Drasztikus változások előtt áll a délkeleti országrész
Hosszú idő óta a kukorica az egyik legjelentősebb szántóföldi kultúra Magyarországon, különösen az alföldi régiókban. Egy friss kutatás adatai szerint azonban a globális felmelegedés és a környezeti feltételek átalakulása miatt a növény termesztése egyre nehezebbé és kiszámíthatatlanabbá válhat. A folyamat egyik első és legnagyobb vesztese éppen a délkeleti országrész lehet, idézi az eredményt a delmagyar.hu.
A Klímapolitikai Intézet által közzétett részletes elemzés rávilágít arra, hogy nem magával a növénnyel van probléma, hanem azok az időjárási, hőmérsékleti és vízháztartási feltételek változnak meg radikálisan, amelyek az elmúlt évtizedekben még biztonságos és jövedelmező termést tettek lehetővé a gazdáknak.
Kérdésessé válik a gazdaságos termelés
A modellezések és a kutatási adatok alapján a Dél-Alföld, ezen belül különösen Csongrád-Csanád és Békés vármegye már 2040 és 2050 között olyan kritikus helyzetbe kerülhet, ahol a kukoricatermesztés a területek jelentős részén gazdaságilag teljesen bizonytalanná vagy veszteségessé válik.
Ez a negatív folyamat helyi szinten messze nemcsak a növénytermesztőket érinti súlyosan. A tengeri ugyanis fontos szerepet játszik az állattenyésztésben, a hazai takarmányellátásban és a teljes kistérségi agrárgazdaságban is. Ha a hektáronkénti hozamok tartósan visszaesnek, vagy a termelési kockázat elviselhetetlen szintre nő, az hosszú távon a teljes vetésszerkezet kényszerű átalakulását fogja előidézni. A gazdák egy része már most igyekszik alkalmazkodni: egyre többen fordulnak a víztakarékos talajművelési technológiák, a szárazságtűrőbb alternatív növénykultúrák vagy az új agrotechnikai megoldások felé.
A kukorica vetése bizonytalan eredményt hozhat – Fotó: Shutterstock
Óriási regionális különbségek alakulhatnak ki
A felmérés arra is rámutat, hogy az ország határain belül rendkívül nagy eltérések várhatók a jövőben:
- A Duna–Tisza köze a század közepére az egyik legkritikusabb, leginkább elsivatagosodó térséggé válhat.
- Ezzel szemben a Dunántúl nyugati körzetei és az Északi-középhegység területei kedvezőbb ökológiai adottságokkal rendelkezhetnek.
- Ezeken a hűvösebb és csapadékosabb vidékeken a magasabb éves csapadékmennyiség és az eltérő mikroklíma miatt hosszú távon is fenntartható és jövedelmező maradhat a kukorica előállítása.
Az elmúlt időszakok rendkívüli aszályai a Dél-Alföldön már a jelenben is egyértelműen megmutatták, mennyire kiszolgáltatott a térség a tartós csapadékhiánynak. A szakértők szerint a következő évek legfontosabb feladata az lesz, hogy a gazdálkodók milyen ütemben képesek átvenni a modern vízgazdálkodási megoldásokat, bekapcsolódni az öntözési programokba, és milyen alternatív, szárazságtűrő növényeket tudnak sikerrel integrálni a dél-alföldi területeken.
Forrás: delmagyar.hu
Indexkép: Shutterstock
