Az "olasz csizma talpán" elhelyezkedő egyik kisvárosban, Amendolarában tragédia történt. Az eset ráirányította a figyelmet az ágazat évek óta megoldatlan problémáira:  a mezőgazdaságban jelen lévő illegális foglalkoztatásra, a munkavállalók kizsákmányolására és a szervezett munkaerő-közvetítők ténykedésére. Magyarországon sokkal kisebb mértékben, de ugyanezek a problémák vannak jelen. Magyar Péter kormánya szerint a külföldiek foglalkoztatásának szabályait mielőbb át kell világítani, hogy se a munkások kizsákmányolása, se a munkaerő-közvetítők aránytalan meggazdagodása ne történhessen meg.

De nézzük, mi is történik Olaszországban.

Brutális kivégzés az ingyen munka megtagadása miatt

A hatóságok megállapítása szerint a négy külföldi munkást emberkereskedők gyilkolták meg. A nyomozók által visszanézett biztonsági kamerák felvételei alapján az elkövetők bezárták az áldozatokat a jármű csomagterébe, majd benzint öntöttek az utastérre és felgyújtották a gépjárművet. A három afgán és egy pakisztáni férfi az eperföldeken dolgozott. Azért kellett meghalniuk, mert nem voltak hajlandóak ingyen dolgozni, és követelték a munkájukért járó bért, valamint a szállítási költségeiket a "munkaközvetítőktől". A brutális kivégzés egyfajta "büntetés" volt a maffia részéről. A szörnyű eset komoly vitát indított Olaszországban a mezőgazdasági idénymunkások kizsákmányolásáról és a maffia szerepéről az illegális munkaerőpiacon.

Káosz az ellenőrző rendszerben

Az eset rámutatott arra, hogy az olasz ellenőrzési rendszer reformja mind a mai napig nem valósult meg. A 2015-ben elfogadott, a Jobs Act reformcsomag részét képező 149-es törvényerejű rendelet azt a célt tűzte ki, hogy egyetlen szervezetbe vonják össze a munkaügyi, társadalombiztosítási, szociális és munkavédelmi ellenőrzéseket. A reformmal meg akarták szüntetni a párhuzamos ellenőrzéseket, egységesíteni kívánták az eljárásokat, valamint növelni akarták a hatékonyságot az illegális foglalkoztatás elleni harcban. A különböző szervek azonban továbbra is saját hatáskörükben működnek, az együttműködés csak a koordinációra korlátozódik.

Minden ötödik foglalkoztatás szabálytalan

A 2025-ös év során több mint 130 ezer munkaügyi ellenőrzést hajtottak végre a teljes olasz gazdaságban. A vizsgálatok eredményei aggasztó képet mutattak. A hatóságok 83,5 ezer esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami 74 százalékos jogsértési aránynak felel meg. Az ellenőrzések során 18,4 ezer be nem jelentett munkavállalót azonosítottak. Közülük 1 725 személy nem rendelkezett érvényes tartózkodási engedéllyel. Ez az adat 26 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

Jelentősen emelkedett a fiktív munkaerő-közvetítési konstrukciók száma is. A hatóságok 14 570 ilyen esetet tártak fel, ami 8,3 százalékkal haladta meg a 2024-es szintet. A kizsákmányolási ügyekben 895 munkavállalót azonosítottak áldozatként. 2025-ben csaknem 90 ezer büntetőjogi jellegű munkavédelmi jogsértést állapítottak meg, ami 7,8 százalékkal haladta meg a 2024-ben feljegyzett 83 330 esetet, és 13 263 vállalkozás működését függesztették fel különböző jogsértések miatt. Az ellenőrzések eredményeként több mint 245 millió eurónyi be nem fizetett társadalombiztosítási járulékot tártak fel. Egy évvel korábban ez az összeg még 220 millió euró volt. 

A mezőgazdaságban kisebb a szabálytalansági ráta, mint az olasz gazdaság egészében: szűk 20 százalékos.

Az olasz statisztikai hivatal 2023-ra vonatkozó becslése szerint azonban hatalmas az árnyékgazdaság az országban. A nem bejelentett gazdasági tevékenységek összértéke meghaladta a 217 milliárd eurót, ami az olasz GDP 10,2 százalékát teszi ki. Ebből csaknem 198 milliárd euró kapcsolódik a rejtett gazdasági tevékenységekhez, a kifejezetten illegális tevékenységek értéke pedig megközelíti a 20 milliárd eurót.

Általános a fekete munka

A feketén dolgozók számát az országban 3 millió 132 ezerre becsülték 2023-ban. A mezőgazdaságban dolgozó külföldi munkavállalók jelenléte ma már szinte az egész országban általános jelenségnek számít. Ennek egyik oka, hogy a helyi munkaerő egyre kevésbé vállalja az ilyen jellegű fizikai munkát, így a gazdaságok fokozatosan külföldi dolgozókkal pótolják a hiányt.

A munkavállalók számára a kollektív szerződésekben rögzített béreknél alacsonyabb jövedelmeket fizetnek, ami jelentősen csökkenti a munkáltatók költségeit. Ez lehetővé teszi olyan vállalkozások fennmaradását is, amelyek tisztességes piaci körülmények között nem lennének versenyképesek, miközben torzítják a versenyt és nyomás alá helyezik a szabályosan működő cégeket.

Pedig az olasz törvények nemcsak az illegális munkaerő-közvetítőket, hanem azokat a munkáltatókat is bünteti, akik a dolgozók kiszolgáltatott helyzetét kihasználva alkalmaznak munkaerőt. A büntetés egytől hat évig terjedő szabadságvesztés lehet, valamint munkavállalónként 500 és 1000 euró közötti pénzbírság. Amennyiben az ügyben erőszak bizonyítható, a kiszabható szabadságvesztés nyolc évre emelkedhet. A mezőgazdasági kizsákmányolás problémáját azonban ez sem oldotta meg. A jelenség mögött ugyanis szerkezeti problémák húzódnak meg, amelyek hosszú évtizedek óta jelen vannak az olasz agráriumban.

Miért kellenek a külföldiek?

A mezőgazdaság sajátosságai miatt a munkaerő iránti kereslet sok esetben rövid időszakokra koncentrálódik. Számos terményt néhány nap vagy hét alatt kell betakarítani, különben jelentős minőségromlás vagy teljes termésveszteség következhet be. Mindez fokozott nyomást helyez a gazdálkodókra, akiknek rövid idő alatt kell nagy létszámú munkaerőt biztosítaniuk.

További probléma, hogy a termelőkre árnyomás nehezedik a kereskedelmi láncok részéről. Az alacsony felvásárlási árak jelentősen hozzájárulnak a visszaélések fennmaradásához.

A termelők szerint a jelenlegi bevételi szintek mellett a szabályos foglalkoztatás költségeit is nehéz kitermelni.

Jellemző példaként gyakran említik a paradicsomfeldolgozó ágazatot. Egy üveg hámozott paradicsom vagy paradicsomszósz sok esetben körülbelül 1,50 euróért megvásárolható, ami azt jelenti, hogy maga az üvegcsomagolás többe kerül, mint a benne található feldolgozott termék. Számos hagyományos olasz termék csak akkor talál szélesebb piacra, ha az ára viszonylag alacsony marad. Sokak szerint a termelők, feldolgozók és kereskedők közötti együttműködés megerősítésével egy egészségesebb foglalkoztatási gyakorlat alakulhatna ki a jobb ármegállapodások miatt. 

A probléma nem választható el a globális gazdasági folyamatoktól sem. A mezőgazdaság azon ágazatok közé tartozik, ahol a fejlődő országok egyre erősebb versenyt támasztanak a hagyományos európai termelőkkel szemben, ami szintén az árak lefelé szorításához vezet. Ennek a feszültségnek a jelei az Európai Unió mezőgazdasági politikájában is megfigyelhetők. Az elmúlt időszakban jelentős vitákat váltott ki például a Mercosur-államokkal kötendő kereskedelmi megállapodás, valamint az Ukrajna esetleges uniós csatlakozásával kapcsolatos agrárpiaci kérdések. A gazdálkodók ezért az import korlátozását vagy más piacvédelmi intézkedéseket sürgetnek.

Nem minden munka gépesíthető még

Nem minden munka gépesíthető még – Fotó: Shutterstock

Mi a megoldás?

A globalizáció kihívásaira azonban nem jelent hosszú távú megoldást a teljes bezárkózás. A nemzetközi kereskedelem lényege ugyanis az, hogy a mezőgazdasági termékekért cserébe a fejlett országok magasabb hozzáadott értékű árukat exportálnak. Az olasz mezőgazdaság számos minőségi termékkel rendelkezik, amelyek speciális piaci szegmensekben versenyképesek a nemzetközi piacokon. 

A munkavállalók helyzetének javítása ugyanakkor csak akkor lehet fenntartható, ha a gazdaság képes elegendő bevételt termelni a tisztességes bérek kifizetésére. Sokan úgy vélik, hogy ez csak kevesebb munkással megoldható: az iparhoz hasonlóan a mezőgazdaságban is egyre több olyan feladat automatizálható, amely korábban nagy létszámú fizikai munkaerőt igényelt. Például gépesített a paradicsom betakarítása is.

A gépesítés azonban nem old meg minden problémát, ugyanis a kevesebb munkaerő egyben képzettebb is kell hogy legyen, tehát a bértömeg nem fog csökkenni attól, ha automatizálunk. Tény azonban, hogy a magasabb képzettséget igénylő munkakörök biztonságosabb és jobban fizetett tevékenységet jelentenek a munkavállalók számára, amit helyi dolgozók is elvállalnak.

Ebben a cikkben azt mutattuk be, hogy Magyar Péter kormányának hasonló elképzelése lehet a külföldi munkavállalók visszaszorításával kapcsolatban: Bóna Szabolcs: Nincs ok a pánikra a munkaerőpiacon.

Indexkép: Shutterstock.