A kivit legtöbben a szőrös héjú, zöld húsú gyümölccsel azonosítják, ám léteznek ennél jóval izgalmasabb változatok is. A kopasz, a bajor és az arany kivi olyan különleges fajták, amelyek nemcsak megjelenésükben, hanem ízükben, tápanyagtartalmukban és felhasználhatóságukban is eltérnek a közönséges kivitől. Ezek közös jellemzője, hogy héjuk vékony, sima, és fogyasztás előtt nem szükséges meghámozni őket.

A kopasz, más néven arany kivi sajátosságai

Az Actinidia chinensis ’hairless’, amelyet kopasz vagy arany kiviként is emlegetnek, a jól ismert zöld húsú kivi különleges rokona. Héja bronzos-sárgás árnyalatú, sima tapintású, a gyümölcshús pedig héjastul fogyasztva is kifejezetten édes és aromás. Ízvilága sokak szerint felülmúlja a hagyományos kiviét, még akkor is, ha azt alaposan meghámozzuk és feldaraboljuk.

Ez a fajta egyre népszerűbb Magyarországon is, különösen gyümölcssaláták és turmixok alapanyagaként. Bár eredetileg Új-Zélandon és Kínában nemesítették, ma már hazánkban is viszonylag könnyen beszerezhető, nemcsak termésként, hanem élő növény formájában is.

Ültetése és gondozása

A kopasz kivi napfénykedvelő növény, ezért ültetéséhez világos, jó vízelvezetésű talajjal rendelkező helyet érdemes választani. A fiatal példányok érzékenyebbek a fagyra, így esetükben a teleltetés különösen ajánlott. Támasztékot igényel, és a párásabb környezet kifejezetten kedvez fejlődésének.

Érdemes megismerkedni vele azért is, mert héja fogyasztható, így az abban található értékes tápanyagok sem vesznek kárba. Kutatások szerint a kopasz kivi flavonoid- és C-vitamin-tartalma akár magasabb is lehet, mint szőrös rokonáé.

kivi

Actinidia arguta – Fotó: Shutterstock

A bajor kivi, avagy a minikivi bemutatása

Az Actinidia arguta, amelyet minikivinek vagy japánegresnek is neveznek, egy Kelet-Ázsiából származó kivifaj nemesített változata. Német nyelvterületen bajor kiviként vagy weikiként ismert. Japánban vadon is előfordul, gyümölcsét pedig évszázadok óta fogyasztják. Magas C-vitamin-, vas- és E-vitamin-tartalma miatt rendkívül értékes gyümölcsnek számít.

Ez a kivi kivételesen fagytűrő. Bizonyítottan elviseli akár a mínusz 30 Celsius-fokot is, és a késő tavaszi fagyok sem veszélyeztetik, mivel csak május közepén kezd virágozni. Gazdagon virágzik, fehér virágai miatt dísznövényként is kedvelt, legyen szó garázsra, teraszra futtatott növényről vagy boltíves bejáratról.

Termése nem szőrös, héja rendkívül vékony, ezért hámozás nélkül is fogyasztható, sőt rostos gyümölcslé is készíthető belőle. Különlegessége, hogy ez az egyetlen kivifajta, amely kompótként is feldolgozható.

Termesztése és felhasználása Magyarországon

Magyarországon a bajor kivi a legtöbb helyen biztonságosan termeszthető. Léteznek már öntermékeny fajtái is, mint például az ’Issai’, amelynek termései mindössze néhány centiméteresek, zöld színűek és teljesen kopaszok. Ezek a gyümölcsök rendkívül édesek és lédúsak, így sokoldalúan felhasználhatók a konyhában. A belőlük készült szörpök és gyümölcsborok különleges gasztronómiai élményt nyújtanak.

A nevelés során fontos a megfelelően erős támaszrendszer kialakítása, mivel a növény akkor hoz bőséges termést, ha hajtásai vízszintesen fejlődhetnek. A szüretet az első fagyok előtt kell elvégezni, a gyümölcs ugyanis utóérő.

További előnye, hogy kevéssé érzékeny a kártevőkre és betegségekre, így biogyümölcsként is könnyen termeszthető.

Forrás: egy.hu
Indexkép: shutterstock.com