Bár az elmúlt napokban az ország több térségében is előfordultak záporok és zivatarok, a csapadék mennyisége nem volt elegendő ahhoz, hogy nagy kiterjedésű csípőszúnyog-tenyészőhelyek alakuljanak ki. Ennek köszönhetően a legtöbb településen továbbra sincs szükség kiterjedt szúnyoggyérítési beavatkozásokra.
A szakemberek szerint a korábbi esőzések után ugyan néhány erdei, időszakos vízállásban kifejlődtek szúnyoglárvák, ezekből már kikeltek a kifejlett egyedek, azonban jelenlétük egyelőre nem okoz számottevő szúnyogártalmat.
Eközben megkezdődött a tavak part menti zónáiban és a mocsaras élőhelyeken fejlődő mocsári szúnyogok rajzása is, de tömeges megjelenésükre jelenleg nem kell számítani.
Négy megyében lesznek kezelések
A héten Baranya, Fejér, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végeznek szúnyoggyérítést.
Pest megye déli részén, a Csepel-szigeten elsősorban a Duna mellékágai és holtágai mentén fejlődnek nagyobb számban a szúnyoglárvák. Ezeken a területeken biológiai lárvagyérítést alkalmaznak, amely célzottan a lárvák ellen hat, miközben kíméli a környezet többi élőlényét.
Hasonló biológiai kezeléseket végeznek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye holtágainál is, ahol szintén kedvező feltételeket találnak a szúnyoglárvák fejlődéséhez.
Az inváziós fajok miatt is szükség van beavatkozásra
Pécs egyes városrészeiben, valamint két szomszédos településen az inváziós csípőszúnyogok elszaporodása indokolja a védekezést. Különösen az ázsiai tigrisszúnyog megjelenése jelent kihívást, mivel ez a faj az elmúlt években Magyarországon is egyre több helyen megtelepedett.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az inváziós fajok elleni védekezésben a lakosságnak is fontos szerepe van. A családi házak udvarán, kertekben vagy hétvégi telkeken összegyűlő kisebb vízfelületek – például hordók, vödrök, virágalátétek vagy használaton kívüli tárgyak – kiváló tenyészőhelyet biztosítanak a szúnyogok számára.
Éppen ezért javasolt rendszeresen kiüríteni a pangó vizet tartalmazó edényeket, az esővízgyűjtőket pedig szúnyoghálóval lefedni. A magánterületeken ugyanis szervezett lárvagyérítés nem végezhető, így a megelőzés elsősorban a tulajdonosok feladata.
Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Kép: illusztráció/Shutterstock
