Szigorúbb feltételrendszerhez kötnék az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésében elérhető támogatásokat egy tagállami csoport javaslata szerint. A Svédország vezette kezdeményezéshez Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia is csatlakozott, és azt szeretnék elérni, hogy a jogállamisági elvek megsértése esetén a tagállamok ne juthassanak hozzá a közös uniós pénzekhez – így az agrártámogatásokhoz sem.
A 2028–2034 közötti uniós költségvetési ciklus mintegy 1800 milliárd eurós keretet jelentene, amelynek elosztása körül már most komoly vita alakult ki a tagállamok között. A nettó befizető országok által támogatott javaslat célja, hogy a jelenlegi szabályozásnál szigorúbb és zártabb ellenőrzési rendszer jöjjön létre.
A kezdeményezők szerint a jelenlegi mechanizmusok nem elég erősek ahhoz, hogy minden esetben megakadályozzák a jogállamisági normákat megsértő országok forrásokhoz jutását. A javaslat szerint a jövőben az Európai Bizottság ellenőrzési jogköreit is erősítenék, és a szankciók feloldását a Tanácsban csak minősített többséggel lehetne blokkolni – ez lényegesen megnehezítené a korlátozások feloldását.
A szigorítást szorgalmazó országok azt is hangsúlyozzák: a jogállamisági értékek nem opcionálisak, hanem minden uniós forrás esetében alapvető feltételt kell, hogy jelentsenek. Ennek megfelelően a rendszernek az uniós költségvetés teljes egészére ki kellene terjednie, beleértve a versenyképességi, külügyi és intézményi kiadásokat is.
A javaslat szerint a jogsértések értékelésénél szélesebb információs bázist kellene figyelembe venni, többek között az Európai Unió Bíróságának döntéseit, az Alapjogi Ügynökség jelentéseit és az éves jogállamisági értékeléseket is.
A tervezet elfogadása esetén a következő uniós költségvetési ciklus egyik legfontosabb újdonsága lehet, hogy a politikai és jogállamisági feltételek szorosabban összekapcsolódnak a kifizetésekkel – ami alapjaiban alakíthatja át az uniós forráselosztás rendszerét.
Forrás: Pénzcentrum
Indexkép: Pexels
