Több tucat betemetett erdei forrást ásott ki egy nógrádi vadász, hogy vizet biztosítson a kiszáradó erdők vadállományának. A látványos kezdeményezés azonban nemcsak elismerést váltott ki, hanem természetvédelmi vitát is indított arról, hogy mennyire biztonságosak az ilyen beavatkozások az érzékeny élőhelyeken.

A történet középpontjában Nagy Zoltán, a magyarnándori Nagyvad Vadász és Természetvédő Egyesület elnöke áll, aki az utóbbi időben mintegy huszonöt erdei forrást ásott ki a 3664 hektáros vadászterületén. A munkáról az Erdei Források nevű Facebook-oldalon számolt be, amely rövid idő alatt komoly figyelmet kapott.

A vadgazdálkodó szerint a források nem újonnan jöttek létre: gyerekkora óta ismeri a helyüket, de 2023 elején egy rendkívül heves felhőszakadás és sárlavina több méter vastag iszappal temette be a nyílásaikat. Amikor az egyik forrásnál másfél–két méter mélyen újra vizet talált, a víz rövid idő alatt ismét a felszínre tört.

A vadász elmondása szerint a beavatkozás mögött egy megrázó élmény állt:

egy kiszáradt patakmedernél látott őzet, amely a szomjúságtól annyira kimerült volt, hogy már nem tudott visszajutni az erdőbe.

Ez késztette arra, hogy maga kezdje el feltárni a régi forrásokat.

Nagy Zoltán szerint az így kialakított vízfolyások „megmentették a völgy vadállományát a szomjanhalástól”, és ma már nagyjából 500 méterenként található víz a területen még száraz időszakban is.


A kezdeményezés ugyanakkor természetvédelmi aggályokat is felvetett. A vízmegőrzéssel és természetvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint minden hasonló beavatkozásnál fontos lenne szakmai egyeztetés és részletes felmérés, mert a források környéke gyakran érzékeny élőhely lehet.

Németh András, a Vízőrző Mozgalom önkéntese szerint például egy-egy forrás környezetében lápi növénytársulások vagy különleges élőhelyek is kialakulhatnak, amelyek károsodhatnak a földmunkák során. A szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy a közösségi médiában látott példák másokat is hasonló beavatkozásokra ösztönözhetnek, ezért fontos hangsúlyozni a szakmai feltételeket.

A vitában részt vevő szakértők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a víz megtartása kulcskérdés a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok idején. Réder Ferenc biológusmérnök szerint ma már „polikrízisben” élünk, ahol egyszerre jelentkezik a klímaválság, a vízhiány és a biológiai sokféleség csökkenése.

A szakemberek szerint a jövőben olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre segítik a víz visszatartását a tájban és védik az élővilág érzékeny rendszereit. A nógrádi vadász története így nemcsak egy különleges kezdeményezésről szól, hanem arról is, hogy a természetbe való beavatkozásoknál mennyire fontos a helyi tapasztalat és a tudományos szakértelem együttműködése.

Forrás: Index.hu

Indexkép: YouTube