Max Erath német gazdálkodó és növénytermesztési szaktanácsadó szerint az üvegszárnyú kabóca okozta növénykárok néhány év alatt drámaian megnövekedtek az országban. Elmondása  szerint 2018 óta tapasztalja az új kártevővel járó növénybetegségek tüneteit a földjein, de 2020-ig még kezelhető volt a probléma.

Miért terjed ilyen gyorsan az üvegszárnyú kabóca?

A szakemberek szerint az elmúlt évek enyhébb telei és hosszabb, melegebb vegetációs időszakai kedveznek az üvegszárnyú kabóca elszaporodásának. A rovar délről terjed felfelé, és egyre több németországi termőterületen jelenik meg. Széles tápnövénybázisa miatt képes különböző gyomnövényeken, illetve kultúrnövényeken is fennmaradni, ami megnehezíti a visszaszorítását.

Miért veszélyes?

Mint minden szívogató rovar, növénybetegségek terjesztésében játszik közre. A legnagyobb problémát két betegség okozza: az SBR (alacsony cukortartalom szindróma) és a Stolbur-betegség, amelyik a burgonyában és a cukorrépában is jelentős termés- és minőségromlást idézhet elő a gumók torzulásával.

A fertőzött növényeknél többek között az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

  • sárguló vagy vörösödő levelek;
  • lankadó lombozat még megfelelő vízellátás mellett is;
  • visszamaradó növekedés;
  • akár harmadával alacsonyabb cukortartalom a cukorrépában;
  • kisebb, torz, gumiszerű, ipari felhasználásra alkalmatlan burgonyagumók.

Egy ideig féken tarthatók voltak a károk

Max Erath földjein eleinte az SBR-betegség okozott gondot, de a megfelelő cukorrépafajták választásával sikerült elfogadható szinten tartania a veszteségeket. A fordulópontot 2021 és 2022 jelentette, amikor először mutatták ki a Stolbur-betegséget is a térségben. Max Erath szerint a helyzet olyan súlyossá vált, hogy 2022-ben és 2023-ban több környékbeli termelő is felhagyott a burgonya és a cukorrépa termesztésével, mert a fertőzések okozta termés- és minőségromlás miatt a gazdálkodás már nem bizonyult jövedelmezőnek. (Megjegyezzük: a német termelés számai alapján az időjárás befolyásolja leginkább az adott évi eredményeket, külön a kabóca hatása nem kimutató.)

Max Erath azonban kénytelen volt jelentős változtatásokat végrehajtani a gazdálkodásában. A késői burgonyafajták vetésterületét drasztikusan csökkentette, mivel ezek különösen kitettek a fertőzésnek. A cukorrépa cukortartalmának csökkenésével azonban nem tudott mit kezdeni. A korábbi közel 18 százalékról 16 százalék alá csökkent a cukortartalom, ami jelentősen rontotta a termés gazdasági értékét.

A gazdálkodó a vetésforgót is átalakította. Már nem vet búzát közvetlenül a cukorrépa után, hogy több ideje maradjon az alapos talajművelésre, a növények kondíciójának javítására és az integrált növényvédelemre. Véleménye szerint a rovarölő szerek önmagukban nem jelenthetnek hosszú távú megoldást.

A rovarölő szerek csak átmeneti megoldást jelentenek. A végleges megoldásnak a növénynemesítésből kell érkeznie”

– fogalmazott Max Erath.

Ellenálló fajták: a cukorrépában már vannak

A cukorrépa esetében az elmúlt években jelentős előrelépés történt. Több vetőmag-forgalmazó olyan fajtákat fejlesztett ki, amelyek SBR-fertőzés mellett is egészségesebb lombot nevelnek, és stabilabb cukortartalmat képesek biztosítani. Az első ilyen fajták között szerepel a SESVanderHave által nemesített Fitis, Hibou, Habicht és Ammer, amelyek a kísérletekben a fertőzött területeken is magasabb cukorhozamot értek el.

Újabb mérföldkőnek számít, hogy a Bundessortenamt (Német Szövetségi Fajtahivatal) a 2026-os vetési szezonra további olyan cukorrépafajtákat is engedélyezett, amelyek egyaránt fokozott toleranciát mutatnak az SBR-szindrómát okozó baktériummal és a Stolbur-betegséget kiváltó fitoplazmával szemben. Más nemesítőházak – köztük a KWS SAAT – szintén kínálnak olyan, több kórokozóval szemben fokozottan toleráns fajtákat az érintett termesztők számára, amelyek segíthetnek megelőzni a jelentős minőségromlással járó, gumiszerű állagot.

A burgonya esetében még nagy a lemaradás: nincs olyan hivatalosan engedélyezett burgonyafajta, amely bizonyított genetikai ellenállósággal vagy célzott toleranciával rendelkezne az üvegszárnyú kabóca által terjesztett baktériummal szemben. A kutatók ezért elsősorban azt vizsgálják, hogy a jelenleg termesztett burgonyafajták között akadnak-e olyanok, amelyek természetes tulajdonságaik miatt kevésbé érzékenyek a fertőzésre.

A gazdálkodók addig is kénytelenek különböző agrotechnikai megoldásokkal védekezni. Az egyik ígéretes módszer a szalma talajba forgatása (mulcsozás), amely a vizsgálatok szerint megnehezíti, hogy a kabócák petéiket a talajba rakják, ezáltal hozzájárulhat a következő évi egyedszám csökkentéséhez. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kabóca elleni sikeres védekezés várhatóan az ellenállóbb fajták, az integrált növényvédelem és a megfelelő agrotechnika együttes alkalmazásával lesz lehetséges.

Kapcsolódó cikkünk: Kedvenc élelmük felett kongatják a vészharangot a németek.

Indexkép: AI.