A MAGOSZ Ifjú Gazda, valamint Gazdasszony Tagozata egy tízpontos javaslatcsomagban foglalta össze a magyar mezőgazdaság előtt álló feladatokat és a lehetséges megoldásokat. A szervezet szerint a családi gazdaságok megerősítése, a generációváltás támogatása, a versenyképesség javítása és a hazai termékek piacvédelme egyaránt meghatározó jelentőségű a következő években. A javaslatok célja, hogy hosszú távon is biztosítsák a magyar agrárium fejlődését, valamint a vidéki térségek gazdasági és társadalmi megerősödését.
- Meg kell erősíteni a családi gazdaságokat, és meg kell védeni az általuk eddig elért eredményeket, valamint a számukra biztosított kedvezményeket. A sikeres generációs megújuláshoz elengedhetetlen a biztos jövőkép, hiszen a legfontosabb cél, hogy a magyar fiatalok számára a mezőgazdaság egy vonzó, kiszámítható és megbecsült életpályát jelentsen.
- A víz és a talaj a jövőben még inkább meghatározó stratégiai erőforrássá válik. A termelők részéről kulcsfontosságú az okszerű vízhasználat megvalósítása, amihez az államnak garantálnia kell a szükséges vízkészletek rendelkezésre állását.
- A magyar vidék jövője elképzelhetetlen családi gazdaságok, valamint kis- és közepes birtokok nélkül. Éppen ezért ideális egyensúlyt kell teremteni a családi gazdaságok, a kisebb termelők és a nagygazdasági érdekeltségek földhasználata között. A földtörvénynek ezt a célt kell szolgálnia, miközben a föld tulajdonjogát a magánszemélyeknél kell tartani!
- A magyar termékek piacvédelme a hazai mezőgazdaság alapvető érdeke. Az EU által kötött szabadkereskedelmi megállapodások veszélyt jelentenek, mivel általuk olcsóbb, ám gyakran jóval gyengébb minőségű termékek áraszthatják el az európai piacot. Ennek ellensúlyozására egyértelmű jelöléseket követelnek az élelmiszer-alapanyagok termelési helyének feltüntetésére.
- A rövid ellátási láncok (REL) megerősítése nem csupán a termelők, de a fogyasztók számára is kiemelt jelentőségű. Ehhez csökkenteni kell a kistermelői tevékenység túlszabályozását, és lehetővé kell tenni a helyi termelők becsatlakozását a közétkeztetésbe. Ezzel párhuzamosan növelni kell a helyi feldolgozó kapacitásokat, és azokat összhangba kell hozni a lokális termeléssel.
- A gazdák ésszerű és rugalmas szabályozást várnak, amely nem büntet, hanem támogat. Ennek érdekében egységes jogértelmezésre, a bürokrácia csökkentésére és a gazdaságok méretéhez igazodó, arányos előírásokra van szükség. Sürgető probléma a vadkár kérdése is, amelyre a gazdálkodók mielőbbi hatékony megoldást várnak.
- A jövedelmezőség és a kiszámítható gazdálkodási feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy arányosabbá váljon a termelő, a feldolgozó és a kereskedő közötti jövedelem-megoszlás. A versenyképesség javítását szolgálná továbbá a foglalkoztatást terhelő adminisztráció és adóterhek csökkentése is.
- A tudatos gazdálkodói döntésekhez, különösen a kisebb gazdaságok esetében, elengedhetetlen a szakmai segítség és a hatékony tudásátadás biztosítása. Ebben kulcsszerepet kell vállalniuk az egyetemeknek, a kutatóintézeteknek és az agrár-érdekképviseleteknek.
- Növelni kell az agrárium társadalmi elfogadottságát és javítani annak általános megítélését. Ez a törekvés hozzájárulhat a város és a vidék közötti kapcsolat megerősítéséhez is.
- A fogyasztók felé hangsúlyosan kell kommunikálni a magyar termékek előnyeit: a rövidebb szállítási időt, a kisebb ökológiai lábnyomot, és azt, hogy ezek az élelmiszerek egészséges választást jelentenek a magyar családok számára. Célzott kampányokkal kell ösztönözni a vásárlókat arra, hogy lehetőség szerint a helyi termelők és gazdálkodók terményeit részesítsék előnyben.
A szabadkereskedelmi megállapodások és a piacvédelem kérdései állandó napirendi pontot jelentenek az agrár-érdekképviseleti egyeztetéseken. – Fotó: MAGOSZ Ifjú gazda, valamint Gazdasszony tagozata
Indexkép: MAGOSZ
