Az agrárium egyre gyorsuló digitalizációja alapjaiban alakítja át a gazdálkodók mindennapjait: az adminisztráció egyszerűsítése, az adatvezérelt döntéshozatal és az elektronikus ügyintézés térnyerése már nem a jövő, hanem a jelen. Ebben a folyamatban kínál átfogó képet és gyakorlati iránymutatást az Agroinform május 13-án 9 órától induló, E-ügyintézés 2026 című online konferenciája.
Előzetesen gazdákat kérdeztünk a mindennapi gyakorlatról, mit jelent számukra az adminisztráció és milyen változást tartanának üdvösnek?
Az agrárium túladminisztráltságára, a szűk határidők okozta hibalehetőségekre és a pályázati rendszer nehézségeire hívta fel a figyelmet György Gergő. A gazdálkodó szerint különösen a kisebb gazdaságoknál jelent komoly problémát, hogy a napi fizikai munka után kell elvégezni a sokszor rendkívül részletes adminisztrációt.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gazda úgy látja, hogy azoknál a gazdaságoknál a legnagyobb a teher, ahol egyetlen ember végzi a szervezést, a földmunkát, az ügyintézést és az adminisztrációt is. Különösen a tavaszi időszakban, amikor a vetési és növényvédelmi munkák folyamatos jelenlétet igényelnek a földeken, az adminisztráció szinte „ráül” a gazdák mindennapjaira.
Nappal a földeken, este a "papírok" fölött
A munkanap sokszor hajnali 5–6 órakor kezdődik, és estig tart a szántóföldeken. A nap végén azonban nincs pihenés: a gazdálkodási naplót és a permetezési adatokat rövid határidőn belül rögzíteni kell.
„Este kilenc óra van, és akkor ülök neki gazdálkodási naplót írni” – fogalmazott György Gergő, hozzátéve, hogy a 10–12 órás fizikai munka után végzett adminisztráció jelentősen növeli a hibázás kockázatát.
Több száz sor adat egyetlen műveletnél
A részletes adatrögzítés különösen időigényes. Egyetlen vetési művelet dokumentálása során több mint tíz különböző adatot kell rögzíteni – a talajmunkáktól a felhasznált anyagokon át a növény fejlettségi állapotáig.Mindez több tucat parcella esetén több száz sor adatbevitelét jelenti, ráadásul az új előírások szerint egyes műveleteket már órára pontosan kell dokumentálni, ami tovább növeli az adminisztrációs terheket.
„86 parcellán vezetem a gazdálkodást – ez több száz adat, amit fáradtan kell bepötyögni. Ilyenkor nagyon könnyű hibázni” – mondta.
Technikai nehézségek is nehezítik a munkát
A gazdák dolgát nemcsak a mennyiség, hanem a rendszerek működése is megnehezíti. Bár az elektronikus gazdálkodási napló (EGN) mára stabilabb, korábban gyakoriak voltak a hibák, például a másolási funkciók működésében, ami tovább növelte a bizonytalanságot és az időráfordítást.Pályázatok: nem bonyolultak, de nehezen hozzáférhetők
A pályázati rendszerről a gazdálkodó úgy vélekedett, hogy az alapvetően érthető, de a gyakorlati kitöltés során sokszor felmerülnek kisebb kérdések, amelyek megválaszolásához nehéz segítséget találni.Saját tapasztalata szerint a pályázatírók díjai – akár 800 ezer és 1 millió forint között – sok kisebb gazdaság számára megterhelők lehetnek. Úgy véli, nagy segítséget jelentene, ha a gazdák közvetlenül elérhetnének szakértőket rövid konzultációkra.
Mit lehetne egyszerűsíteni?
A gazda szerint az adminisztráció nem önmagában probléma – hiszen a nyomon követhetőség fontos –, hanem az, hogy mindezt szűk határidők mellett, sokszor kimerült állapotban kell elvégezni.
„Nem azzal van gond, hogy dokumentálni kell, hanem azzal, hogy nincs rá idő” – fogalmazott.
A tapasztalatok alapján az agrárium egyik legnagyobb kihívása ma már nemcsak az időjárás vagy a piaci környezet, hanem az is, hogyan lehet összeegyeztetni a napi fizikai munkát a növekvő adminisztrációs elvárásokkal.
A mezőgazdasági adminisztráció és a pályázati rendszer túlzott bonyolultsága mára a gazdálkodás egyik legnagyobb terhévé vált – erről beszélt Vincze László Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodó, aki szerint a jelenlegi szabályozási környezet sok esetben nem segíti, hanem akadályozza a mindennapi munkát.
A gazdálkodó úgy fogalmazott: az adminisztrációs kötelezettségek mára olyan mértékben növekedtek, hogy azok nemcsak időt, hanem motivációt is elvonhatnak a termelőktől.
„Annyira túl van bonyolítva a bürokrácia, hogy elveszi az emberek kedvét és kapcsolatát a munkával. Ezen biztosan csökkenteni kellene” – mondta.
Percre pontos adminisztráció: életszerű vagy túlzás?
A legnagyobb vitát a növényvédelmi és permetezési naplók kötelező vezetése váltja ki. Vincze László szerint különösen problémás, hogy a rendszer már percre pontos adatokat is elvár.A gazda példaként említette, hogy ma már nem elég rögzíteni egy kezelés tényét, hanem pontos időpontot is kell megadni – akár a kijuttatás kezdését és befejezését is.
„Mennyire életszerű az, hogy ezt valaki tényleg pontosan, hibátlanul vezeti? És mire megy vele bárki? Semmire” – fogalmazott.
Szerinte a rendszer nem ad érdemi hozzáadott értéket az ellenőrzéshez sem, hiszen a hatóságok számára ezek az adatok gyakorlati szempontból alig hasznosíthatók.
A gazdálkodó arra is kitért, hogy
a valós szakmai döntések – például a kártevők megjelenése és az azonnali beavatkozás – sokkal gyorsabb reakciót igényelnek, mint amit az adminisztrációs kötelezettség megenged.
Este kezdődik a „második műszak”
A termelők mindennapjai gyakran nem a földeken érnek véget. A gazda szerint sok esetben az adminisztráció a nap legfárasztóbb része.„Este nyolc-kilenc óra körül érünk haza, és akkor kezdődik a gép előtti munka. Ez az idő inkább pihenésre kellene, nem adatfeltöltésre” – mondta.
Hozzátette: a rendszer folyamatosan bővül, miközben a gazdák tapasztalata szerint nem válik egyszerűbbé.
Pályázatok: papírhegyek és költségek
A bürokratikus terhek másik nagy területe a pályázati rendszer. Vincze László szerint még egy sikeres pályázat esetében is jelentős a háttéradminisztráció.Ide tartozik:
- igazolások és engedélyek beszerzése
- részletes dokumentációk készítése
- gyakran pályázatíró bevonása
A gazda szerint ez sok esetben jelentős költséget jelent, és nem minden termelő tudja saját maga elvégezni a szükséges adminisztrációt.
„Egy átlagember nem is feltétlenül képes egy ilyen pályázatot önállóan megírni. Ez eleve kiszűr egy csomó gazdát” – mondta.
A gazdálkodó szerint a pályázati rendszer egyik ellentmondása, hogy a támogatások jelentős részét nem közvetlen fejlesztésekre, hanem adminisztratív költségekre kell fordítani.
Ez szerinte torzítja a rendszert, és lassítja a beruházásokat is.„Mindenki tudja, hogy a siker nem csak az elszántságon múlik, hanem sok más tényezőn is. A jelenlegi rendszer viszont nem mindig ezt tükrözi” – tette hozzá.
„Nem a szabályokkal van baj, hanem az arányokkal”
A gazda hangsúlyozta: nem a szabályozás szükségességét vitatja, hanem annak mértékét és részletezettségét. Szerinte a mezőgazdaságban dolgozók többsége felelősen végzi a munkáját, ezért a túlzottan részletes adminisztráció sokszor inkább felesleges teher.„Nem arról van szó, hogy ne kellene nyomon követhetőség vagy ellenőrzés. A kérdés az, hogy ennek milyen mélysége indokolt” – fogalmazott.
Gazdák: több rugalmasság kellene
A megszólalás alapján a gazdálkodók egyre inkább azt szeretnék, ha:- csökkenne az adminisztrációs terhelés
- rugalmasabb határidők lennének
- egyszerűbb digitális rendszerek működnének
- kevesebb ismétlődő adatot kellene rögzíteni
A mezőgazdaság szereplői szerint a jelenlegi rendszer sok energiát von el a tényleges termelőmunkától, miközben az eredményességet nem feltétlenül növeli.
Indexkép: Chat GPT
