Valódi mérföldkőhöz érkezett a mezőgazdasági biotechnológia és a szántóföldi génszerkesztés az Egyesült Királyságban. A neves Rothamsted Research kutatóközpont munkatársai sikeresen elvetették az első olyan növényállományt az országban, amely hivatalosan is megkapta a precíziós nemesítésű organizmusok (PBO) számára kidolgozott engedélyezési értesítést. Ez az esemény az első gyakorlati lépést jelenti a szigetország újonnan bevezetett, a modern nemesítési eljárásokat szabályozó keretrendszerének életében.
A szakemberek a kísérletek során a Camelina sativa (magvas gomborka vagy sárgarepce) nevű, egyre nagyobb figyelmet kapó, feltörekvő olajnövényre fókuszálnak. A kutatás elsődleges célja annak feltárása, hogy a precíziós génszerkesztési technológiák segítségével miként lehet hatékonyan növelni a növény magjainak méretét, valamint ezzel párhuzamosan javítani az összhozamot és a magok értékes olajtartalmát.
A tudósok a modern molekuláris biológia egyik kiemelkedő eszközét, a CRISPR-Cas9 enzimet hívták segítségül, hogy célzott módosításokat hajtsanak végre a magméret szabályozásáért felelős specifikus génekben. A koncepció lényege, hogy a magkezdemény – vagyis a fejlődő magok szerkezetének – külső rétegeiben lévő, a sejtosztódásért felelős géneket vették célba. Ezzel az eljárással a kutatócsoport nagyobb magkezdeményeket kíván létrehozni, amelyekből a várakozások szerint lényegesen nagyobb méretű végtermék, azaz mag fejlődik ki.
A most elindított szántóföldi kísérlet során a gyakorlatban is értékelik majd, hogy ezek a mikroszkopikus változtatások milyen konkrét hatást gyakorolnak a növények hozamára, a szemek méretére és a kinyerhető olaj mennyiségére.
A kutatóközpont munkatársai sikeresen elvetették a kísérleti növényállományt – Fotó: Rothamsted Research
Dr. Smita Kurup, a Rothamsted Research kutatócsoportjának vezetője kiemelte, hogy a génszerkesztési eljárások révén pontosan azokat a tulajdonságokat tudják megcélozni – mint például a magok fizikai mérete –, amelyek közvetlen és egyértelmű hatással vannak a végső terméshozamra. Hozzátette, hogy ez a kísérleti fázis egy rendkívül fontos lépcsőfok a nagyobb hozamot biztosító, fenntarthatóbb olajnövények jövőbeli kifejlesztése felé.
A növényekbe bevezetett genetikai változtatások kisebb deléciókat és inszerciókat (vagyis nukleotidszakaszok kiesését és beépülését) foglalnak magukban. Ezek a módosulások olyan jellegűek, amelyek a természetben spontán módon, vagy a hagyományos, konvencionális nemesítési eljárások során is bármikor végbemehettek volna. Éppen ebből kifolyólag a kísérleti növények az Egyesült Királyság új, PBO-kra vonatkozó rendeletének hatálya alá esnek. Ez az első olyan hivatalos kibocsátási értesítés, amelyet a 2023-as genetikai technológiáról szóló törvény, valamint a 2025-ben életbe lépett precíziós tenyésztési rendeletek alapján regisztráltak, és amelyet jelenleg egy elvi bizonyításra szolgáló, tudományos kutatási kísérletként hajtanak végre a szakemberek.
Ezek az innovatív technológiák végső soron a gazdákat és a termelőket támogatják – Fotó: Rothamsted Research
A Camelina sativa a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartozik, így közvetlen rokonságban áll az őszi káposztarepcével (Brassica napus), amely az Egyesült Királyság szántóföldi növénytermesztésének és növényiolaj-előállításának egyik alappillére.
Ez a genetikai rokonság azért bír óriási jelentőséggel, mert felveti annak a reális lehetőségét, hogy a camelinánál sikeresen alkalmazott génszerkesztési módszereket és megközelítéseket a későbbiekben átültessék a repce nemesítésébe is.
Ez a technológiai transzfer a jövőben érdemben növelheti a brit gazdálkodók terméshozamait és profitját.
Dr. Mollie Langdon, a Rothamsted Research szántóföldi kísérleteinek vezetője elmondta, hogy kivételesen izgalmas időszak ez a növénynemesítéssel foglalkozó szakemberek számára. Kiemelte, hogy a génszerkesztésben rejlő lehetőségek feltárása hatalmas előnyöket hozhat a brit mezőgazdaságnak. Az ehhez hasonló, gyakorlati körülmények között zajló szántóföldi kísérletek teszik ugyanis lehetővé, hogy a tudomány mélyebben megértse, miként támogathatják ezek az innovatív technológiák a gazdákat és a termelőket az előttünk álló években.
A kísérlet jelentősége:
- Az Egyesült Királyságban ez az új korszak első hulláma: Miután a brit kutatók (köztük a közleményt kiadó Rothamsted Research) kiléptek az Európai Unió szigorú GMO-szabályozása alól, a brit kormány megalkotta a Genetic Technology (Precision Breeding) Act-et. Ez a mostani kísérlet az első olyan szántóföldi projekt, amely ezen az új, független brit törvényi kereten belül kapott engedélyt.
- Európai viszonylatban úttörő: Mivel az Európai Unióban a génszerkesztett (CRISPR) növények szántóföldi tesztelése a mai napig rendkívül szigorú bürokratikus akadályokba ütközik (lényegében a klasszikus GMO-kkal esik egy tekintet alá), az Egyesült Királyság ezzel a lépéssel látványosan elhúzott az európai kontinens mellett.
Forrás és kép: Rothamsted Research
