A gyönyörű hóesés nemcsak öröm, hanem veszély is lehet a kertben. A tél sajnos nem kíméli a növényeinket! Bár a hó takaróként véd a fagy ellen, egy-egy kiadós havazás után a kertünk lakói komoly veszélybe kerülhetnek. Különösen a fiatal gyümölcsfák, az örökzöldek és a díszcserjék sínylik meg a hótömeget.

Nem minden növény örül a hónak!

Sokan azt hiszik, hogy a hó csak jót tesz, de ha túl sok gyűlik össze, az ágak nem bírják a terhet. A nagy mennyiségű hótakaró akár 20 kilós plusz súlyt is jelenthet egy-egy növénynek! Ez főleg akkor okoz gondot, amikor a hó olvad, majd visszafagy, még jobban megtörve a növényeket.


hóval fedett kert

A növényeket védjük meg a hó súlyától. – Fotó: Shutterstock

Mit tehetsz, hogy ne váljon a növényeid számára rémálommá a tél?

A szétterülő bokrokat még a havazás előtt érdemes összekötni, hogy a hó ne találjon rajtuk nagy felületet. Így a hó könnyebben lecsúszik, és kisebb az esélye a törésnek. Ha már leesett a hó, ne sajnáld a fáradtságot, és egy seprűvel rendszeresen rázd le az ágakról! A fiatal fákat, bokrokat rudakkal is megtámaszthatod, hogy kibírják a telet. A veszélyes, sérült ágakat pedig még ősszel érdemes eltávolítani, de ha ezt elfelejtetted, még most sem késő!

Miért fontos mindez?

Egy letört ág nemcsak a növénynek fáj, hanem nekünk is bosszúságot okozhat: kárt tehet autóban, házban, sőt, akár a járókelőkben is. Jobb megelőzni a bajt, mint utólag bánkódni!

Nem csak a hó, a dér is veszélyes

Dér akkor jön létre, amikor a túlhűlt, vízszintest megközelítő felületeken apró jégkristályok rakódnak le. Ez a vékony, hófehér bevonat hajnalban keletkezik, és a napsütéssel el is tűnik. Ha korán reggel kinézünk az ablakon, gyakran megtévesztő lehet, hogy havas, vagy inkább csak deres a táj.

A zúzmara többnyire függőleges felületeken képez szikrázóan fehér réteget, amely a légköri vízpára kicsapódása útján gyarapodik jégkristályokká. Súlya, ugyanúgy, mint a hó tömege, hatalmas teher lehet a fák és bokrok számára, így azok gyakran letörnek alatta. Éppen ezért, az oszlopszerűen növekedő örökzöldek hajtásait érdemes ősszel összekötni, a fenyők ágairól pedig lerázni a zúzmara, vagy hó okozta réteget.

Szintén nagyon veszélyes lehet, amikor ónos eső esik, és vastag jégpáncél vonja be a fákat, bokrokat. Ennek oka, hogy azok erősen lehűltek, és erre fagynak rá a langyos eső cseppjei. A jégbevonat nem csupán a súlya miatt veszélyes. Mivel a rügyeket elzárja a levegőtől, azok nem jutnak kellő mennyiségű oxigénhez, és nem tud távozni a széndioxid sem, így a jégpáncél könnyen a rügyek pusztulásához vezethet.

Így védd meg a növényeidet

Ha friss ültetésű örökzöldjeinket, vagy egyéb, a hóra érzékeny növényeinket meg szeretnénk védeni, amennyiben cserépben, konténerben vannak, helyezzük őket fagymentes, szélvédett helyre, ahol nem tud rájuk esni a hó. Ha ezt nem tudjuk megtenni, mert nem cserépben vannak, hanem a kertünkbe ültettük el őket, akkor még a havazás előtt körbevehetjük az adott növényt jutával vagy agrotextíliával.

Nagyon fontos azonban, hogy ezeket a takarókat csakis az első fagyok után szabad feltenni, amikor már egészen biztosak vagyunk benne, hogy a növények nyugalmi időszakban vannak. Ha túl korán tesszük fel a takarókat, akkor a növények a meleg hatására ismét hajtásnak indulnak, amely káros lehet számukra a fagyok idején.

Cserepes növényeinket is védjük, különösen a gyökereiket, hiszen azok fagyhatnak meg legkönnyebben. A cserepek, virágládák hőszigetelésével nagyban elősegíthetjük, hogy növényeink gyökere ne fagyjon el a tél alatt. Érdemes az edényeket teljesen körbevenni védelemmel, például hungarocellel, mert alulról is biztosítani kell a fagymentes hőmérsékletet a növényeink számára.

Fagyvédő sátrakat is alkalmazhatunk, melyek azon kívül, hogy megóvják a növényt a fagytól, a hótól is megvédik. Azonban a mechanikus védelmet biztosító eszközöket is meg kell tisztítani a hótól, hiszen annak súlya azokon keresztül is rá tud nehezedni a növényekre.

A jégcsapokkal is legyünk nagyon óvatosak. Bár gyönyörűek, de általában hegyes a végük, így a tetőről aláhulló jégcsap nagyon komoly, szúró sérülést tud okozni. A jégcsapok akkor keletkeznek, amikor a napsütés hatására egy helyen összegyűlt hó olvadni kezd, de a lecsepegő olvadékvíz egy része újra megfagy. Amíg a hőmérséklet nem változik, a jégcsap vastagsága és hossza egyre csak növekedik.

A facsemeték esetében a hó olyan terhet jelenthet, amelyet a növény még nem képes elviselni, hiszen a facsemeték ágai még gyengék ehhez a súlyhoz. A fiatal, vékonyabb ágrendszerű gyümölcsfák vannak a legnagyobb veszélyben, mint például az alma, a szilva, a körte vagy az őszibarack csemeték. A hó eltávolításával azonban képesek vagyunk megelőzni a sérüléseiket, ezzel biztosítva a gyümölcsfáink egészséges növekedését, és persze idővel a bőséges termést.

De nem csak a fiatal csemeték, az örökzöldek is érzékenyek a hóra. A tuják, a borókák és más örökzöldek lombozata összegyűjti a havat, így egy idő után a hó szétfeszíti az ágaikat, és le is törheti azokat.

Ügyelni kell némelyik dísznövényre is, mint például a magyal, a tűztövis vagy a borbolya. Ezek a növények ugyanis már amúgy is viselik a bogyóik súlyát, így ágaik már ezáltal le vannak terhelve. Ha pedig ezt még tetézzük a hó súlyával, annak sérülés lehet az eredménye. A hortenzia, a rózsa vagy az orgona, és egyéb díszcserjék ágai szintén könnyen megsérülhetnek, vagy letörhetnek a hó terhe alatt.

Óvatosan szabadítsd meg a növényeket a hótól

Nem mindegy, hogyan mentesítjük a hó terhe alól a növényeket. Kerüljük az olyan módszereket, amelyek sérülést okozhatnak a növénynek. A legjobb, ha finoman megpróbáljuk lerázni az ágakról a havat, a magasabb ágakról pedig seprő segítségével távolítjuk el azt, úgy, hogy finoman lefelé söpörjük az ágakról.

Ne használjunk botot, és semmiképp se üssük erősen a növényt, hiszen a fiatal, vékony ágak így könnyedén letörhetnek. Miután eltávolítottuk a havat, vizsgáljuk át a növényeket. Amennyiben azt látjuk, hogy a növény ága meghajlott a hó súlya alatt, nagyon óvatosan próbáljuk meg az ágat visszaigazítani. Sajnos az is előfordulhat, hogy az ág már menthetetlen. Ilyenkor távolítsuk el ágvágóval, vagy metszőollóval. Ne felejtsük el a metszési felületeken keletkező sebeket sebkezelővel ellátni.

A hó tehát gyönyörű látványt nyújt, de ne feledkezzünk meg közben növényeink védelméről sem!