Hazai vizsgálat a földi ULV-szúnyoggyérítésről
Először végeztek Magyarországon olyan vizsgálatot, amely arra kereste a választ, hogy a hazánkban alkalmazott földi szúnyoggyérítés a csípőszúnyogokon kívül milyen hatással van más repülő rovarokra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei a földi ULV, vagyis ultra low volume technológiát vizsgálták.
Ennél az eljárásnál nagyon kis mennyiségű rovarirtó szert, jelen esetben Deltametrint juttatnak a levegőbe rendkívül finom, ködszerű cseppek formájában. A gyérítést rendszerint napnyugta után vagy hajnalban végzik, amikor a szúnyogok a legaktívabbak.
Mit találtak az őshonos és az inváziós fajoknál?
A kutatás különlegessége az volt, hogy a gyérítés hatását külön vizsgálták az őshonos és az inváziós szúnyogfajok esetében. Ez azért lényeges, mert a korábbi feltételezések szerint az inváziós fajok, például az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) vagy a koreai szúnyog (Aedes koreicus), kevésbé érzékenyek a hagyományos földi kémiai kezelésekre - írja a hvg.hu.
Ez a feltételezés azon alapult, hogy ezek a fajok inkább nappal aktívak, kisebb területen mozognak, és gyakran védettebb, emberközeli környezetben, sűrű növényzetben, udvarokban vagy épületek körül tartózkodnak. A bioRxiv preprint szerveren elérhető vizsgálat eredményei azonban azt mutatták, hogy az inváziós és az őshonos fajok egyedszáma rövid távon hasonló mértékben csökkent a kezelések után.
Ez arra utal, hogy a jelenlegi földi ULV-eljárás az inváziós szúnyogokra is hat, vagyis a hatás nem különíthető el attól, amit az őshonos fajok esetében mértek a kutatók.
Átlagosan 45 százalékos visszaesés
A szakemberek úgy találták, hogy a kezelt területeken a szúnyogok egyedszáma átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a hatékonyság nem volt egységes: egyes helyeken erős, máshol alig kimutatható hatás jelentkezett.
A vizsgálat szerint a kezelések eredményességét a helyi környezeti tényezők is befolyásolták. Ilyen tényező volt például a szélviszonyok alakulása és a kiinduló szúnyogegyedszám.
Nemcsak a szúnyogok estek vissza
A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a földi ULV-kezelések nem szelektívek. A speciálisan kutatási célokra kialakított Malaise-csapdákkal, vagyis nagy, sátorszerű hálókkal gyűjtött minták alapján a szúnyogok mellett más repülő rovarok egyedszáma is jelentősen visszaesett a kezelt területeken.
A csökkenés különösen a kisebb és közepes méretű rovarcsoportoknál volt erős, és a beporzók is érintettek voltak. Ide tartoznak többek között a zengőlegyek, a méhek és a lepkék is.
„A vizsgált ULV-alapú gyérítés egyértelmű ökológiai kihívást jelent. Miközben rövid távon csökkenti a szúnyogok számát, ezzel párhuzamosan hasonló mértékű károkat okozhat a repülőrovar-közösségekben is” – mondta Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.
A kutató hozzátette: a jelenlegi gyakorlat átgondolása szükséges, mégpedig a fenntarthatósági szempontok alapján.
Az integrált megközelítés felé mutatnak
A szerzők szerint indokolt lenne nagyobb hangsúlyt adni az integrált szúnyoggyérítésnek. Ennek része lehet a tenyészőhelyek felszámolása, a biológiai védekezés, valamint a célzottabb beavatkozások alkalmazása.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat célja nem az egyoldalú állásfoglalás, hanem az, hogy objektív, számszerű alapot adjanak a döntéshozatalhoz és a jövőbeli stratégiaépítéshez. A témához szakmai kiadványt is összeállítottak, amely a közlés szerint elérhető.
Forrás: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, a bioRxiv preprint szerveren elérhető vizsgálat.
