Miközben a 90 milliárdos "háborús" gyorshitel ügye eldőlni látszik, Ukrajna csatlakozása és az uniós költségvetésből való részesedése továbbra is a tárgyalások és viták kereszttüzében áll. Tarasz Kacska ukrán kereskedelmi képviselő azonban egy váratlan húzással felajánlotta Ukrajna lemondását a következő pénzügyi ciklus agrártámogatásairól a gyorsított csatlakozás fejében.
Megvásárolnák a politikai biztonságot
A közös uniós költségvetés mintegy 1200 milliárd eurós kerete ez eddigi hírek alapján nominálisan megmaradhatna a 2028-tól kezdődő pénzügyi ciklusra is, de Ukrajna csatlakozása a jelenlegi agrártámogatási szabályok szerint egy nagyjából 186 milliárd eurós lyukat (-15,5%) ütne a kasszán. A 186 milliárdból 96,5 milliárd euró lehetne a mai Közös Agrárpolitika elvei szerint 7 év alatt kifizethető összeg, a többi pénz kohéziós, regionális fejlesztési és egyéb forrás. Tekintsünk el attól, hogy a teljes Közös Agrárpolitika átalakulóban van.
Kacska ajánlata szerint Ukrajna lemond 96 milliárd eurónyi agrártámogatásról, ha már jövőre aláírhatja a csatlakozási szerződést az EU-val. A következő hét évet a követelmények maradéktalan teljesítésére fordítaná, és az agrárium számára ezt követően is elfogadná a fokozatos pénzügyi átmenetet.
Többet nyernek, mint veszítenek
Ukrajnában több százezer hektáros agrárholdingok adják az export gerincét, amelyek alaptámogatások nélkül is versenyképesek. Ráadásul ilyen kifizetések nélkül a Green Deal elvárásait is nehezebb rákényszeríteni az ukrán termelésre. Másrészt konzerválódna a szakadék az ukrán kis- és nagyüzemek anyagi lehetőségei között. A vidék leszakadását csak kohéziós és állami alapokból lehetne tompítani.
A csirkehús az egyik érzékeny kereskedelmi termék – Fotó: Shutterstock
Piac és befektetési terep
Magyarország akár lehetőségként is tekinthetne az ukrán csatlakozásra. Nemcsak magyar nyelven beszélő üzleti partnereket találnánk ott, de néhány területen kifejezetten jó esélyeink lennének a versenyben.
- Nálunk található Európa egyik "legtisztább sertésállománya" a sikeres PRRS-mentesítési programnak köszönhetően. Ez a tény és földrajzi közelségünk hasonló sikereket hozhatna az exportban, mint amilyet a vemhes üszők terén elértünk.
- Az ukrán állattenyésztés felfutásához hatalmas takarmányigény párosul. A magyar takarmányipari technológia és az üzemi beruházások (pl. keverőüzemek, szárítók) kiépítése olyan tőkebefektetési lehetőség, amely évtizedekre stabil bevételt biztosíthat a magyar befektetőknek. Ebben az iparágban egyre szebb sikereket ér el Magyarország.
- Vetőmagexportunk továbbra is számottevő, bár rengeteg veszteséget szenvedett a háborúval járó kereskedelmi szankciók és az aszályos időjárás miatt. Egyre inkább a multinacionális versenytársak számára kevésbé vonzó piacokra szorulunk ki, mint amilyen Kazahsztán. Pedig a földrajzi közelség ebben az esetben is előny lehetne.
A veszélyek függetlenek a csatlakozástól
Az Ukrajnával folytatott szabadkereskedelem hatásait már csatlakozás nélkül is megtapasztalhattuk. Az ukrán import árletörő hatását leginkább a baromfitermékek, a méz és a kukorica terén éreztük meg, valamint az ukrán dióbél is rontotta a hazai áru piacát. Mára a kukorica terén megszűnt a piaci nyomás, miután saját termelésünk gyakorlatilag megfeleződött a klímaváltozás hatására. Mivel etanolgyáraink továbbra is igénylik az alapanyagot, a kukorica termelői ára magas.
A piacon konkurenciát jelentő ukrán áruk esetében ugyanaz a kérdés, mint bármelyik más, a globális versenynek kitett áru esetén: tudunk-e valamit olyat nyújtani a vásárlóknak, amit az ukrán holdingok nem tudnak?
Ezeket a pluszokat jelenleg csak az állategészség és állatjólét területén tudja felmutatni egész Európa. Ha Ukrajna képes lesz ezeknek a standardoknak is megfelelni, az lesz igazán a baj....
Indexkép: Shutterstock.
