Akár 100 milliárd eurónyi uniós agrárforrás sorsa, az ukrán csatlakozás versenyhatásai és a Mercosur-megállapodás következményei is terítékre kerültek a NAK és a MAGOSZ mai, Zala vármegyei Pacsán megrendezett gazdafórumán. A rendezvényen világossá tették: a következő uniós költségvetési ciklus nem pusztán technikai korrekcióról, hanem az agrártámogatási rendszer alapvető átalakításáról szólhat – ami közvetlenül érinti a magyar gazdák jövedelmi és versenypozícióját.
A Nyugati Váró Étterem és Panzió adott otthont a fórumnak, melyen Nagy Bálint országgyűlési képviselő, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke, valamint Nagy Viktor, a MAGOSZ főtitkárhelyettese tájékoztatta a zalai gazdálkodókat az agráriumot érintő legfontosabb hazai és uniós kérdésekről.
Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Vármegyei Szervezetének elnöke köszöntője után Nagy Bálint országgyűlési képviselő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta, hogy Zala vármegye gazdasági szerkezetében az agrárium meghatározó szerepet tölt be. Az aprófalvas településszerkezet, a vegyes gazdálkodási formák, a szőlészet-borászat és az állattenyésztés egyaránt azt jelzik, hogy a térség jövője szorosan összefügg az agrárszektor stabilitásával.
Felidézte az elmúlt évek kihívásait, köztük az aszályos időszakokat, valamint a szőlő aranyszínű sárgaságának megjelenését, amely a választókerületben jelentős károkat okozott. Mint mondta, ezekben a helyzetekben a kormányzat gyors beavatkozással és forrásbiztosítással igyekezett támogatni a gazdálkodókat, például közel 4 milliárd forintos keretösszeggel segítve a védekezést és a kárenyhítést.
Sabján Krisztián vármegyei elnök a pulpitusnál – Fotó: Agroinform
A fórum egyik központi témája a 2023 óta futó, 5600 milliárd forintos KAP Stratégiai Terv volt, amelyet Nagy Viktor ismertetett részletesen. Elmondta, hogy a program keretében már mintegy hatvan pályázati felhívás jelent meg, amelyek az állattartó telepek korszerűsítésétől a kertészeti fejlesztéseken át az élelmiszeripari beruházásokig széles spektrumot fednek le. Külön kiemelte az élelmiszeripari üzemek támogatását, amely közel 400 milliárd forintot jelent az ágazat számára, és amelynek célja az önrendelkezés és a versenyképesség erősítése.
A főtitkárhelyettes emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi forrásbőség alapját egy 2021-es kormányzati döntés teremtette meg, amely szerint minden uniós euró mellé három eurónyi nemzeti társfinanszírozás társul a vidékfejlesztési források esetében. Ennek következtében a vidékfejlesztési keret 80 százaléka hazai költségvetési forrásból származik.
Mint kiemelte: közvetlen támogatások kifizetésében is gyorsulás történt – mintegy 600 milliárd forint előleg jutott ki a gazdákhoz, a végkifizetések pedig a tájékoztatás szerint március végéig lezárulnak. Ez azt jelenti, hogy az eredeti, júniusi ütemezéshez képest hamarabb jutnak hozzá a forrásokhoz a gazdák.
A következő időszakban várható pályázatok:
- mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése,
- generációváltás,
- fiatal gazdák,
- zártkertek,
- termelői csoportok,
- minőségrendszerek támogatása.
Az uniós költségvetési ciklus félidei felülvizsgálatának kérdése kapcsán Jakab István megjegyezte: nem egyszerű korrekcióról, hanem a támogatási rendszer alapvető átalakításáról van szó. Mint fogalmazott, a következő hétéves időszakban több mint 100 milliárd euróval csökkentenék az agrárkeretet, amelyet az úgynevezett Ukrajna-alapba csoportosítanának át. Álláspontja szerint ez a lépés jelentős versenyhátrányt okozna az uniós gazdáknak, különösen annak fényében, hogy Ukrajna mezőgazdasági szerkezete alapvetően eltér az Európai Unió tagállamaiétól.
Telt házat vonzott a fórum – Fotó: Agroinform
Részletesen beszélt az ukrán agrárstruktúráról: az ország 41 millió hektárnyi mezőgazdasági területének több mint fele ezer hektár feletti gazdaságok kezében van, míg az Európai Unióban túlnyomórészt családi gazdaságok működnek, szigorú környezetvédelmi, növényvédelmi és állatjóléti előírások mellett. A MAGOSZ elnöke szerint az eltérő szabályozási és költségszintek miatt a közvetlen verseny torz feltételek mellett zajlana.
A fórumon az is elhangzott: Ukrajna 41 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, miközben az Európai Unió 27 tagállama összesen 161 millió hektáron gazdálkodik. A különbség azonban nemcsak a területnagyságban, hanem a birtokszerkezetben is jelentős.
Jakab István jelezte: Ukrajnában a 41 millió hektár több mint felén – vagyis több mint 20 millió hektáron – 1000 hektárnál nagyobb gazdaságok működnek. A legnagyobb agrárholding, a Kernel Holding mintegy 520 ezer hektárt művel, ami önmagában meghaladja Magyarország legnagyobb agrármegyéjének, Békés vármegyének a 476 ezer hektáros mezőgazdasági területét.
Ezzel szemben az Európai Unióban döntően családi gazdaságok termelnek, szigorú növényvédelmi, GMO-mentességi és állatjóléti előírások mellett. A fórumon elhangzott értékelés szerint ilyen eltérő gazdaságszerkezet és szabályozási környezet mellett a közvetlen verseny jelentős kihívást jelentene az uniós gazdák számára, különösen akkor, ha a következő ciklusban az agrárforrások csökkentése is napirendre kerül.
Jakab István beszélt az agrárpetícióról is, amelyet a forráselvonás és a támogatási rendszer átalakítása ellen indítottak. Elmondása szerint eddig mintegy 150 ezer aláírás gyűlt össze, a cél 250 ezer támogatás elérése, amelyet Brüsszelbe kívánnak benyújtani. Hangsúlyozta, hogy a 27 tagállam gazdaszervezetei egységesen lépnek fel az agrárforrások csökkentése ellen.
Az Agroinform kérdésére reagálva Nagy Viktor elmondta: a pályázati menetrendet uniós szabályok határozzák meg, amelyeket negyedévente felül kell vizsgálni. Jelenleg több mint százezer támogatói okirat van a rendszerben, a beruházások 24–36 hónapos megvalósítási ciklusban futnak, a felszabaduló források mértéke pedig még nem látható teljes egészében. A következő időszakban várhatóan újabb felhívások jelennek meg a kisüzemek, a fiatal gazdák, a generációváltás, a termelői csoportok és a minőségrendszerek támogatására.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)