Elsőre meghökkentően hangzik, hogy szúnyogok százezreit engedik szabadon egy nagyváros környékén, Washingtonban azonban éppen ezzel próbálják csökkenteni a vérszívók számát. A program keretében 2026 nyarán hozzávetőleg 600 ezer, laboratóriumi körülmények között előkészített hímszúnyogot juttatnak ki a térségben.
A módszer lényege, hogy kizárólag hím egyedeket engednek szabadon. Ezek nem csípik meg az embereket, mivel vérszívásra csak a nőstény szúnyogok képesek. A kibocsátott hímek szervezetében egy természetes eredetű baktérium, a Wolbachia található.
Hogyan csökkentik a szúnyogok számát?
A Wolbachia baktériummal fertőzött hím szúnyogok párosodnak a vadon élő nőstényekkel. Az így létrejövő peték azonban nem tudnak megfelelően fejlődni, ezért nem kelnek ki belőlük újabb szúnyogok.
A módszer célja tehát nem az, hogy több szúnyog jelenjen meg a környezetben. Éppen ellenkezőleg: a szaporodási ciklus megszakításával fokozatosan csökkenthető a helyi állomány nagysága.
A technológia előnye, hogy célzottan egy adott szúnyogfajra fejti ki hatását, miközben nem igényel hagyományos rovarirtó szeres kezelést. Emiatt olyan területeken is alkalmazható lehet, ahol a lakosság vagy a környezetvédelmi szempontok miatt visszafogottabb vegyszerhasználatra törekednek.
A lakosság számára is elérhetővé vált
A washingtoni térségben működő Bee Safe Mosquito Control olyan szolgáltatást kínál, amely közvetlenül a háztartások és ingatlantulajdonosok számára teszi elérhetővé ezt a szúnyoggyérítési eljárást.
Korábban a Wolbachia baktériumra épülő programokat főként önkormányzati szúnyogirtási szervezetek, közegészségügyi hatóságok és kutatóintézetek alkalmazták. A mostani kezdeményezés abban jelent változást, hogy a technológia már magánmegrendelők számára is hozzáférhetővé válik.
Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató egyes lakóövezetekben vagy magántulajdonú területeken is kibocsáthatja a kezelt hímszúnyogokat, amennyiben erre megrendelést kap.
Nagyobb programok is készülnek
A módszer iránt más technológiai és egészségügyi szereplők is érdeklődnek. A Google anyavállalataként ismert Alphabet egyik programja engedélyt kért arra, hogy Kaliforniában és Floridában akár 64 millió Wolbachia baktériummal kezelt szúnyogot bocsásson szabadon.
Az ilyen programok mögött részben az a törekvés áll, hogy csökkentsék a szúnyogok által terjesztett betegségek kockázatát. Egyes szúnyogfajok többek között a dengue-láz, a Zika-vírus és más fertőzések terjesztésében is szerepet játszhatnak.
A klímaváltozás is kedvezhet a szúnyogoknak
A szúnyogok elleni új módszerek iránti érdeklődés növekedéséhez az éghajlati változások is hozzájárulnak. Az enyhébb telek, a hosszabb meleg időszakok és a gyakrabban kialakuló pangó vízfelületek kedvezőbb körülményeket teremthetnek egyes szúnyogfajok számára.
Ha a meleg időszak hosszabb ideig tart, a szúnyogoknak több lehetőségük nyílik a szaporodásra. Emellett olyan térségekben is megtelepedhetnek, ahol korábban a hűvösebb éghajlat korlátozta az elterjedésüket.
A szakemberek ezért egyre több olyan védekezési lehetőséget vizsgálnak, amely csökkentheti a szúnyogállományt, ugyanakkor mérsékelheti a vegyszeres kezelések környezeti terhelését.
Nem minden szúnyog jelent veszélyt
A programok bemutatásakor fontos hangsúlyozni, hogy a szabadon engedett hím szúnyogok nem csípnek, és nem az a céljuk, hogy tartósan növeljék az állományt. A baktériummal kezelt egyedek szerepe kizárólag az, hogy a vadon élő nőstényekkel párosodva csökkentsék a következő nemzedék egyedszámát.
A washingtoni kezdeményezés így jól példázza, hogy a biológiai alapú védekezés milyen új irányokat nyithat a városi szúnyoggyérítésben. A módszer eredményessége ugyanakkor nagyban függ attól, hogy megfelelő mennyiségű kezelt hímet engednek-e ki, és a kibocsátást milyen rendszerességgel ismétlik meg.
Forrás: bbc.com
Indexkép: Shutterstock
