A kevésből kell többet kihozni
India 2030-ra több mint 400 millió tonna, 2047-re pedig közel 450 millió tonna élelmezési célú gabonát kell hogy előállítson a lakossága számára. Ez akkor is nehéz feladat, hogy a globális kereskedelemben nincsenek fennakadások. Jelenleg az ázsiai ország mezőgazdasága erősen kitett a karbamid- és foszfátműtrágya-importnak. Egyes elemzések szerint az ország műtrágya-ellátási láncának 20–25%-a közvetlenül függ a Hormuzi-szorosból érkező szállítmányoktól.
India rádöbbent, hogy még mielőtt intenzifikálná a mezőgazdaságát, inkább meg kell tanulnia okosan bánni a meglévő készleteivel. Ennek eléréséhez egy IT-forradalomra lesz szükség az agráriumban és az inputanyag-gyártásban – erről beszélt S. K. Chaudhari, az Indiai Műtrágyaszövetség (FAI) főigazgatója egy négynapos országos képzési program megnyitóján. Az esemény központi témája az információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása volt az "okos" műtrágya-felhasználásban.
Chaudhari hangsúlyozta, hogy India számára a mezőgazdasági termelés növelése stratégiai jelentőségű feladat. Kiemelte, hogy az ICT-eszközök a műtrágya-értéklánc minden szintjén jelentős hatékonyságjavulást hozhatnak: a termelés tervezésében, a kockázatkezelésben, az ellátási lánc optimalizálásában, a távérzékelésben, a GIS-alapú talajtérképezésben, a műholdképek elemzésében és a mesterséges intelligenciára épülő tanácsadó rendszerekben egyaránt. Ezek az eszközök javíthatják a termelés kormányzati szabályozását, az energiahatékonyságot és végső során a mezőgazdaság termelékenységét.
India nem tud és nem akar sok inputtal dolgozni: a kevéssel akar jól bánni – Fotó: Shutterstock
A főigazgató szerint a műtrágyaiparnak alapvető szemléletváltásra van szüksége. Úgy fogalmazott, hogy „nem a gazda, hanem a növény gyökere a célpont”, vagyis a jövő a megfelelő tápanyag megfelelő mennyiségben, megfelelő helyre és megfelelő időben történő kijuttatásáról kell hogy szóljon. Ez új lehetőségeket nyit meg
- a precíziós tápanyag-utánpótlásban,
- a szenzorvezérelt kijuttatási rendszerekben
- és a speciális műtrágyaformulák területén.
Globális tényezővé válni a modern ökológiai termelésben
Chaudhari szerint a blokklánc-technológia jelentősen átalakíthatja a műtrágyaágazat logisztikáját, mivel biztosíthatja a teljes nyomon követhetőséget a belépési kikötőktől egészen a termőföldig. (Blokklánc: egy decentralizált digitális főkönyv, amely az adatokat egymáshoz kapcsolódó adatblokkokban, megváltoztathatatlanul tárolja. A tranzakciók utólag nem módosíthatók vagy törölhetők.) A beszédében az is elhangzott, hogy India különleges helyzetben van a fenntartható mezőgazdasági modellek fejlesztésében, mivel mezőgazdasági tudásának gyökerei egészen a védikus korig nyúlnak vissza.
Az ország így egy fejlődési fázis átugrásával azonnal a fenntartható, precíziós gazdálkodás szintjére léphetne. Chaudhari szerint India úgy tölthet be globális vezető szerepet az ökológiai, a talajkímélő és a regeneratív mezőgazdaság területén, hogy ehhez az IT-forradalom összes vívmányát is beépíti a gyakorlatba.
Lásd még Indiával kapcsolatban: Kész csoda: 25 nap alatt 1000-szeres növekedés.
Indexkép: Shutterstock.
