Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az új genomikai technikák (NGT-k) uniós szabályozásáról. A cél: olyan növényfajták elterjedésének támogatása, amelyek jobban bírják a klímaváltozást és a kártevőnyomást, kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek – miközben a gazdák számára megfizethető és hozzáférhető marad a technológia.

Az új rendelet az úgynevezett új genomikai technikákra (NGT-kre) vonatkozik – ezek olyan eljárások, amelyek egy növény genetikai állományát módosítják, jellemzően jóval pontosabban, mint a klasszikus nemesítés, de nem feltétlenül hoznak létre „klasszikus” GMO-nak tekintett szervezeteket.

A politikai megállapodás egyik kulcseleme, hogy két kategóriát különböztet meg:

  • NGT1 növények: olyan fajták, amelyek elvileg természetes mutációval vagy hagyományos nemesítéssel is létrejöhetnének. Ezeket sok tekintetben kiveszik a szigorú GMO-szabályozás alól.
  • NGT2 növények: minden más NGT-eredetű fajta, amelyekre továbbra is a jelenlegi GMO-szabályok vonatkoznak – teljes kockázatértékeléssel, nyomon követéssel, címkézéssel.

A második kategóriába tartozó növények termesztését az egyes tagállamok – ahogyan a GMO-knál eddig is – korlátozhatják vagy akár meg is tilthatják, még akkor is, ha uniós szinten engedélyt kapnak.

Fenntarthatóság, nem „gyomirtó-turbózás”

A Parlament elérte, hogy az NGT1 kategóriából kizárják azokat a fajtákat, amelyek ismert rovarirtó hatással bírnak, vagy gyomirtó-szer toleranciára vannak „kihegyezve” – vagyis a cél nem az, hogy még több gyomirtót lehessen kijuttatni.

Az új szabályozás a fejlesztéseket fenntarthatósági irányba tereli:

  • klíma- és aszálytűrés,
  • kártevő-ellenállóság,
  • kevesebb inputanyag-igény (műtrágya, növényvédelem),
  • magasabb, stabilabb hozamok.

A Bizottság és a tagállamok feladata lesz rendszeresen monitorozni, hogy az NGT-növények valóban hozzájárulnak-e a fenntarthatósághoz – többek között a hivatalos ellenőrzések adatai alapján.

Lehet szabadalmaztatni – de a gazdáknak hozzá is kell férni

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a szellemi tulajdon volt. A megállapodás szerint:

Lehetőség lesz szabadalmakra az NGT-k esetében, de kivételt képeznek azok a tulajdonságok vagy DNS-szekvenciák, amelyek a természetben is előfordulnak, vagy hagyományos biológiai módszerekkel létrehozhatók.

Az EP-képviselők ugyanakkor biztonsági fékeket építettek a rendszerbe, hogy ne néhány multinacionális cég diktáljon:

  • a gazdáknak meg kell őrizniük a jogot arra, hogy saját magjukat visszavessék és újravessék,
  • a jogszabály kimondott célja a megfizethetőség és tisztességes hozzáférés biztosítása.

A Bizottság az érintett szereplőkkel együttműködve EU-s magatartási kódexet dolgoz ki a szabadalmakra, legkésőbb a rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül.

Ennek többek között az lesz a feladata, hogy:

  • rögzítse a „fair és ésszerű” feltételeket a szabadalmak engedélyezésére,
  • keretet adjon a viták békés rendezéséhez, ha például egy szabadalmaztatott tulajdonság csak véletlen, alacsony szinten jelenik meg egy gazda tábláján.

Ha egy későbbi hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a szabadalmaztatott NGT-k ténylegesen akadályozzák a tenyésztők és gazdák hozzáférését, a Bizottságnak további – akár jogalkotói – lépéseket kell tennie.

Jelölés, nyomon követés, tagállami mozgástér

Az átláthatóság érdekében:

  • minden NGT1-ből származó fajta esetében a fajtajegyzékekben, adatbázisokban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy NGT1-es növényről van szó;
  • minden vetőmagzsákon szerepelnie kell az NGT1 jelölésnek – így a gazda tisztában van azzal, mit vet;
  • az NGT2-k esetében megmarad a teljes nyomon követhetőség és címkézési kötelezettség, hasonlóan a GMO-khoz.

Mi lesz az ökogazdálkodással?

Az ökológiai termelésben az NGT-k továbbra sem engedélyezettek. Ugyanakkor fontos enyhítés, hogy az NGT1-növények technológiailag elkerülhetetlen, alacsony szintű jelenléte nem minősül automatikus szabálysértésnek.

A Bizottság később értékeli majd, hogy:

  • jelent-e adminisztratív, gazdasági vagy gyakorlati többletterhet az ökogazdaságok számára az új szabályozás,
  • hogyan hat mindez a fogyasztói megítélésre.

„Történelmi nap” – erősödhet az európai versenyképesség

Jessica Polfjärd jelentéstevő szerint az egyezség „történelmi nap” az EU számára:

az új, Nobel-díjas technológiákhoz való hozzáférés segítheti a gazdákat abban, hogy olyan növényeket termesszenek, amelyek ellenállnak a klímaváltozás hatásainak, kevesebb inputtal, kisebb területen is stabil hozamot produkálnak.

A politikus szerint ez nemcsak az európai gazdák versenyképességét növeli, hanem Európa kutatási és innovációs pozícióját is erősíti a világban – különösen úgy, hogy számos NGT-eredetű növény (kukorica, búza, rizs, nem barnuló banán, gomba stb.) már ma is elérhető az EU-n kívüli piacokon.

Mikortól számíthatunk rá?

A mostani megállapodás még nem végleges jogszabály:

  • előbb az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia (második olvasat),
  • ezt követően a rendelet 20 nappal az EU Hivatalos Lapjában való megjelenés után lép hatályba,
  • az érdemi alkalmazására pedig két évvel később kerül sor.

Forrás: Európai Parlament

Indexkép: iStock