Bózsó Gyula erdész – ahogy sokan ismerik: erdei ételcserkész – évek óta azon dolgozik, hogy a vadon ehető, iható és gyógyító növényeiről szóló tudás ne maradjon néhány beavatott privilégiuma. Munkája most országos szakmai elismerést is kapott: az „Erdő a köbön – Ehető Erdő” projekt 2026. február 1-jén, a budapesti Turizmus Évadnyitó Gálán dupla díjat nyert a fenntartható turisztikai kezdeményezések között.
Amikor a természet nem háttér, hanem kapcsolat
Már az erdő szélén kiderül, hogy itt másképp működik minden. Egy út menti növény – a katángkóró – történeteket indít el: gyerekkori kísérleteket, hangyasavtól színváltó szirmokat, katángkoktélokat és citromcseppeket. Az erdő itt nem zöld háttér, hanem értelmezhető világ.
Sokan azonban nem így látják. A jelenségnek neve is van: növényvakság. Az emberek többsége díszletként érzékeli a növényeket, nem élő rendszerként. Pedig ha ismerjük őket, otthonossá válik a táj – ugyanúgy, mint egy társaság, ahol mindenki nevét és történetét tudjuk.
Az erdő rengeteg hasznosítható alapanyagot kínál – Fotó: Facebook/Ehető erdő
Bózsó Gyula számára az erdő ilyen ismerős közeg. Tudja, mit lehet enni, inni, mire jó egy levél, egy gyökér vagy egy termés, és azt is, hogyan lehet mindezt etikusan, biztonságosan és fenntartható módon megmutatni másoknak.
Az erdő kardiológusa, kakaója és mustárja
Egy erdei séta során kiderül, hogy a galagonya nem véletlenül az „erdő kardiológusa”,
a szagos müge nemcsak illatosít, hanem a híres gyógylikőrök alapja, a hagymaszagú kányazsombor pedig már hatezer éve része az emberi étrendnek.
Itt szinte minden növény gyógynövény – a természet nem véletlenszerűen alkot, hanem ható, működő rendszereket hoz létre.
Az élmény nem elméleti: kóstolás, rágás, illatok és textúrák felismerése kíséri. Gombaleves gomba nélkül, szegfűszeg gyökér formájában, kakaó fűből, mustár magból – az erdő újraértelmezi a konyhát.
Egy projekt a köbön: gasztronómia, tudás, élmény
Ez a szemlélet sűrűsödik össze az „Erdő a köbön – Ehető Erdő” projektben, amely az erdőt komplex, minden érzékszervre ható élményként mutatja meg. A program részei:
- erdei gasztrotúrák
- vadon termett növényekből készült delikáttermékek és designer italok
- infotainment videók és tartalmak
- tematikus fine dining vacsorák
- prémium ismeretterjesztő kiadványok és könyvek.
Az erdő kincsei és a fine dining – Fotó: Facebook
A díjazott kezdeményezés mögött hazai szakmai összefogás áll. A projektfelelősök:
- Gyulai Évi, kreatív italdesigner, a 0 km-es alapanyagokra épülő erdei italok nemzetközileg is elismert alkotója;
- Megyeri Sára, a vadon termett alapanyagokra építő Dzsindzsa márka alapítója;
- valamint Bózsó Gyula, az Ehető Erdő szemlélet megalkotója.
Fine dining az avarból
A kezdeményezés egyik leglátványosabb ága a csúcsgasztronómia. Vadon termő növényekből készül madársóskasörbet, bodzavirághab, fenyőrügyszirup, pirított bükkmakk, ibolyazselé, luckaviár vagy komlósajttorta. Ezek az ételek nem kuriózumok, hanem tudatos, fenntartható konyhai megoldások, amelyek a fine dining világában is megállják a helyüket.
Miért vágyunk vissza az erdőhöz?
A válasz nem világvége-forgatókönyv. Inkább biztonságérzet. A tudás megnyugtató: az erdő nem ellenséges tér, hanem partner. A modern ember, aki mesterséges aromák és információs zaj között él, ösztönösen keresi azt, ami valódi, tiszta és értelmezhető.
Talán ezért is aratott ekkora sikert az „Erdő a köbön – Ehető Erdő” projekt.
Egy csepp erdő – és ami még jön
A történet folytatódik. Bózsó Gyula és Gyulai Évi már új könyvön dolgoznak, amely a vadon termő iható kincseket mutatja be. A címe beszédes: Egy csepp erdő.
Ha a mostani sikerből indulunk ki, biztosra vehető: az erdőnek még sok mondanivalója van. És aki megtanulja a nyelvét, az nemcsak enni és inni fog belőle – hanem érteni is.
Forrás: Magyar Krónika
Indexkép: Facebook/Bózsó Gyula
_fill_540x300_0.jpg)
