Volt két jó éve az állattartásnak
2021-ben közel 4 millió tonna keveréktakarmány készült Magyarországon. Ez 2022-ben mintegy 10 százalékkal 3,6 millió tonnára csökkent a sertéspestis, a madárinfluenza-járvány és a gabonaárak elszállása miatt. 2023-ban folytatódtak a magas gabonaárak, így az állattenyésztés még kevesebb takarmányt igényelt, mintegy 3,4 millió tonnát. 2024-re konszolidálódtak a terményoldali kiadások, miközben nőtt az állati termékek eladási ára, így ismét megérte „bőrbe kötni” a takarmányt. Ezzel párhuzamosan 3,8 millió tonnára emelkedett a hazai takarmánygyártás volumene.
Ekkor a haszonállatok számára előállított 3,8 millió tonna keveréktakarmányhoz 2,3 millió tonna gabonafélét (61%), 528,7 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (13,9%), illetve 313,8 ezer tonna olajos magvat és származékait (8,3%) használtak fel a gyártók az AKI adatai szerint.
Takarmánygyártás Magyarországon, 2024-ben – Fotó: AKI
2025 nyaráig fennállt ez a kedvező piaci helyzet a takarmánygyártás számára, ezt követően azonban az állattartók oldalán erőteljes bevételcsökkenés kezdődött el, ami leginkább a tejágazatot rázta meg. Ez annál is szomorúbb az ipari oldal számára, mivel egy-egy termelési ciklus – amely alatt a termelő nem vált takarmánybeszállítót – messze a tejtermelésben a leghosszabb.
Alkalmazkodó takarmánygyártás
Magyarország legnagyobb takarmánygyártója az UBM cégcsoport, amelyik az egyetlen tőzsdén jegyezett iparági szereplő. A cégcsoport első külföldi üzeme a romániai Kerelőszentpálon megépített takarmánykeverő volt. Mint arról már beszámoltunk, az UBM már a Balkán és Közép-Ázsia felé törekszik. A fókusz Kazahsztánon van, ahol 2027-ben kezdhet el működni egy évi 48 ezer tonna kapacitású premixüzem, majd 2028-ig három, egyenként 100 ezer tonna éves kapacitású takarmánygyár épül a tervek szerint.
Kazahsztánban gyorsan fejlődik az állattenyésztés, emellett a gabonatermesztés is évről évre szebb számokat ír: a futó értékesítési szezonban mintegy 15 millió tonna étkezési célú kazah búza és mintegy 900 ezer tonna jó minőségű durum exportja valósulhat meg. Az ország földrajzi szempontból stratégiai területnek számít: Kína felé – ahonnan most sok premixalapanyag érkezik hazánkba, de akár piacként is számításba vehető a jövőben – hídfőállásként működhet.
Eközben Magyarországon egyre nagyobb kihívással szembesül a kukorica-előállítás. Maga az UBM is kénytelen volt lengyelországi tengerivel kiegészíteni a hazai alapanyagot a takarmánygyártás során. Emellett lényegesen megnövekedett a kalászos gabonák aránya a felhasznált takarmányokban. A hazai gabonapiacot sajnos nagyon megrázta a Bászna-ügy: nemcsak anyagi, hanem bizalmi válság is kialakult a piaci felek között.
A sertésárak javulása a hizlaláshoz is meghozza a kedvet – Fotó: Shutterstock
A gazdálkodók arról számoltak be az Agroinformnak, hogy a gabonafelvásárlók már nem szívesen tároltatják a termelő telephelyén az előre kifizetett búzát, kukoricát, árpát, hanem az áru elszállításakor rendezik annak ellenértékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csökken a gazdálkodók pénzügyi mozgástere: kevesebb likvid tőke van a kezükben a munka folytatásához. Maga a takarmánygyártó is nehezebb helyzetbe került, hiszen ad hoc kell felkutatnia éppen rendelkezésre álló, eladó tételeket a gazdaságokban.
Pillanatnyilag az iráni háború hatásai érződnek a terménypiacokon: megugrott az olajos magvak ára, és erős a készletezés a gabonapiacon is. A termények értéke tulajdonképpen magasabb szinten jár, mint amekkorát a tényleges készletek indokolnának. Hazánkban a gabonafélékért 68–72 ezer forint körüli tonnánkénti összeget fizetnek, ami alól még a cirok sem kivétel. Eközben az állati termékek oldalán csak lassú elmozdulásokat látunk: a sertés átvételi ára már örvendetesen nő, míg a tehéntej piacán csak őszre várható lényeges fordulat. A hazai takarmánygyártás várhatóan nem ír túl jó számokat 2026-ban.
