Az éghajlatváltozás a rovarvilágot is átrendezi, és ennek egyik legaggasztóbb jele az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) európai terjedése. Dr. Sipos Tamás, egészségügyi kártevőirtó, méhészeti szakember, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének munkatársa szerint a méhészekre már most is komoly terhek nehezednek, az új inváziós fajok megjelenése pedig akár végzetes következményekkel járhat az ágazatra és a mezőgazdaság egészére nézve.
A klímaváltozás hatásai nemcsak az emberek mindennapjaiban, hanem a rovarvilágban is egyre látványosabban jelentkeznek. Az emelkedő átlaghőmérséklet, a hosszabb aszályos időszakok és a szélsőséges időjárási jelenségek kedvező feltételeket teremtenek olyan fajok számára, amelyek korábban nem tudtak megtelepedni Magyarországon.
Dr. Sipos Tamás szerint egyre több olyan idegenhonos rovar jelenhet meg hazánkban, amely akár inváziós fajjá is válhat. Ezek közül jelenleg a legnagyobb figyelem az ázsiai lódarazsat övezi, amelyet a méhészet egyik legveszélyesebb ellenségeként tartanak számon.
– Az ázsiai lódarázs nemcsak a méhészek számára jelent fenyegetést, hanem a gyümölcstermesztésben és a kertészetben is problémákat okozhat. A gyümölcsök héját megsértve táplálkozik, különösen az aszályos időszakokban, amikor vízhez és cukorforráshoz jut így – magyarázta a szakember.
Dr. Sipos Tamás – Fotó: Sipos Tamás
Franciaországból indult hódító útjára
Az ázsiai lódarázs európai története 2004-ben kezdődött Franciaországban. Azóta a faj folyamatosan terjeszkedik, és mára több országban is komoly problémát okoz. Olaszországban már nagy egyedszámban van jelen, de Ausztriában és Csehországban is regisztrálták.
Magyarországon az első bizonyított előfordulását 2023-ban észlelték Kimlén, egy méhészet közelében. Azóta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület monitoringcsapdák segítségével figyeli az esetleges újabb megjelenéseket. A kutató szerint jelenleg kedvező a helyzet, mert a 2023-as kimlei észlelést követően nem igazoltak tartós megtelepedést vagy újabb stabil populációt Magyarországon, de a veszély nem múlt el.
– Egyelőre azt mondhatjuk, hogy Magyarország mentes az ázsiai lódarázstól, de az éghajlati folyamatok és a faj európai terjedése miatt hosszú távon számolnunk kell a megjelenésével – fogalmazott.
Nemcsak a mézet veszélyezteti
Az ázsiai lódarázs különösen veszélyes a mézelő méhekre. Míg más darázsfajok vegyesen fogyasztanak különféle rovarokat, az ázsiai lódarázs táplálékának akár 50–60 százalékát is mézelő méhek alkothatják.
A méhészetek számára ez azért jelent komoly fenyegetést, mert a ragadozó rendszeresen a kaptárok közelében vadászik, és folyamatos nyomás alatt tartja a méhcsaládokat.
– Az ázsiai lódarázs számára a kaptár olyan, mint egy terített asztal. A lódarázs pontosan tudja, hol találja meg a zsákmányt, ezért rendkívül hatékony ragadozó – mondta Dr. Sipos Tamás. A probléma azonban túlmutat a méztermelésen. A méhek kulcsszerepet játszanak számos mezőgazdasági kultúra beporzásában, így a napraforgó, a repce vagy több gyümölcsfaj termesztésében is.
Ha a méhállományok gyengülnek, az a terméshozamokban is megmutatkozhat.
Az ázsiai lódarázs egy példánya – Fotó: Sipos Tamás
Már most is nehéz helyzetben vannak a méhészek
A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar méhészet jelenleg is számos kihívással küzd. Az aszály miatt csökken a méhlegelők növényfajainak sokfélesége, kevesebb a nektár- és virágporforrás, ami gyengíti a méhcsaládokat.
Emellett évtizedek óta jelentős problémát okoz az ázsiai nagy méhatka, a Varroa destructor nevű parazita. A kártevő ellen folyamatos védekezés szükséges, ami jelentős költséget ró a méhészekre. Egy újabb inváziós faj megjelenése tovább növelné az ágazat terheit.
– Ha az ázsiai lódarázs tartósan megtelepedne Magyarországon, az a jelenlegi nehézségek mellett elképzelhetetlen károkat okozhatna a méhészetnek – figyelmeztetett a méhészeti szakember.
Újabb ázsiai veszély közeleg
Dr. Sipos Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai lódarázs mellett egy másik veszélyes kártevő, az úgynevezett Tropilaelaps nemzettségbe tartozó, kis ázsiai méhatka is közeledik Európa felé.
A parazita jelenléte az Európai Unióhoz közeli térségekben egyre komolyabb kockázatot jelent; Ukrajnával kapcsolatban több jelentés is említi a veszélyt, Törökország esetében pedig a szakmai szervezetek fokozott kockázatra hívják fel a figyelmet. A szakirodalmi adatok szerint akár tízszer gyorsabban képes szaporodni, mint a jelenleg is komoly problémát jelentő ázsiai nagy méhatka.
Ha ez a faj is megjelenne Magyarországon, az tovább növelhetné a méhészeti költségeket, ami végső soron a méz árának emelkedését is magával hozhatja.
Költséges és nehéz a védekezés
Az ázsiai lódarázs elleni harc Európa-szerte komoly kihívást jelent. A fészkek felkutatása speciális technológiát igényel: a szakemberek rádiójeladóval ellátott egyedeket követnek vissza a kolóniákhoz.
A probléma azonban nemcsak a felderítés költségeiben rejlik. Az ázsiai lódarázs gyakran magas fák lombkoronájában építi hatalmas fészkeit, amelyekben akár 4-5 ezer egyed is élhet, így a fészkek elpusztítása nehéz. Összehasonlításképpen: az európai lódarázs fészkei rendszerint 1000-2000 egyedből állnak.
Ma még a laikusok gyakran összetévesztik az ázsiai lódarázst az európai lódarázzsal (Vespa crabro)– Fotó: Sipos Tamás
Egyes európai kutatások szerint kedvező körülmények között akár négyzetkilométerenként tíznél több ázsiai lódarázsfészek is kialakulhat.
– A védekezés nemcsak szakmai, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is. Állami támogatásra, a méhészek és a lakosság együttműködésére társadalmi összefogásra egyaránt szükség lesz ahhoz, hogy a faj ne tudjon tömegesen elterjedni Magyarországon – hangsúlyozta a kutató.
A méhek védelme az agrárium közös érdeke
A szakember szerint az ázsiai lódarázs elleni küzdelem nem csupán a méhészek ügye. A méhek szerepe a növénytermesztésben és az ökoszisztémák fenntartásában is nélkülözhetetlen.
Az éghajlatváltozás hatásai már most érezhetők a mezőgazdaságban, és az inváziós fajok megjelenése újabb terheket róhat az ágazatra. Ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata a korai észlelés, a monitoringrendszerek fejlesztése és a hatékony védekezési módszerek kidolgozása lehet.
Az ázsiai lódarázs egyelőre még csak kopogtat Magyarország kapuján, de a szakemberek szerint nem kérdés, hogy hosszú távon számolni kell vele. A kérdés inkább az, hogy sikerül-e időben felkészülni az érkezésére.
A szakember végül hozzátette: az állítólagos minapi vasi észlelés, melyről a médiumok is beszámoltak, téves volt, az olvasói fotón látható rovar nem ázsiai lódarázs. Utóbbi arról ismerhető fel, hogy testének színe inkább fekete, mint narancssárgás-barna, a sárga szín csak mutatóban van jelen a potroh végen, illetve a lábak végei is sárgák.
Ha ilyen rovarral találkozik valaki, értesítse az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által működtetett figyelőszolgálatot, küldjön képet a fellelt rovarról a velutina@omme.hu e-mail címre, vagy a velutina.hu oldalára.
Indexkép: Országos Erdészeti Egyesület
