Egy osztrák kutatócsoport friss tanulmánya szerint Európában jelentősen megnőtt a szélsőséges hőség előfordulásának gyakorisága az elmúlt másfél évtizedben. A Grazi Egyetem szakemberei által végzett elemzés arra jutott, hogy a 2010 és 2024 közötti időszakban az extrém hőség mértéke mintegy tízszeresére emelkedett az 1961–1990 közötti referencia-időszakhoz képest.
A vizsgálat eredményeit a Weather and Climate Extremes című tudományos folyóirat is közölte. A kutatás nem csupán a hőhullámokra, hanem más szélsőséges időjárási jelenségekre – például árvizekre és aszályokra – is kiterjed, és egy olyan új módszertant mutat be, amely lehetővé teszi az extrém események kockázati mutatóinak számszerűsítését.
Több tényező együttes hatása
A Gottfried Kirchengast vezetésével dolgozó kutatócsoport az 1961 és 2024 között rögzített napi maximum-hőmérsékleti adatokat elemezte. A fókusz elsősorban Közép- és Dél-Európára irányult, ahol az extrém hőség növekedése különösen markánsnak bizonyult.
A kutatók szerint a változás nem csupán az egyes forró napok számának emelkedésében érhető tetten. A növekedés több tényező együttes erősödéséből adódik:
- a hőhullámok gyakoribbá válása,
- az egyes epizódok hosszabb időtartama,
- a meghaladott hőmérsékleti küszöbértékek magasabb szintje,
- valamint az érintett területek nagyobb kiterjedése.
A tanulmány vezetője úgy fogalmazott:
az észlelt növekedés messze meghaladja a természetes éghajlati ingadozás mértékét, és egyértelműen jelzi az emberi tevékenységhez köthető klímaváltozás hatását.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Mit tekintünk szélsőséges hőségnek?
A vizsgálat a „szélsőséges” hőmérséklet küszöbét úgy határozta meg, hogy az adott régióban az 1961–1990 közötti időszakban mért napi maximumok legfelső 1%-át vették alapul. Ez az érték földrajzi térségenként eltér.
Dél-Spanyolországban például a küszöbérték meghaladja a 35 °C-ot, Ausztriában körülbelül 30 °C, míg Finnországban nagyjából 25 °C körül alakul. Fontos szempont, hogy a 30 °C feletti hőmérséklet már jelentős hőstresszt okozhat az emberi szervezet számára, különösen tartós fennállás esetén.
A szélsőséges hőség így nem csupán meteorológiai adat, hanem komoly közegészségügyi és gazdasági kihívás is.
Érintett ágazatok: mezőgazdaság és erdőgazdálkodás is
A tanulmány rámutat, hogy a rendkívüli hőség Európa számos régiójában közvetlen hatással van a lakosságra. A hőhullámok növelik a hőgutával és szív- és érrendszeri problémákkal kapcsolatos megbetegedések kockázatát, és terhelik az egészségügyi rendszereket.
Gazdasági oldalról több ágazat is érzékenyen reagál a tartós hőségre. A közegészségügy mellett az építőipar, az energiaellátás, valamint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás is a sérülékeny területek közé tartozik.
Az agráriumban a hőstressz hatással lehet a növények fejlődésére, a terméshozamokra és az állattenyésztésben az állatok teljesítményére is. Az erdőgazdálkodásban a száraz periódusok és a hőhullámok növelhetik a tűzkockázatot és a kártevők terjedésének esélyét.
Globálisan is alkalmazható módszertan
A Grazi Egyetem által kidolgozott számítási rendszer nemcsak Európában alkalmazható. Amennyiben hosszú idősorú, megbízható éghajlati adatok állnak rendelkezésre, a módszer lehetőséget ad a szélsőséges események kockázatának nyomon követésére más kontinenseken is, évről évre vagy akár évtizedes léptékben.
A kutatók szerint a rendszer hozzájárulhat ahhoz is, hogy pontosabban mérhető legyen az éghajlati károk növekedése, és egyértelműbbé váljon, mely kibocsátási források járulnak hozzá a változásokhoz.
Az elemzés egyik legfontosabb üzenete, hogy a szélsőséges hőség Európában ma már nem csupán statisztikai jelenség, hanem számszerűsíthető, tudományosan alátámasztott trend. Az adatok alapján a hőhullámok kockázata érdemben nőtt, ami hosszú távon alkalmazkodási és megelőzési stratégiák kidolgozását teszi szükségessé – különösen az agrárium és a természeti erőforrásokra épülő ágazatok számára.
Forrás: noticiasambientales.com
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
