A NAV friss tájékoztatója alapján összefoglaltuk a legfontosabb szja-, járulék- és áfaszabályokat, amelyek közvetlenül érintik a mezőgazdasági őstermelőket, a családi gazdaságokat (ŐCG) és a családi mezőgazdasági társaságokat (CSMT).

Ki számít őstermelőnek és mi a saját gazdaság?

Őstermelői tevékenységet az a 16. életévét betöltött magánszemély végezhet, aki szerepel a NAK nyilvántartásában, és saját gazdaságában dolgozik.

Könnyítés, hogy a saját gazdasághoz nem kötelező saját tulajdonú föld: bérelt területtel vagy eszközökkel is dolgozhatunk, ha a termelésről mi döntünk.

Az őstermelői tevékenység alapvetően a mező- és erdőgazdasági munkákat jelenti. E mellett végezhető kiegészítő tevékenység is (pl. falusi turizmus, szolgáltatás), de ennek éves bevétele nem haladhatja meg az összes őstermelői bevétel negyedét. Ha ezt átlépjük, a kiegészítő tevékenység teljes bevétele önálló tevékenységként fog adózni. Ha a gazdaságban használt traktort vagy istállót értékesítjük, az nem kiegészítő tevékenység, hanem ingó vagy ingatlan átruházásként adózik.


Adózási formák és értékhatárok 2026-ban

Az őstermelői jövedelem meghatározására három módszer létezik, amelyek a havi 322 800 forintos minimálbérhez igazodnak.

  • Adómentes sáv (éves bevétel 1 936 800 Ft-ig): Ha az éves bevétel nem éri el az éves minimálbér felét, nem kell jövedelmet számolni, és ezt az összeget bevallani sem kell. Ez a szocho-fizetés alól is mentesít.
  • Átalányadózás (éves bevétel 38 736 000 Ft-ig): Főszabály szerint az őstermelő átalányadózónak minősül. A bevételből egységesen 90% költséghányad vonható le. A jövedelem az éves minimálbér feléig (1 936 800 Ft-ig) adómentes, ami azt jelenti, hogy 19 368 000 forintos bevételig nem kell adót fizetni, de a bevallást már be kell nyújtani! E felett az éves minimálbér tízszereséig (38 736 000 Ft) a felettes jövedelemrész után 15% szja-t kell fizetni.

Családi gazdaságok (ŐCG): Közös adózásnál az átalányadózás felső bevételi határa a tagok száma szerint többszöröződik, de legfeljebb a minimálbér negyvenszerese, azaz 2026-ban maximum 154 944 000 forint lehet.

  • Tételes költségelszámolás: A jövedelmet a számlákkal igazolt, elismert költségek (pl. bér, takarmány, vetőmag) levonásával kapjuk meg. Legfeljebb 100 ezer forintos őstermelői adókedvezmény érvényesíthető, ha rendelkezünk ügyfél-azonosítóval.
  • 10 százalékos költséghányad: A bevétel 90%-a számít jövedelemnek, számlákat nem kell gyűjteni, de a tárgyi eszközök értékcsökkenése és a korábbi veszteségek arányos része ezzel elszámoltnak tekintendő.

Speciális szabály a méhészeknek

A méhészeti termékek (méz, méhviasz, propolisz, méhpempő stb.) előállításából származó jövedelem az éves minimálbér feléig (1 936 800 Ft) önmagában is adómentes. Átalányadózó méhésznél a méhészeti és a nem méhészeti tevékenység adómentes határai összeadódnak.

Biztosítás, járulékok és szocho

Az őstermelő főszabály szerint biztosítottá válik, kivéve az ŐCG kiskorú tagjait, a saját jogú nyugdíjasokat és azokat, akik más jogcímen (pl. 8 órás munkaviszonyban) már biztosítottak.

  • TB-járulék (18,5%): Az őstermelő alapvetően a minimálbér 92%-a (296 976 forint) után fizeti meg a negyedéves járulékot. Ha a 2025-ös – támogatások nélküli – bevétele nem haladta meg a 17 448 000 forintot, akkor kedvezményesen: a megelőző évi bevétel 15%-ának az egytizenketted része a havi járulékalap.
  • Szociális hozzájárulási adó (13%): Biztosított őstermelőnél és átalányadózónál a szocho alapja havonta a havi minimálbér (322 800 Ft). Fontos mentesség: ha az átalányadózó bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér ötszörösét (19 368 000 forintot), nem köteles szochót fizetni. Ha a bevétel ezt átlépi, negyedéves szocho-előleget kell fizetni. A saját jogú nyugdíjas őstermelő jövedelme mentes a szocho alól.


Áfa és a kompenzációs felár rendszere

Az őstermelői tevékenység áfa-alanyiságot eredményez, ha a saját nevünkben értékesítünk. Ha valaki egyéni vállalkozó és őstermelő is, az áfa szempontjából egy adóalanynak számít.

Az önálló mikrovállalkozásnak minősülő őstermelők alapesetben a kompenzációs rendszerben működnek. Nem kell áfát fizetniük, és áfát sem vonhatnak le, viszont felvásárlási okirat alapján kompenzációs felár illeti meg őket:

  • 12% a növényi termékekre, gabonákra, zöldségekre, gyümölcsökre, borra,
  • 7% az élő állatokra, húsra, tejre, tojásra, mézre, valamint a mezőgazdasági szolgáltatásokra.

Alanyi adómentesség: Választható alanyi adómentesség is, ha az éves bevétel sem a megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg a 20 millió forintos értékhatárt. Ha a kompenzációs feláras jogállást fenntartja egyéb tevékenységei mellett, akkor a kompenzációs feláras bevételek nem számítanak bele a 20 milliós keretbe. Az alanyi mentes időszakban adót nem fizet, áfát nem vonhat le.

Általános szabályok: Főszabály szerint 27%-os áfakulcs alkalmazandó, kivéve a kedvezményes 5%-os kulcs alá tartozó termékeket (pl. sertés, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi, haltermékek, tojás és friss tej).

Az áfa alá tartozó számlákról és bizonylatokról az őstermelőknek is kötelező az online számlaadat-szolgáltatás teljesítése!

Forrás: NAV

Indexkép: Shutterstock