A hazai mezőgazdaság jelentős strukturális változásokon ment keresztül 2020 óta, amit jól szemléltet a legfontosabb szántóföldi kultúrák vetésterületének módosulása. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) által közzétett adatsorokból kiderül, hogy míg egyes hagyományos növényeink területe drasztikusan zsugorodott, mások iránt látványosan megnőtt a gazdálkodói kedv.
A legnagyobb mértékű visszaszorulást a kukorica és a repce esetében tapasztalhatjuk.
Míg 2020-ban még 959 ezer hektáron díszlett a kukorica, addig 2026-ra ez a terület jelentősen, 670 ezer hektárra csökkent. Hasonlóan kedvezőtlen folyamat figyelhető meg a repce tekintetében is: a hat évvel ezelőtti 311 ezer hektáros vetésterület mára szinte a felére, 153 ezer hektárra olvadt.
A napraforgó és a kalászosok a sikerlistán
Ezzel szemben a napraforgó igazi sikertörténetnek tekinthető az elmúlt időszakban. A növény vetésterülete jelentős bővülést mutat, a 2020-as 613 ezer hektárról 810 ezer hektárra növekedett, ezzel az egyik legmeghatározóbb szántóföldi kultúrává lépett elő.
A kalászosok körében stabil, kiegyensúlyozott növekedés ment végbe.
Az árpa vetésterülete a korábbi 238 ezer hektárról 310 ezer hektárra emelkedett. A hazai kenyérgabona, a búza szintén népszerűbbé vált a termelők körében: a 2020-as 899 ezer hektáros bázisról indulva 2026-ra 985 ezer hektárra bővült a területe, megközelítve az egymillió hektáros álomhatárt.
A hazai mezőgazdaság jelentős strukturális változásokon ment keresztül 2020 óta - Kép: AI
Mi a helyzet a fehérjenövényekkel?
A szója esete némileg összetettebb képet mutat. Bár a 2020-as 59 ezer hektárhoz képest a jelenlegi 69 ezer hektár enyhe emelkedést sugall, az ágazat valójában stagnálást mutat, ha figyelembe vesszük a közelmúlt adatait is. Érdemes megjegyezni, hogy mindössze két esztendővel ezelőtt még jóval 100 ezer hektár feletti területen folyt szójatermesztés Magyarországon, aminek fényében a mostani adatok inkább visszaesésként értelmezhetők.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: AI
