A dél-zalai Surdon és környékén dolgozó termelők szerint a klímaváltozás, az aszály és a kártevők növekvő jelenléte komoly kihívást jelent – de a karácsonyfa-termesztés hagyománya és szakértelme továbbra is életben tartja az ágazatot.
A karácsonyfa-termesztés központjának számító Surd polgármestere, Kanász János maga is gyakorló termelő. Mint mondja, a legnépszerűbb fajta idén is egyértelműen a nordmann fenyő.
– Több mint 90 százalékban ezt keresik nálunk, alig akad, aki lucot vagy ezüstöt vásárolna – fogalmazott.
A vágások már megkezdődtek, de a luc- és ezüstfenyőt csak most, a hét végétől vágják, hogy ne hullassák le idő előtt a tűleveleiket. Az árak ugyanakkor biztosan emelkednek: a felvásárlási árak és a kereskedői árrések miatt legalább 15 százalékos drágulásra lehet számítani.
– A nordmann méterára idén várhatóan 7–8 ezer forint körül alakul, míg a lucfenyőé 4–5 ezer forint lesz. A kereskedők természetesen rárakják a saját hasznukat, így a vásárlók a piacon ennél magasabb árakkal találkozhatnak – mondta Kanász.
Fenyő, amerre a szem ellát – Fotó: Agroinform
A mű nem igazi
A polgármester szerint a műfenyők népszerűsége már csökkenőben van:
– Az emberek rájöttek, hogy a műfenyő nem adja vissza az igazi karácsonyi hangulatot, ráadásul a természetet is terheli, hiszen száz év alatt bomlik le. Mi viszont minden kivágott fára számítva legalább másfelet ültetünk vissza – tette hozzá.
Surdon az agyagos talaj és a kedvező mikroklíma továbbra is ideális a fenyőtermesztéshez. A hagyomány és a szakértelem több évtizedes múltra tekint vissza – a helyiek 60–70 éve foglalkoznak fenyővel.
– Nálam két és fél hektáron nőnek a fák, és bár a szárazság idén sok csemetét elvitt, a nagyobb példányok szerencsére jól bírták – mondta a polgármester.
A szomszédos Nemespátrón Győrfy Balázs termelő hasonló tapasztalatokról számolt be. Ő és testvére egyenként 17 hektáron termelnek, a területük 85 százalékán szintén nordmann fenyő nő.
– A dán import drágulása miatt megnőtt a kereslet a magyar fenyő iránt, ezért a hazai árak is emelkednek – magyarázta.
A piaci árak területenként, árushelyenként változhatnak (ez azt jelenti, hogy ugyanazért a karácsonyfáért más árat kell fizetni például Debrecenben és mást a fővárosban), de az átlagos nordmann méterára 10–12 ezer forint körül várható, az ezüstfenyő 7–8 ezer, a luc 5 ezer forint körül alakulhat a piacokon.
Győrfy Balázs és testvére, Patrik – Fotó: Agroinform
Az aszály nagy probléma
A termelő szerint az aszály idén különösen súlyos károkat okozott:
– A tavaszi ültetéseink teljesen kiszáradtak, egy hektárt újra kellett telepíteni, ez másfél–kétmillió forintos veszteség, amit be kell nyelnünk, természetesen (?) a kereskedőre nem lehet áthárítani – panaszolta.
A kártevőnyomás is évről évre nő, a növényvédő szerek pedig egyre drágábbak.
– Többet kell permetezni, és a költségek rohamosan emelkednek – mondta Győrfy, aki a frissen alakult Karácsonyfa Gazdakör elnöke is. A szervezet célja, hogy közös érdekképviseletet teremtsen, és szakmai tanulmányutak segítségével tanuljanak a dán és német termelők tapasztalataiból.
A Somogy megyei Bakonyi Zoltán, aki ritkább fajokat – például konkolor- és duglászfenyőt – is nevel és csemetetermeléssel is foglalkozik, szintén a klímaváltozás hatásaira hívta fel a figyelmet.
– Egyik fenyő sem bírja igazán a szárazságot, a páratartalom hiánya legyengíti a fákat, és utat enged a kártevőknek – mondta.
Szállításra előkészített fenyőfák – Fotó: Agroinform
Nosztalgia: növekvő érdeklődés a duglászfenyő iránt
Hozzátette, a 80-as évek kedvence, a különleges illatú duglászfenyő iránt ugyan ismét nő az érdeklődés, de a nordmann továbbra is a piac egyeduralkodója.
– Az eladott fák 80 százaléka nordmann, mert tartós, szép és a különbség az árban már nem olyan nagy, mint régen – tette hozzá.
A dél-zalai termelők összességében bizakodóak: bár a költségek nőttek, a magyar fenyő iránti kereslet stabil, a minőség pedig egyre javul. A karácsonyi időszakban így idén is hazai fenyő illata lengi majd be a legtöbb otthont.
Indexkép: Agroinform
