Egyszerre több, egymástól független, de súlyos ügyben zajlanak hatósági vizsgálatok Magyarországon: tömeges gyermekmegbetegedés egy közétkeztetési rendszerben, afrikai sertéspestis Baranyában, valamint újabb madárinfluenza-kitörések. Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke, országos főállatorvos az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a részletekről, a kockázatokról és a védekezésről.

Több száz gyermek megbetegedése: nem az étel volt a hibás?

Több hatóság – köztük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a Nébih, valamint fővárosi és vármegyei kormányhivatalok – párhuzamosan vizsgálják azt az esetet, amelyben több száz gyermek lett rosszul nevelési és oktatási intézmények étkeztetése után.

A főállatorvos szerint a laborvizsgálatok még zajlanak, de az eddigi adatok alapján nem az alapanyag vagy az ételkészítés során történt hiba. Sokkal inkább a szállítás vagy a kiosztás közben kerülhetett be a vírus.


– Az élelmiszer-előállítás rendkívül szigorúan szabályozott. A szabályokon nem szigorítani kell, hanem betartani őket – hangsúlyozta Dr. Nemes Imre, hozzátéve: emberi mulasztás sajnos előfordulhat, de az ilyen tömeges megbetegedés rendkívül ritka.

Afrikai sertéspestis Baranyában: nem váratlan, de komoly kihívás

A minap Baranya vármegyében, a horvát határ közelében vadászok által elejtett vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestist (ASP). A főállatorvos szerint a megjelenés szakmailag előre jelezhető volt, mivel Horvátországban már 2023 óta jelen van a betegség, és a határ menti térség augusztus óta magas kockázatú területnek számított.

A vaddisznóállomány folyamatos ellenőrzése zajlik, minden kilőtt állatból mintát kell venni. A házisertés-állományoknál eddig sikerült megőrizni a mentességet

– emelte ki.

Fontos: az ASP nem jelent veszélyt az emberre, a sertéshús fogyasztása élelmiszer-biztonsági szempontból nem kockázatos, ugyanakkor fertőzött állományból származó hús nem kerülhet forgalomba, hogy megelőzzék a további terjedést.

Szabályok, kerítések, kártalanítás

A fertőzött területeken a sertéstartókra szigorú járványvédelmi előírások vonatkoznak: rendszeres mintavétel, szállítás előtti laborvizsgálatok, kereskedelmi telepeken akár kettős kerítés a vaddisznókkal való érintkezés kizárására.

Ha házisertés-állományban megjelenne az ASP, az érintett állatokat le kell ölni, de az állattartók 100 százalékos állami kártalanítást kapnak az állatok értéke után. Ez a rendszer éppen azt szolgálja, hogy ne legyen érdek a betegség eltitkolása.

Madárinfluenza: újabb kitörések, ismét elveszett az országmentesség

Csongrád-Csanád vármegyében egy hízópulyka-telepen igazolták a madárinfluenza jelenlétét, amivel Magyarország ismét elvesztette országos mentességét. A fertőzött telepek körül védő- és megfigyelési zónákat jelöltek ki.

A madárinfluenza zoonózis, elméletileg emberre is átterjedhet, de Európában eddig nem okozott emberi megbetegedést. A baromfiágazatban ezért rendkívül szigorú járványvédelmi intézkedések vannak érvényben, köztük az állatok zártan tartása, a vadmadaraktól való elzárás és a fokozott ellenőrzés.

Vakcina? Egyelőre nincs mindenre megoldás

Míg száj- és körömfájás vagy madárinfluenza ellen létezik vakcina, az afrikai sertéspestis esetében jelenleg nincs hatékony oltóanyag, és a szakember szerint akár 10–15 év is eltelhet, mire ez megváltozik. Addig a védekezés alapja a megelőzés, a fegyelem és a gyors bejelentés.

Biztonságosak a magyar élelmiszerek

Dr. Nemes Imre hangsúlyozta: minden nehézség ellenére a magyar élelmiszerek biztonságosak, legyen szó sertéshúsról, baromfiról vagy közétkeztetésről. A rendszer működik, de csak akkor, ha minden szereplő – termelő, szállító, feldolgozó és hatóság – betartja a szabályokat.

– Állategészségügyben nincs nulla kockázat, de Magyarország eddig bizonyította, hogy fegyelmezett munkával a legsúlyosabb járványok is kordában tarthatók – fogalmazott a főállatorvos.

Forrás: YouTube