat. Ha ezeket még a kelés előtt sikerül megtalálni, jelentősen mérsékelhető a következő rovarnemzedék egyedszáma és a későbbi növényvédelmi nyomás.


legy

illusztráció – Fotó: Shutterstock

Sűrű növényzetben hatékony segítséget jelenthetnek

A peték sokszor olyan helyeken találhatók, amelyeket a gazdálkodók vagy a növényvédelmi szakemberek nehezen tudnak átvizsgálni. A sűrű növényzet, az érdes fakéreg és az ültetvényekben tárolt eszközök számos búvóhelyet kínálnak.

A Virginia Tech kutatói szerint a kiképzett kutyák ilyen körülmények között akár háromszor annyi petecsomót is megtalálhatnak, mint az emberi felderítők. Egy 2025-ben közzétett vizsgálatban az állatok ellenőrzött szagfelismerési környezetben az esetek 82 százalékában, terepi körülmények között pedig 61 százalékos eredményességgel azonosították a petecsomókat.

A módszer előnye, hogy a felderítés nem igényel vegyszerhasználatot.

A kutyák segítségével célzottan azonosíthatók a fertőzött pontok, így a mechanikai eltávolítás vagy más növényvédelmi beavatkozás pontosabban végezhető el.


Házi kedvencekből is lehet keresőkutya

A professzionálisan kiképzett keresőkutyák alkalmazása jelentős költséggel jár, ezért a Virginia Tech és a Texas Tech olyan közösségi programot indított, amelyben hétköznapi kutyatartók is részt vehetnek.

A cél az, hogy a gazdák saját állataikat tanítsák meg a pöttyös lámpahordó kabóca petéinek felismerésére. A kutya a petecsomó jellegzetes szagát jutalommal társítja, majd fokozatosan megtanulja különböző környezetekben is jelezni azt.

A program szakemberei szerint nem kizárólag a hagyományosan munkakutyaként alkalmazott fajták alkalmasak erre a feladatra. A jó szaglás, a kitartás, a tanulási hajlandóság és a gazdával való együttműködés fontosabb lehet, mint a fajta.

A képzésben már 80 önkéntes kutyavezető páros teljesítette a minősítő vizsgát, és több mint 50 csapat terepi feladatokon is részt vett.

Összetett védekezésre van szükség

A kutyás felderítés önmagában nem állíthatja meg az invazív kártevő terjedését, de hasznos eleme lehet az integrált növényvédelmi rendszernek. A hatékony védekezéshez a petecsomók eltávolítása, a rovarölő szeres kezelések, a szállítóeszközök ellenőrzése, valamint a fertőzött területek folyamatos megfigyelése egyaránt szükséges lehet.

Dél-Koreában, ahol a pöttyös lámpahordó kabóca a 2000-es évek elején jelent meg, többféle módszert alkalmaztak egyidejűleg. A rovarölő kezelések mellett lekaparták a petecsomókat, és természetes ellenségek bevonásával is próbálták mérsékelni az állományt.

Az amerikai hatóságok arra kérik a lakosságot, a fuvarozókat és a gazdálkodókat, hogy ellenőrizzék járműveiket, gépeiket és kültéri tárgyaikat. A megtalált kártevőket és petecsomókat meg kell semmisíteni, az új előfordulási helyeket pedig jelenteni kell az illetékes növényvédelmi szervezeteknek.

A klímaváltozás tovább növelheti a veszélyt

A melegedő éghajlat kedvezhet a terjedésének és áttelelésének. Az enyhébb telek növelhetik a peték túlélési arányát, míg a hosszabb vegetációs időszak lehetőséget adhat arra, hogy a rovar nagyobb területeken telepedjen meg.

A kockázat ezért túlmutat az Egyesült Államok jelenleg fertőzött térségein. A nemzetközi áruforgalom és a mezőgazdasági gépek mozgása miatt más országok növényvédelmi hatóságainak is érdemes figyelniük az invazív faj terjedését.

A pöttyös lámpahordó kabóca példája azt mutatja, hogy egy behurcolt kártevő rövid idő alatt komoly termelési és gazdasági problémává válhat. A korai felismerés, a gazdálkodók tájékoztatása és a célzott védekezés ezért meghatározó jelentőségű a szőlő-, gyümölcs- és erdőgazdálkodás védelmében.

Forrás: bbc.com

Indexkép: Shutterstock